Orvosi Hetilap, 1982. november (123. évfolyam, 45-48. szám)
1982-11-28 / 48. szám - HORUS - Ferenczy Miklós: Csokonai Vitéz Mihály egészségügyi tanácsai
vüli gyógyszerészhallgatónak a budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemre. Az 1874/75. és 1875/76. tanévben, a szakma kiválóságai tanították. Név szerint: Balogh Kálmán, Jedlik Ányos, Jurányi Lajos, Lengyel Béla, Margó Tivadar, Szabó József és Than Károly (3). Utóbbi professzora „magisteri” dolgozatára a következő megjegyzést írta: „Szorgalmasan és hellyesen. Dr. Than.” (4). 1876-ban, friss gyógyszerészmesteri oklevéllel Hajdúszoboszlón telepedett le. Gyógyszertára megvásárlásának körülményei összefonódnak az „Arany Angyalhoz” címzett első debreceni gyógyszertár történetével. Tamássy Ödön debreceni gyógyszerész az „Arany Angyal”-t átköltöztette a Piacz u. 2136. számú házba, ami a Trócsányi Imre szüleié volt (5). 1871-ig bérleti díjat fizetett a ház használatáért, amit az új tulajdonos, Örvényi Ottó további öt évre vállalt. A bérleti szerződés letelte után Örvényi megvette a házat, árából pedig Beszédes János hajdúszoboszlói gyógyszertára ment át Trócsányi Imre tulajdonába. Az akkor Pincz téren álló Patikát pár év múlva átköltöztette újonnan épített saját házába, a „régi” eladásra került. Jogosan volt büszke jól felszerelt laboratóriumára, ahol Hőgyes Endre, Kenézy Gyula (mint fiatal pesti tanársegéd) gyakran végezte kísérleteit. Ahol Rex Ferenc és Saághy Ferenc gyógyszerészek dolgoztak (előbbi a Rex Gyógyárugyár alapítója, utóbbi a Debreceni Gyógyszerész Társaság elnöke) és Tóth Béla volt gyakornoka. (A „Megváltóhoz” címzett debreceni gyógyszertár későbbi tulajdonosa.) Házassága révén még erősebb szálakkal kötődött Szoboszlóhoz. Feleségül vette Oláh Jakab leányát, Kornéliát. Szakadatlan önműveléssel képezte magát magyar, német szaklapokat járatva. Természettudományi és szépirodalmi művekből egy kis könyvtárra valót gyűjtött dolgozószobájába. (Természettudományos könyvei képezték alapját az ún. „Trocsányi Könyvtárnak”, amit fia, Trocsányi Béla dr. volt főiskolai orvostanár adományozott a Kollégiumi Könyvtárnak, a negyvenes években.) Magyarra fordított egy vaskos német ásványtankönyvet. Nem szakadt el teljesen egyetemi évei színterétől, Budapesttől sem. Rendszeresen jár a Magyar Természettudományi Társulat üléseire, aminek „rendes tagja” volt 1873. márc. 13-i választmányi gyűlése óta (6). A gyűlésekre többnyire együtt utazott volt kollégiumi barátjával, Hőgyes Endrével, aki előző este érkezett Kolozsvárról, Hajdúszoboszlón élő szülei látogatására. Baráti körének majdnem minden tagját együtt látjuk egy emlékezetes „Imre”-napon, ahol a névnapi köszöntőt Bihari Kálmán tanár írta és olvasta fel az egybegyűlteknek. A szokásos „házi zenét” az ünnepelt hegedűjátéka szolgáltatta, felesége zongorakísérete mellett. Megjelent: Dr. Hőgyes Endre és Hőgyes László, Dr. Kenézy Gyula, Dr. Korányi Frigyes és Korányi Imre, Dr. Kis Sándor és Dr. Závory Sándor helybeli gyakorlóorvosok. Dr. Závory csak őszi, téli időben praktizált Szoboszlón, nyáron Gleichenberg fürdőorvosa volt, így őt tekinthetjük az első „hajdúszoboszlói” fürdőorvosnak. Később gr. Zichy Géza, a „félkarú zongoraművész” háziorvosa és titkára lett. Oroszországi turnéjukat 1891-ben, a „Debreceni Ellenőr” kiadásában megjelent „Zichy Album”-ban írta le. A mindennapos barátok sorát Kovács Gyula későbbi alispán „48-as” politikus és Szívós Béla, a „Vasárnapi Újság” munkatársa zárja. „Kivesző alakok” címen megjelent novelláskötetében remek portrékat rajzolt szoboszlai atyafiairól. Ha igaznak tartjuk a közmondást, miszerint: „Madarat tolláról, embert barátjáról” ismerhetünk meg, nem állt szándékomban elhallgatni Trocsányi Imre idősebb, fiatalabb barátait (7). Megvallom, nem akartam azt a látszatot sem elkerülni, mintha nem egy helyi, „tudományos-kulturális centrum” bontakozó körvonalait vélném felfedezni a gyógyszertár körül. Azzá válhatott volna, ha útját nem állja Trócsányi Imre hirtelen halála, 1888. július 18-án. Mindössze 36 évet élt. Síremléke a hajdúszoboszlói temetőben magasodik Kovács Gyula és a Hőgyes szülők sírja között. Szentgyörgyvölgyi Gábor dr. IRODALOM: 1. Retschnek V. Emil: Debreczen- Biharmegyei Gyógyszertárak története (Debr. 1882. 159. old.) — 2. Calamus dr.: Debreceni Cívisek Könyve (Debr.-i Képes Kalendárium. 1911. év. 108. old.) — 3. Leckekönyv. (A család tulajdonában.) — 4. Magisteri dolgozat. Kézirat. (A család túl.) — 5. Polgári Birtoklap. Másolat. (A család túl.) — 6. Eredeti oklevél. (A család túl.) — 7. Dr. Trócsányi Béla: Emlékeim naplója. Kézirat. Csokonai Vitéz Mihály egészségügyi tanácsai A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában Kunszery Gyula 1969-ben érdekes Csokonai-kéziratra bukkant. A gyűjtemény „Csokonai Vegyes Jegyzetek” 4. — 1 — 383 számot viseli, melyben a költő keze írásával három papírlapra vannak írva csersavas tintával azok az eü. „rendszabályok”, melyeket Csokonai jónak látott olvasói számára publikálni. A kézirat mind orvostörténeti, mind irodalomtörténeti szempontból érdekes, hiszen a mai olvasó számára is olyan fejezetek találhatók benne, mint „A Levegő”, „Az Eledelről”, „Az Italról”, „Az Álom”, „A Mozgásról”, „Ürülésekről” „Az Indulásokról”, „Az orvosságokról”. A levegőről azt mondja Csokonai: „tiszta, száraz, mérsékletes, inkább hűvös, mint felette forró levegőt kell választani. Ezt pedig legjobban feltalálja az ember a szabad mezőn, ahol sűrű a fa, a fa, és a bokrok, a rétek, forrás és a patak megött. A szobát minél jobban lehessen és kell is szellőztetni. Legerősítőbb a reggeli levegő, kivált a hypochondriacusoknak”. A költő ezután az ételekre és az italokra tér rá ... „Ne egyél sok és vastag ételt. Olyannal élj, ami könnyen emészthető, s egyúttal nagyon tápláló, inkább egyszerre keveset egyél és gyakran.” Majd így folytatja: „Rossz lesz a Te gyomrodnak a 2973 * Tóth Béla: „Oroszországi úti vázlatok” címen számolt be az 1897-ben, Moszkvában rendezett Orvoskongresszusról. Méltatást írt róla Szállási Árpád dr. az Orv. Hetil. 1968. július 28-i számában.