Orvosi Hetilap, 1995. november (136. évfolyam, 45-48. szám)
1995-11-26 / 48. szám - Huber Tibor: Napóleon sorsa és betegségei
Ebben a műben írja le az Országos Közegészségügyi Intézet fejlődését a Gyáli úton, amely az amerikai Rockefeller-intézet támogatásával létesült. A vizsgálatok kiterjesztése és száma megegyezett a Fővárosi Intézetével. Vas figyelmeztet: szükséges, hogy Budapest részére is állítsanak fel új Közegészségügyi Intézetet. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Évkönyvében Vas már beszámol az óvodások és fiatal gyermekek diftéria elleni oltásáról. Az oltások 20—30%-ában nem volt kóros elváltozás, 20%-ában közepes és 2%-ában súlyos kihatása volt. Eddig 800 „kenőccsel” oltott esetről számol be, míg antitoxinnal 6200 gyermeket oltottak be (4). Érdekes módon az 1973-ban megjelent magyar Orvosi Lexikon Vas Bernátról a következőket írja: „Higiénikus, a Szív. Közeg, és Bakt. Intézet igazgatója volt. Kifejlesztette a hazai víz-, tej- és élelmiszer-vizsgálatokat” (2). Egyetlen szót sem írnak arról, hogy oroszlánrésze volt a jelentős klinikai laboratóriumi vizsgálatok elindításában és a fiatal kutatók nevelésében. Mi, akik laboratóriumi feladatokkal foglalkozunk, emlékezünk rá, ápoljuk és nagyra becsüljük kezdeményező és kivitelező munkásságát. IRODALOM: 1. A Bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskari jegyzőkönyve, 1899. — 2. Hollón Zsuzsa (szerk.) Orvosi Lexikon, Bp., 1973. — 3. Hőgyes Endre: Milleniumi emlékkönyv ... Bp., 1896. — 4. Lehoczky-Semmelweis K. :A Bp.-i Kir. Orvosegyesület évk., 1928—1931. — 5. Tauszk, E, Vas, B.: Kísérleti adatok egyes újabb antipyretikumoknak a szívre gyakorolt hatásáról. Orv. Hetil., 1891, 35, 202. — 6. Tauszk, E, Vas, B.: Rubidium ammonium bromid physiologikus hatásáról. Orv. Hetil., 1890, 34, 366. — 7. Terrary P., Vas A, Gara G.: Cholerabetegség anyagcseréje. Magyar Orvosi Archívum, 1893, 2, 185. — németül: Bérl. Kimn. Wschrft., 1893. — 8. Vas B.: A bp.-i ivóvíz baktériumtartalma. (Egri Nyomda) 1910. — 9. Vas B.: A Bp.-i Szív. Közeg. és Bakt. Int. működése és fejlődése Városi Szemle, Bp., 1928. — 10. Vas B.: Anyagcserevizsgálatok röntgensugárral kezelt leukaemiás betegeken, 1908. — 11. Vas B.: Néhány újabb fehérje kémlés gyakorlati használhatóságáról. Magyar Orvosi Archívum, 1892. — 12. Vas B., Gara G.: Klinikai laboratóriumi útmutató, Bp., 1894. — 13. Vámossy Z., Vas B.: Kísérletes vizsgálatok a jódthyrin hatásáról. Magyar Orvosi Archívum, 1897, 6, 15. — 14. Wyklicky, H.: Namhaftige Vertreter der Klinischen Chemie und der Laboratoriumdiagnostik des 19. Jahrhunderts in Wien. Arch. der Gesch. der Naturwiss., 1990, 25, 1239. Ringelhann Béla dr. Napóleon sorsa és betegségei Alakja ma is közel áll hozzánk. Életművét csak keresztnevén őrzi a világtörténelem. Szigeten született s azon is halt meg: Korzika, a Földközi-tenger hullámaitól ostromolt óriási hegy — az Alpok „lánya” —, Szent Ilona, a feledés s a keserű búcsú jelképe. Napóleon életére is illene e két hasonlat. Családi neve: Buonaparte. Nomen est omen. Az Élettől a „jobbik részt” kapták ajándékba. „A zsenik sorsa, hogyha egyensúlyuk felborul, hullócsillagokként égjenek el, miközben megvilágítják századukat” — e sorokat ő maga írta 1792-ben. Még nem sejtette, hogy önnön sorsa villant fel előtte. A ,,egyensúly megbomlásának” okait és lefolyását kíséreljük meg felvázolni orvosi szemmel — rejtélyének egyik kulcsa lehetne. A Romantika századában, Napóleon élete is romantikus kezdetű. Letizia Rantolino már évek óta Carlo Buonaparte neves olasz ügyvéd felesége volt, de házasságuk meddőnek látszott. Kitartóan járult a Madonna elé s fogadalmat tett: ha egyetlen fia születnék is, mindennap misét mondatna érte... Vágyai túlteljesültek. Az 1800-as évek elején, Európa hét trónján már Napóleon és a testvérei ültek. A szigorú erkölcsű Letizia tanúja volt életüknek, átérezhette nevének jelentését — Boldogság. A másodszülött Napóleon csak 16 éves, amikor elveszíti apját. A krónikus gyomorbetegnél 39 éves korában gyomorszájrákot találtak, menthetetlen volt, néhány hónap alatt belehalt. Napóleon lett a család feje, lelkében a korzikai „törzs” szeretete élt, gondoskodnia kellett testvéreiről is. A Romantika szelleme, a felvilágosult, valláspótló önimádat, az erős csodálata, a „történelmi küldetés” is átformálta a gondolkodását. J. Louis David, a kor hivatalos „szentképfestője”, Napóleont a forradalom nemzetközi magvetőjét, a földi hadisten módjára festette meg, amint Nagy Károly és Hannibál útján átkel az Alpokon, alatta trikolórok és ágyúk serege vonul. A 158 cm magas, kék szemű, sápadt arcú „petit caporal” Európa ura lett. Igaz, roppant akaratereje, világos értelmezése s kiváló emlékezőtehetsége egyetlen uralkodóéhoz sem hasonlítható. Ki volt apai példaképe? Életművéből gyaníthatjuk, hogy Julius Caesar, mert hadvezéri gondolatai mellett az antik Rómát is feltámasztotta Párizsban. Munkálkodott-e benne kisebbrendűségi érzés? Hiszen lecsúszott, szegény nemesi származék volt, gyakran dicsérte önmagát és féltékenyen őrizte bukásáig hatalmát. Egy költőt, aki azt merészelte írni „mert ez a nagy Napóleon / Olyan mint egy kaméleon...” — a charentoni elmegyógyintézetbe csukatta — egy életre —, kíméletlenségére mutat. De testvérei még térdéig sem értek fel a zseninek. Később májbeteg lett valamennyiőjük. Hadnagy korábban átvészelte a maláriát. Képein látható is sápadt arca. Később, tábornok korában elnyerte a nagy Corvisart (1755—1821) bizalmát, aki háziorvosa lett, szolgálataiért hamarosan bárói rangot kapott, országos főbelgyógyásza, és amolyan egészségügyi minisztere is lett 2630 Orvosi Hetilap 136. évfolyam 48. szám