Orvosi Hetilap, 1999. szeptember (140. évfolyam, 36-39. szám)
1999-09-19 / 38. szám - Győry Hedvig: "Megalkotlak itt téged": Magzat és újszülött az ókori Egyiptomban
Rákbizottság az Egészségügyi Múzeum Országos Bizottságának, a Szakorvosképesítő Vizsgabizottságnak és több más testületnek is tagja volt. A dél-magyarországi Sebész Szakcsoport, az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei c. kiadvány szerkesztőbizottságának, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének és a Juhász Gyula Emlékbizottságnak az elnöke volt. 1957/58-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánja, majd az egyetem első rektora volt. Jáki Gyula 1952-ben a „orvostudományok kandidátusa” lett, 1955-ben a „Szocialista Munkáért Érdemrendet”, 1957-ben a „Kiváló Orvos” címet nyerte el. Tudományos tevékenységét szegedi időszakában 68 közlemény fémjelzi. A sebészet széles területét felölelő közleményeiben különös figyelmet fordított a rákos megbetegedésekre, az emlőrák endokrinológiai és sebészeti vonatkozásaira, az urogenitalis gömőkór kérdéseire. Monografikus jelleggel jelentek meg „Tanítás, kutatás, gyógyítás” (Szeged, 1947.) c. tanszékfoglaló előadása, „A rákbetegség és a rákellenes küzdelem” (Szeged, 1949.), „Orvosok a szabadságharcban” (Szeged, 1954.), „Adatok Schoepf-Mérei Ágost élettörténetéhez” (Budapest, 1957.) c. munkái. Jáki professzor már korábban is elismert orvostörténeti kutatómunkája a szegedi időszakában vált közismertté. Ennek során értékes adatokkal bővítette az Avicenna, Schoepf-Mérei Ágost, Hőgyes Endre, Rácz Sámuel, Schmidt Lajos, Csapody István, Billroth Tivadar életével és munkásságukkal foglalkozó irodalmat. Mindezek alapján érthető, hogy „Az orvostörténet oktatása” c. posthumus közleményében (Felsőokt. Szemle 7: 3, 164-166, 1958.) miért tartja fontosnak az orvostörténeti oktatás bevezetését. Véleménye szerint: „Az orvostörténet adja meg nem egy esetben a megértés kulcsát nem csak a történelem eseményeihez, hanem a szakmai ismeretekhez. Az orvos, aki nem ismeri szőkébb szakmája és az orvostudomány történetét nem tudja a szakmáját sem.” A szegedi felsőoktatás több mint 75 éve alatt orvostörténelemmel kevesen foglalkoztak. Orvostörténelemből csak Deési Daday András (1889-1973) és Bálint Nagy István (1889-1979) habilitáltak, s lettek az egyetem magántanárai. Ezért is figyelmet érdemelő Jáki Gyula kiemelkedő, rangos helye a magyar orvostörténészek sorában. A sors kegyetlen akaratából az alkotó ereje teljében lévő Jáki professzor 1958. március hó 18-án elhunyt Szentesen a Kórház Sebészeti Osztályán. Halálával pótolhatatlan veszteség érte az Orvostudományi Egyetemet, Szeged városát és az orvostudományt. A sokoldalú kutató, gyógyító sebésznek, az orvostörténésznek, a kiváló egyetemi tanárnak és vezetőnek az iránta érzett ma is élő tisztelet jeleként ezzel az írással kívántunk emléket állítani. IRODALOM: 1. Rávnay I: Jáki Gyula 1898-1958. (Nekrológ.) In SZOTE Évkönyve 1958/59. SZOTE, Szeged, 1959,49-51. old. - 2. Petri G.: Jáki Gyula dr. (1898-1958.) (Nekrológ.). Orv. Hetik, 1958, 99, 617-619. - 3. Emlékezés dr. Jáki Gyula professzorra. Szerk.: Zallár A. SZOTE, Szeged, 1983,43 old. Zallár Andor dr. és Balogh Ádám dr. + EX LIBRIS* 2. ábra: A könyv fedőlapja „Megalkotlak itt téged" Magzat és újszülött az ókori Egyiptomban „Hnum, a fazekas, Herner urának mondása: Megalkotlak itt téged, Théba elöljárójának..., az istennek ezzel a testével. Hozzád jöttem, hogy tökéletesebbre formáljalak minden istennél. Neked adok minden életet minden jólétet, minden tartósságot, és minden boldogságot. Neked adok minden egészséget. Minden síkságot. Neked adom az összes idegen országot, és minden rehit alattvalót. Neked adok minden élelmet és minden ételt. Megadom, hogy megjelenhess Hórusz trónján, hogy megjelenhess Alsó- és Felső-Egyiptom királyaként, miként megparancsolta atyád, Amon-Ré, aki szeret téged (3)” Az idézet Hatsepszut királynő deir el-bahari templomában (1. ábra), az úgynevezett „születés portikuszá”-nak a falán olvasható. A királynő halotti templomában mitikus szintre emelte születését, és uralkodását Amon akarataként szentesítette. Bár ez a többi uralkodó esetében is így volt, nála különösen fontos volt hangsúlyozni, hiszen III. Thutmoszisz gyámjaként került a trónra. A politikai céloktól eltekintve is érdekesek azonban a csarnok domborművei és feliratai, mert sok, a gyermekek születésével kapcsolatos eseményt elárulnak. A fenti idézetből kiderül például, hogy a fáraókori elképzelések szerint a királynőt is, a többi halandóhoz hasonlóan, Hnum isten formálta meg fazekaskorongján (2. ábra). Az isteni fazekas mellett Háthor istennő állt, hogy életet adjon a gyermeknek, aki tehát ettől a pillanattól kezdve Orvosi Hetilap 1999,140 (38), 2118-2122. 2118