Orvosi Hetilap, 1999. szeptember (140. évfolyam, 36-39. szám)

1999-09-19 / 38. szám - Győry Hedvig: "Megalkotlak itt téged": Magzat és újszülött az ókori Egyiptomban

Rákbizottság az Egészségügyi Múzeum Országos Bizott­ságának, a Szakorvosképesítő Vizsgabizottságnak és több más testületnek is tagja volt. A dél-magyarországi Sebész Szakcsoport, az Országos Orvostörténeti Könyv­tár Közleményei c. kiadvány szerkesztőbizottságának, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének és a Juhász Gyula Emlékbizottságnak az elnöke volt. 1957/58-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánja, majd az egyetem első rektora volt. Jáki Gyula 1952-ben a „orvostudományok kandidá­tusa” lett, 1955-ben a „Szocialista Munkáért Érdemren­det”, 1957-ben a „Kiváló Orvos” címet nyerte el. Tudományos tevékenységét szegedi időszakában 68 közlemény fémjelzi. A sebészet széles területét felölelő közleményeiben különös figyelmet fordított a rákos megbetegedésekre, az emlőrák endokrinológiai és sebé­szeti vonatkozásaira, az urogenitalis gömőkór kérdé­seire. Monografikus jelleggel jelentek meg „Tanítás, kutatás, gyógyítás” (Szeged, 1947.) c. tanszékfoglaló előadása, „A rákbetegség és a rákellenes küzdelem” (Szeged, 1949.), „Orvosok a szabadságharcban” (Szeged, 1954.), „Adatok Schoepf-Mérei Ágost élettörténetéhez” (Budapest, 1957.) c. munkái. Jáki professzor már korábban is elismert orvostör­téneti kutatómunkája a szegedi időszakában vált közis­mertté. Ennek során értékes adatokkal bővítette az Avicenna, Schoepf-Mérei Ágost, Hőgyes Endre, Rácz Sámuel, Schmidt Lajos, Csapody István, Billroth Tivadar életével és munkásságukkal foglalkozó irodalmat. Mindezek alapján érthető, hogy „Az orvostörténet oktatása” c. posthumus közleményében (Felsőokt. Szem­le 7: 3, 164-166, 1958.) miért tartja fontosnak az or­vostörténeti oktatás bevezetését. Véleménye szerint: „Az orvostörténet adja meg nem egy esetben a megértés kulcsát nem csak a történelem eseményeihez, hanem a szakmai ismeretekhez. Az orvos, aki nem ismeri sző­kébb szakmája és az orvostudomány történetét nem tud­ja a szakmáját sem.” A szegedi felsőoktatás több mint 75 éve alatt or­vostörténelemmel kevesen foglalkoztak. Orvostörténe­lemből csak Deési Daday András (1889-1973) és Bálint Nagy István (1889-1979) habilitáltak, s lettek az egyetem magántanárai. Ezért is figyelmet érdemelő Jáki Gyula kiemelkedő, rangos helye a magyar orvostörténészek sorában. A sors kegyetlen akaratából az alkotó ereje teljében lévő Jáki professzor 1958. március hó 18-án elhunyt Szen­tesen a Kórház Sebészeti Osztályán. Halálával pótolha­tatlan veszteség érte az Orvostudományi Egyetemet, Sze­ged városát és az orvostudományt. A sokoldalú kutató, gyógyító sebésznek, az orvostörténésznek, a kiváló egye­temi tanárnak és vezetőnek az iránta érzett ma is élő tisz­telet jeleként ezzel az írással kívántunk emléket állítani. IRODALOM: 1. Rávnay I: Jáki Gyula 1898-1958. (Nekrológ.) In SZOTE Évkönyve 1958/59. SZOTE, Szeged, 1959,49-51. old. - 2. Petri G.: Jáki Gyula dr. (1898-1958.) (Nekrológ.). Orv. Hetik, 1958, 99, 617-619. - 3. Emlékezés dr. Jáki Gyula professzorra. Szerk.: Zallár A. SZOTE, Szeged, 1983,43 old. Zallár Andor dr. és Balogh Ádám dr. + EX LIBRIS* 2. ábra: A könyv fedőlapja „Megalkotlak itt téged" Magzat és újszülött az ókori Egyiptomban „Hnum, a fazekas, Herner urának mondása: Megalkotlak itt téged, Théba elöljárójának..., az istennek ezzel a testével. Hozzád jöttem, hogy tökéletesebbre formáljalak minden istennél. Neked adok minden életet minden jólé­tet, minden tartósságot, és minden boldogságot. Neked adok minden egészséget. Minden síkságot. Neked adom az összes idegen országot, és minden rehit alattvalót. Neked adok minden élelmet és minden ételt. Megadom, hogy megjelenhess Hórusz trónján, hogy megjelenhess Alsó- és Felső-Egyiptom királyaként, miként megparan­csolta atyád, Amon-Ré, aki szeret téged (3)” Az idézet Hatsepszut királynő deir el-bahari templo­mában (1. ábra), az úgynevezett „születés portikuszá”-nak a falán olvasható. A királynő halotti templomában mitikus szintre emelte születését, és uralkodását Amon akarataként szentesítette. Bár ez a többi uralkodó eseté­ben is így volt, nála különösen fontos volt hangsúlyozni, hiszen III. Thutmoszisz gyámjaként került a trónra. A politikai céloktól eltekintve is érdekesek azonban a csarnok domborművei és feliratai, mert sok, a gyerme­kek születésével kapcsolatos eseményt elárulnak. A fenti idézetből kiderül például, hogy a fáraókori elképzelések szerint a királynőt is, a többi halandóhoz hasonlóan, Hnum isten formálta meg fazekaskorongján (2. ábra). Az isteni fazekas mellett Háthor istennő állt, hogy életet adjon a gyermeknek, aki tehát ettől a pillanattól kezdve Orvosi Hetilap 1999,140 (38), 2118-2122. 2118

Next