Orvosi Hetilap, 2005. július (146. évfolyam, 27-31. szám)
2005-07-17 / 29. szám - Csomós Ákos: A súlyos szepszis gyakorisága és kezelésének költsége intenzív osztályon
1. táblázat: A tanulmányban használt szepszisdefiníciók (5) Szisztémás gyulladásos válasz (SIRS): Két kritérium megléte az alábbi négy közül: Hőmérséklet 38 °C felett vagy 36 °C alatt Tachycardia 90/perc felett Tachypnoe 20/perc felett vagy PaC02 4,3 kPa Fehérvérsejtszám 12 G/l felett vagy 4 G/l alatt Szepszis: SIRS és igazolt infekció Súlyos szepszis: Szervelégtelenséggel együtt járó szepszis; az alábbi négy tünet közül kettő megléte: Emelkedett plazmalaktázszint vagy metabolikus acidosis (pH 7,3) Hypoxaemia (Pa02/Fi02 / 200 Hgmm) Csökkent thrombocytaszám (~ 100 000/mm3) Oliguria (10,5 ml/kg/óra), amely folyadéktöltésre nem javul Szeptikus sokk: Súlyos szepszis és hipotenzió (syst. RR 1 90 Hgmm) Magyarországi publikált adat a szepszis mortalitásáról nem áll rendelkezésre, és arról sincs adat, hogy a szeptikus betegek kezelésének milyen költségvonzata van. A szeptikus betegek kezelési költségének ismerete több szempontból is fontos: egyrészt ezáltal lehetővé válik a kezelésre kifejlesztett gyógyszerek költséghatékonyságának vizsgálata; másrészt az országos adatok elemzésével nemzetközi egészségügyi költség-összehasonlítás is végezhető. Mint történelmi „ keleti" ország, Magyarországnak komoly gazdasági hátránnyal kell megküzdenie az Európai Unió többi országához képest. Az igaz, hogy a teljes hazai össztermék (gross domestic product, GDP) százalékában az egészségügyre fordított költség hasonló a fejlett országokéhoz, de az egy főre jutó GDP értéke alig éri el fejlett országok GDP-jének felét (2. táblázat). Emellett, bár az egy főre jutó GDP emelkedése az utóbbi években már Magyarországon is eléri a fejlett országokét, ez csupán arra elegendő, hogy az egészségügyi költségek folyamatos emelkedését kompenzálja. Ennek ismeretében fokozott jelentősége van az egészségügyi költségelemzéseknek, hiszen az Európai Unió jelenléte minden bizonnyal az orvosi berendezések és gyógyszerek árának kiegyenlítődését fogja hozni. Módszer A tanulmány két részből állt. Először a szepszis országos incidenciáját és mortalitását vizsgáltuk meg a GYÓGYINFOK 2001. évi adatbázisa alapján. Az adatbázisból kikerestük azokat a betegeket, akiket a tárgyévben az intenzív osztályon kezeltek és betegségeik között szerepelt legalább egy szeptikus betegségkód [International Code of Diseases (ICD) 10]. A vizsgálat második része a súlyos szepszis mortalitását és kezelésének költségét vizsgálta, az ún. költségcsoportos elemzés segítségével. Ebben 6 magyarországi intenzív osztály vett részt, ahol összesen 60 súlyos szepszis miatt kezelt beteget vontak be a vizsgálatba. A betegek kórlapjának retrospektív elemzésével kigyűjtötték a felhasznált klinikai szolgáltatások és a fogyóeszközök listáját. A retrospektív adatok validálásához a vizsgálatban szereplő osztályok egy 10 esetből álló prospektív költségadatgyűjtést is végeztek. A költségadatokhoz szükséges felhasználás gyűjtése egy kérdőív kitöltésével történt, melyet 2002 májusában küldtünk ki a részt vevő osztályoknak. A retrospektív adatgyűjtés során az osztályok 2002. augusztus 15-től visszamenőleg kigyűjtötték az első 10-10 beteget, akiket súlyos szepszis miatt kezeltek. A betegek bevonása az 1. táblázatban összefoglalt szepszis kritériumok alapján történt. A tanulmányból kizárták azokat a betegeket, akik az intenzív osztályos felvételt követően 24 órán belül elhunytak, akut pancreatitis miatt kerültek felvételre, akiknek ismert daganatos betegségük volt és életkilátásuk kevesebb volt, mint 3 hónap. A prospektív adatgyűjtés 2002. augusztus 15-től szeptember 15-ig tartott, melynek során az aktuálisan súlyos szepszis miatt felvett betegekről töltötték ki ugyanazt a kérdőívet. Az általános betegforgalmi adatok kitöltését az osztályvezető főorvos végezte, a betegekre fordított források öszszegzése pedig osztályonként egy megnevezett orvos feladata volt. Az osztályok a bevont betegek felvételi APACHE II (Acute Physiology and Chronic Health Evaluation) pontját is kiszámították. Az elvégzett vizsgálatok, a felhasznált gyógyszerek és a fogyóeszközök költségét a résztvevő osztályoknak nem kellett megadni, hanem a kérdőívek begyűjtését követően a szerzők társítottak egységes költségértékeket a fogyasztási adatokhoz. A radiológiai vizsgálatok, a laboratóriumi vizsgálatok költségértékmeghatározásának alapját a beavatkozások németpont-értéke adta, melyhez 1,3-as szorzót használtak. A gyógyszerek költségét egységesen a hivatalos kórházi ár jelentette. A személyzet költségének meghatározásakor különválasz- 1544 ORVOSI HETILAP 2005 ■ 146. évfolyam, 29. szám 2. táblázat: Az egészségügyre fordított költségek nemzetközi összehasonlítása (forrás: www.oecd.org) Egészségügyre fordított költség Egy főre jutó egészségügyi kiadás Ország _______a GDP százalékában _______ _____________________(USA dollár) 1995 2000 1995 2000 Emelkedés* (%) Magyarország 7,5 6,8 677 841 124 Csehország 7,3 7,2 902 1031 114 Lengyelország 6,2 420 538 133 Ausztria 8,6 8,0 1415 1664 118 Finnország 7,5 6,6 1831 2162 118 Németország 10,6 10,6 2264 2748 121 GDP - gross domestic product (teljes nemzeti össztermék) *z 1995. évhez viszonyított emelkedés 2000-ben