Ötlet, 1984. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-15 / 46. szám
( ÖTLET 84 .November 15. ) „A legkifejezőbben semmitmondó szó: megbízható" Albérlet apróban Az ideiglenes otthont keresők, a szobájukat, lakásukat bérbe adók legpraktikusabban az újságok apróhirdetéseiben adhatják tudtul szándékukat. Október 15-től 21-ig, hét napon át böngésztük a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap, a Népszabadság és az Express újság többnyire fővárosi hirdetéseit, melyek sok mindenről árulkodtak... Az albérleti hirdetések száma ugyan nem vetekedik az állás-, a lakás- és ingatlankínálatok számával, azoknak csak körülbelül a tizede, de ha a társkeresők hirdetményeit nem számítjuk, akkor az albérlet a hirdetési ranglistán az igencsak előkelő negyedik helyen áll. Október harmadik, az év negyvenkettedik hetében a három napilapban és a Reklámújság kedden és pénteken megjelenő mellékletében összesen 211 albérleti hirdetés látott napvilágot. Újdonsága ellenére már sokan bíztak meg az Expressben (68-an), s a napilapok közül a Magyar Nemzet volt a legnépszerűbb (70 hirdetésével), annak ellenére, hogy az Esti Hírlap (34) és a Népszabadság (35) is több példányban jelenik meg. Ki hinné, hogy ősz derekára fordult a kocka: hirdetésben többen kínálnak, mint ahányan keresnek szobát, lakást. A hét nap alatt 43-an ajánlották fel lakásukat, 47-en lakásuk egyik szobáját. Érdekes, hogy napjainkban azoknak a száma is megnőtt, akik inkább önálló lakást vagy lakrészt bérelnének albérleti szoba helyett. Október harmadik hetében csak 34-en kerestek szobát, önálló lakást vagy lakrészt viszont 44-en. Közülük 13 házaspár (három egy-egy kisgyermekkel, egy kutyával), akik az önállóságért, a függetlenségért nagyobb áldozatra is hajlandók, még ha tudják is, hogy a sok ezer forintos bérleti díj kifizetése után már nemigen marad mit félretenni egy valóban önálló otthon megteremtéséhez. A hirdetések számából úgy tűnik, hogy a tartós kiküldetésbe utazókon, a cselesen több lakást is birtoklókon kívül mind több, házát magánerőből felépítő ember is kínál lakrészt. Részben talán azért, mert szükségleteiket meghaladó otthont építettek maguknak és családjuknak, részben mert az építési költségeket (és a tartozásokat) valamiből fedezni is kell. A hét nap leendő lakásbérlője között 7 az egyedülálló nő, a 34 szobát kereső közül pedig 14! Ketten gyermeküket egyedül nevelő anyák, s egyikük eltartási szerződést is kötne leendő főbérlőjével. A 34-ből csak 4 a házaspár, kettőjük egyegy gyermekkel költözne. A 47 szobát hirdető 15 esetben egyedülálló nőnek kínálta fel szolgáltatását. Ginnek, közületeknek 17-en ajánlottak bérbe lakást vagy helyiséget, két ügynökség pedig ötször, illetve kétszer hívta fel az olvasók figyelmét lakás-bérbeadó és -bérbevevő tevékenységére. Az egyéni hirdetőkre különben nem jellemző, hogy néhány napon belül többször is megjelentessék kívánjág A hirdetések szövege általában öttizenkét szóból áll, a legfontosabbnak tűnő információkból: ki, mit, milyen igénnyel keres, illetve kínál. Néhány sorban nehéz tiszteletet ébreszteni magunk iránt, hogy - nem kis pénzért - befogadjanak minket egy szobába. E tekintélyt, sokan így hiszik, egyetlen szóval is meg lehet teremteni. A bűvös szó lehet az „értelmiségi” vagy a „diplomás”. A szobát, lakást kereső hirdetések körülbelül egyötödében szerepel az illető foglalkozása vagy inkább annak sejtetése. A „diplomások” fölényesen verik az „értelmiségieket”. Néhányan, a bátrabbak vagy őszintébbek odaírják hivatásukat, ahogyan az adott héten tette egy nyelvtanárnő, egy orvos, egy ügyvéd, egy gépészmérnök, egy keramikus, egy kisebb orvostanhallgató-csoport és egy pedagógus házaspár. A hirdetők egy része, mely úgy gondolja, hogy a „fiatal pár”, „fiatalember” vagy „egyedülálló nő” bemutatkozás nem eléggé meggyőző, más jelzővel igyekszik pótolni nem létező diplomáját. A kedvenc, legkifejezőbben semmitmondó szó a „megbízható”. Ezt az „intelligens” követi, majd következnek a „csendes, szolid” vagy „szolid lelkű”, természetesen „káros szenvedélyektől mentes” nők és férfiak. Szerencsére az utóbbi körülírások már csökkenőben vannak. A „dolgozó férfi (nő)” megjelölésből viszont egyértelműen leszűrhető: nem diplomás. De vajon a diploma az egyedüli feltétele a megbízhatóságnak, a kulturált magatartásnak - a befogadásnak? Sok szobáját, otthonát kínáló is feltételül szabja a diplomát vagy ha egészen fiatalt szemel ki, akkor legalább egyetemista legyen az illető. Ha azt olvassuk, hogy „igényes diplomásnak kiadó”, akkor elkészülhetünk arra, hogy ezt az „igényt” alaposan meg is kell fizetni. Az albérletre vágyók - helyesebben szorulók - igénye nem nevezhető nagynak, de ma már szinte minden hirdetésben szerepel az, hogy a szoba legyen külön bejáratú és lehessen használni a fürdőszobát is. Ma tehát a tipikus albérleti apróhirdetés, amely tetszés szerinti igényekkel még bővíthető, így fest: „Fiatal diplomás férfi (nő) külön bejáratú szobát bérelne, fürdőszobahasználattal. »Reális ár« jeligére a ... hirdetőbe.” Az idézett sorokon kívül az adott hét többi 210 vizsgált hirdetéséből mindössze 9 foglalkozott valamilyen formában az árral. Öten „mérsékelt” és „olcsó” áron kerestek szobát. Az albérleti árakban járatlan pedig 4 hirdetésből következtethetett a valóságra. Egy fiatal házaspár kisgyermekkel különálló szoba-konyhát keres 2000 forintért havonta, egy másik pár csecsemővel egy vagy másfél szobás bútorozatlan lakást bérelne 3000 forintig. Az Esti Hírlapon keresztül egy „megbízható diplomás fiatalember” Pest belső kerületeiben vagy bel-Budán kisebb, telefonos, elkülönített lakrészt 4500 forintig bérelne havonta. És a hét egyetlen árajánlata: valaki zöldövezetben, a Novotel Szállónál 6000 forintért adja ki egy szoba összkomfortos, központi fűtéses, „napos”, 45 négyzetméteres bútorozott lakását. A szobát kiadók, akik hirdetésükben telefonszámukat is megadták, telefonon nemigen beszélnek árakról, az érdeklődésre többnyire a „tessék megnézni és majd személyesen megbeszéljük” a felelet. Kecsegtető ajánlat várt Rákoscsabán egy szerencsés, „jogosítvánnyal rendelkező” fiatal párt, akik gondnoki teendők elvégzéséért különálló, berendezett komfortos lakásba költözhetnek be. Végül egy ritka őszinte apróhirdetés a Magyar Nemzetből: ,,20 éves, zongorázni tanuló fiatalember, saját pianínóval albérletet keres... »Pianínó« jeligére a kiadóba.” Nem lesz könnyű találnia... FALUS TAMÁS Címlap-sztori .