Ózdi Vasas, 1954 (6. évfolyam, 16-53. szám)
1954-04-17 / 16. szám
1996 áprissel. ÓZDI VASAS Hogyan csökkenthetjük az önköltséget Az önköltségcsökkentés fontosságát egyre több dolgozó érti meg és igyekszik úgy dolgozni, hogy az általa készített termék előállítási költségét a tervezett alá szorítsa. Erről tanúskodnak ezek a levelek és nyilakozatok is, amit vitaindítás céljából közlünk. * GARDA ÁRON sztahánovista főolvasztár: Az önköltségcsökkentés terén nekünk is sok a tennivalónk. Különösen az ötvöző anyagok takarékos felhasználásával tudnánk csökkenteni az acél előállítási költségét. Az utóbbi időben sokkal több ötvöző anyagot használunk fel, mint kellene és ezek rendszerint külföldről, drága pénzért megvett anyagok. Miért van ez a pazarlás? Mi igyekszünk ugyan időre elkészíteni az adagot, de az üstkészítők nem biztosítanak minden esetben időre üstöt és várni kell a csapolással. Ilyenkor 4—5 mázsa mangánt, tükörvasat kell adnunk az adaghoz, hogy a minőségét óvni tudjuk. A mangán mázsája 380 forintba kerül. Könnyű kiszámítani, hogy egy megvárakoztatott adag közel 2000 forinttal többe kerül, nem beszélve arról, hogy az adagelhúzódás következtében sokkal több energiát használunk el. Az acél drágább lesz, emelkedik az önköltség, ugyanakkor többe kerül az általunk készített acélból gyártott gép, szerszám , kevesebb fizetésből drágábban vásároljuk a szükséges cikkeket.A vaskert, a pódium, öntőcsarnok és kékillatéri munkák jobb összehangolásával eredményesen tudnánk csökkenteni az önköltséget, olcsóbban készíthetnénk az acélt. GRIGER JÓZSEF kokillatapasztó: A kokillák tapasztáss pontos és jó munkát követel. A felületes munka a kokillába csapolt acél (öntecs) beragadását okozza. A beragadt öntecseket daruval kell kiveretnünk, ami többlet bérkifizetést jelent. Sőt az ígyberagadt öntecs a kiverés után rendszerint elkeveredik, hidegen kapja a durvahengermű, felmelegítése újból energiát fogyaszt. Az öntecsek kiverése sem olyan egyszerű. A kokillák is megrepedeznek. A következő öntés után még jobban beragad az acél. Ébből ki kell vezetnünk, miközben sok kokilla tönkremegy. Csupán egy kokilla 8—10 ezer forintos kárt jelent. Ez arra figyelmeztet valamennyiünket, különösen kokillatapasztókat, hogy az eddiginél is lelkiismeretesebben javítsuk ki a kokillák belső felületét. Sajnos azonban rajtunk kívül álló okok miatt is beragadnak az öntecsek. Ezt pedig a túl forró csapolás, vagy egyéb fegyelmezetlenség okozza. Április 10-én pl. 50 db öntecs ragadt be. Én nem a mások hibájára akarom terelni a figyelmet. Nekünk, kokillatapasztóknak is van elég hibánk, de mi ezt ki akarjuk javítani. Éppen ezért a kokillatapasztóknál ajánlatos volna egy szakmai tanfolyam megszervezése, hogy szakszerűbb munkával jobb munkát végezhessünk, olcsóbbá, gazdaságosabbá tegyük a termelést. TÁBORI LÁSZLÓ sztahanovista művezető és többszörös újító: A pártkongresszus tiszteletére 50.000 forintos önköltségcsökkentést vállaltam. Nem kis feladat ez. De ha jól széjjelnézünk munkaterületeinken, lépten-nyomon találkozunk önköltségcsökkentési lehetőségekkel és ez sarkal arra, hogy vállalásomat teljesítsem. A megkopott hengerkapcsoló hüvelyeket és orsókat gondosan javítjuk, kihegesztjük meghosszabbítjuk élettartamukat. A kenőanyagok észszerű felhasználásával is tudjuk csökkenteni az önköltséget. A hengercsapok kenéséhez eddig Stahoffer-kenőcsöt használtunk. Ennek kilója 8 forintba kerül- Kis észszerű sítéssel most 55 filléres pakuraolajat használunk. Havonta 1000 forintot takarítunk így meg. A törökakok tartósságának növelése is hasznosnak bizonyult. A Salgótarjánban készült törökakok minősége az utóbbi időben leromlott. Könnyen törik. A törőbakot 10 milliméterrel megvastagítottuk. A kísérlet jól bevált. Áprilisban lényegesen jobb termelés mellett sokkal kevesebb töröbak tört el, mint januárban és februáriban. Csupán egy töröbaknál 1004 forintot takarítunk meg így. Ezer és ezer lehetőség nyílik napi munkánkban, hogy olcsóbbá tegyük a termelést. Csak jól széjjel kell néznünk és sokszor a jelentéktelennek látszó módosításokkal, szerszám, gépalkatrész élettartamának növelésével is eredményesen tudjuk csökkenteni az önköltséget. \ A munkafegyelem sürgős javítására van szükség Március 11-én az ózdi kohászok nevében Fehér László a nagyüzemi pártbizottság titkára, Válóczi Elek stb. elnök, Somogyi Antal igazgató és Fejes István a DISZ-bizottság titkára versenykihívást küldött a diósgyőri kohászoknak. A versenyfelhívásban többek között ez szerepelt: Pártunk III. kongresszusa tiszteletére elhatároztuk, hogy üzemeinkben a munkajegyeimet még erősebben megszilárdítjuk, hogy ezzel is elősegítsük pártunk politikájának és kormányunk programjának megvalósítását. Ennek érdekében az igazolatlanul mulasztott napok számát ez év januárjához viszonyítva 15 százalékkal, az önkényesen kilépők számát 20 százalékkal és a késések miatt kiesett órák számát 50 százalékkal csökkentjük. A verseny március 1-től május 31-ig tart. Hogy ez a verseny eredményes legyen üzemeink is versenyt kezdeményeztek egymás között. A közlekedési üzemek dolgozói felhívták a többi üzem dolgozóit. A kihíváshoz valamennyi üzem csatlakozott. Az erőmű részéről Balázs és Vilimszky elvtársak, a durvahengermű részéről Polli Lázeló elvtárs, a villaaosüzem réméről Lassan Béla elvtárs, a karbantartó üzemek részéről Horváth Károly elvtárs, az acélmű részéről Balsai István, Marhoffer László és Boros Gyula elvtársak, a fínomhengermű részéről Komlósi Antal, Czimrák János és Káló Viktor elvtársak írták meg válaszukat. Márciusi eredményeik januárhoz viszonyítva a versenyben nem javultak. Januárban az összes igazolatlan munkanap 594 volt. A vállalásban szerepelt 15 százalékos csökkentéssel szemben februárban 6-9, márciusban 3,7 százalékkal csökkent az igazolatlan munkanapok száma. A versenyt kezdeményező közlekedési üzemek és a nagyolvasztóműnél tapasztalható fegyelmezetlenségek miatt nem tudtuk teljesíteni a vállalást. A közlekedési üzemeknél a vállalt 15 százalékos csökkenéssel szemben 36, a nagyolvasztóműnél 33,3 százalékos volt a romlás. Ha e két üzemben legalább a januári szintet tartották volna, üzemünk könnyen túlteljesíti vállalását és nem kellene most szégyenkezni. A vállalás teljesítésében kitűnik a villamosüzem és a szolgáltató üzem. A szolgáltató üzemnél Tóth Bálint munkaügyi felelős személyesen elbeszélget a dolgozókkal, tudatja velük, hogy milyen anyagi kárt szenvednek, ha munkából igazolatlanul távolmaradnak, munkahelyükről késnek. A pazarlás a jobblét ellensége Kedves elvtársak! Két héttel ezelőtti állapotot ábrázol ez a kép, de még most is nagyon jellemző a békekert építésénél tapasztalható pazarlásra. Úgy látszik, vannak még egyes dolgozók, akik még mindig nem értik meg, hogy övék a tégla, amiből gyár, lakás és „Békekert“ épül. Az ilyen gondatlansággal agyon lehet ütni a legjobb építkezési kezdeményezést is. Az illetékesek szégyeljék magukat, mert annak idején egy kapitalista magánvállalkozó jobban tudta, hogy a tégla és a belőle jövő haszon az övé. Még a földet is elegyengette a téglarakás helyén, szigorúan kötésbe rakta fel a téglákat, aztán ráíratta mésszel, hogy hány darab. Ez olyan helyen van, ahol a gyár legfelsőbb funkcionáriusai is gyakran látják, de úgy látszik, nem igen tűnt fel senkinek sem, így aztán ne panaszkodjunk, hogy kevés a lakás, mert nincs építőanyag. Zoltai Endre Kohászati üzemünk területén igen komoly problémát okoz az adagok összecserélése és az anyagkeveredés. Ennek kiküszöbölésére, illetve csökkentésére a Vaskohászati Igazgatóság rendeletére pályázatot hirdetünk. 1. A pályázó jelölje meg a kohászati üzemeknél (esetleg a feldolgozó gyárnál) azokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyeket az anyagkevered és kiküszöbölése érdekében meg kell valósítani. Ide tartozik például az acéltuskó és hengerelt acélok pontos és gyors megjelölési módja, adagszám bélyegzéssel, színjelzéssel, vagy más alkalmas módon. 2. A pályázó határozza meg azokat a tennivalókat, amelyek alkalmasak a technológiai fegyelem betartására anyagkeveredés szempontjából. Az anyagkeveredés elhárításánál mutasson rá a legmegfelelőbb nevelő munkára, vagy propaganda módszerekre. 3. Meghatározandók azok a vizsgálati módszerek, amelyek a legalkalmasabbak az összekevert anyagok gyors és nagy tömegben való szétválogatására. Idetartoznak az eddigi vizsgálati módszerek (keménység vizsgálat, kémiai elemzés, stb.) továbbfejlesztése, vagy kiszélesítése. Pályadíjak: 1 díj 5000 forint 2. díj 3000 forint 3- díj 2000 forint Pályázati felhívás Megjegyzés: Az anyagkeveredés csökkentésével kapcsolatos részfeladatok, megoldások, újítások és ötletek az eddig szokásos módon, a pályázattól függetlenül, újításnak tekintendő és díjazva lesznek. A pályázat beadásának határideje 1934 július 15. A pályázatok elbírálását külön vállalati bizottság értékeli 1954 augusztus 1-én. A pályázatokat zárt borítékban a Központi Újítási Irodának küldték meg, a borítékon, illetve a javaslaton „pályázat“ megjelölésével. Temesszentandrási Guidó gyárigazgató K. Valuch Ignác központi újítási előadó Az újítómozgalom hírei A kísérleti üzemek és műhelyek felállítása már évek óta egyik legégetőbb problémája az újítómozgalomnak. Az Országos Találmányi Hivatal a nagyjelentőségű újítások kikísérletezése és gyors kivitelezése céljából létesítette az Újításokat Kivitelező Vállalatot. Az UKV feladatainak ismertetése céljából az Országos Találmányi Hivatal március 30-án nagyszabású, üzemlátogatással egybekötött ankétot rendezett az UKV-nál. „Az Újításokat Kivitelező Vállalat feladata az újítások megvalósításában' ‘ címen. * A Magyar Népköztársaság Emléki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a műszaki emlékek védelméről. A magyar műszaki alkotásoknak, azoknak az emlékeit, amelyek— mint a magyar nép haladó hagyományainak és mint a műszaki fejlődés történelmének értékes bizonyítékai — a tudományos kutatás szempontjából jelentősek, védelemben kell részesíteni. Műszaki emlék minden olyan műszaki jellegű, s a tudományos kutatás számára történelmi jelentőségű tárgy — a műszaki létesítmény, műszaki berendezés, mezőgazdasági jellegű műszaki létesítmény, műtárgy, gép, gépalkatrész, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, vagy kísérleti eszköz stb. — amelyet a népművelési miniszter annak nyilvánít. Ez a rendelet azt bizonyítja, hogy államunk a legnagyobb megbecsülésben részesíti a feltalálók és újítók technikai haladást jelentő műszaki alkotásait. 3 javilt levél Az Ózdi Kohászati Üzemek fizikai és műszaki dolgozóihoz Mi, a farkaslyuki bányaüzem fizikai és műszaki dolgozói, azzal a kéréssel fordulunk hozzátok, hogy minőségi termelésünk, illetve széntermelésünk fűtőértékének emelésében legyetek segítségünkre. Nem közömbös részetekről sem, hogy milyen minőségű szenet termelünk, illetőleg szállítunk üzemetek részére. Munkahelyeinkre az utóbbi időben nem tudtunk rakodólemezt adni, mivel teljesen kifogyott, s így az elővárásainkon lemez nélkül dolgoznak. Az utóbbi időben rendszeressé vált az a körülmény, hogy daraszenünk homokos, illetve meddővel szennyezett volt. Ez azért következett be, mert puhahomokos talpon nincs rakodólemez és elkerülhetetlen, hogy lapátolás közben homokos anyag a szén közé ne keveredjen. Kérünk benneteket, hogy terven felül termelt vasból hengereljetek 200 db 1 mm vastag 100x200 cm területű vaslemezt. Mi ígérjük, ha ezt megkapjuk, szenünk fűtőértéke kifogástalan lesz. Kérésünk teljesítése még szorosabb összefogást jelent a szocializmus építése ügyében. Válaszotokat mielőbb várva, kívánunk jó eredményeket, sok sikert a kongresszusi vállalásaitok teljesítéséhez. A farkaslyuki bányaüzem fizikai és szellemi dolgozói nevében: Becze Ferenc Bárdos M. Elemér v. b. elnök vállalati igazgató Dolgozó nők vetélkedése Pivoda Noémi és Csépányi D. Józsefné elvtársnők a beruházási igazgatóságon dolgoznak. Régi páros, versenytársak. Márciusban Pivoda Noémi birtokában volt a legjobb adminisztratív dolgozó vándorzászlaja. Csépányi elvtársnő azonban nem hagyta magát s brigádjával egyre jobb munkát végzett, hogy a vándorzászlót megszerezzék. Sierült. Áprilisi tervüket 106,6 százalékra teljesítették. A kongresszusi versenyvállalásuknak is eleget tettek. Az aktívállású jegyzőkönyvet 24 órán belül elkészítették és a beruházási berendezések fuvarleveleit 2 nappal korábban adták le az illetékes szerveknek. Most pótvállalást tett. Megfogadta, hogy a kongreszszus napjáig az új nyilvántartást, elkészíti és azt a gyakorlatban bevezeti. A „vállalat legjobb dolgozói“ márciusban Elegykészítő: Kisistók János nagyolvasztómű. Kohómas olvasztár: Mészáros László nagyolvasztómű. Martini olvasztár: Rábeczki Ferenc acélmű- öntőcsarnoki dolgozó: Flóra p. János acélmű. Melegüzemi darus: Bartók István acélmű. Forrasztár: Németh Lajos fínomhengermű. Hengerész: Fehér József fínomhengermű. Hengerkormányos: Kriston István villamosüzem. Kikészítő: Labanc István durvahengermű. Kemencekőműves: Dovola László acélmű. Kemencesegéd: Varga József acélmű. Kovács: Kató István karbantartó műhely. Üzemi karbantartó: Zsurkai István közlekedési üzemek- Forgácsoló: Soltész Károly karbantartó műhely. Mozdonyvezető: Léka Béla közlekedési üzemek. Tolató: Marczis Sándor közlekedési üzemek- Mérnök: Óvári József durvahengermű. Technikus: Kelemen Sándor acélmű. Művezető: Jakab Gyula fínomhengermű. A fémgyűjtés eredményei Ezerhatvannégy tonna öntvényt gyűjtöttek gyárunk dolgozói április 13-ig. Jó munkát végzett Bodnár József és Tóth Ferenc brigádja. Gondosan gyűjtötték az összetört kokillákat, s így április első két hetében 757 kg öntvényt gyűjtöttek. A fémgyűjtésben Molnár Lajos DISZ-brigádja ért el kiváló eredményt a Ságvári ifjúsági üzemben. Eddig 1200 kg színesfémet gyűjtöttek össze. A nagyolvasztóműben Simkó Gyula végez eredményes munkát a hulladéköntvények felrakásánál. Az MTH tanulók naponta 25—30 tagú brigáddal szorgalmasan végzik a fémgyűjtést. Ebben a fémgyűjtésben nem látni meg azt a lendületet, mint az elmúlt év november hónapjában volt. A DISZ-fiatalok nem kapcsolódtak bele a jelenlegi fémgyűjtésbe, amit a rossz előkészületnek és szervezésnek lehet betudni. DISZ-fiataljainktól hallani lehet, hogy azért nem megy a fémgyűjtés, mert nem fizetnek érte, holott mindenki előtt világos, hogy a fémgyűjtésben legjobb eredményt elért brigádokat pénzjutalomban is részesítik. A DISZ-bizottsági tágnak kell itt jó felvilágosítómunkát végeznie, hogy minél sikeresebbé tegyük a fémgyűjtési hónapot. Pártoltatás a fínomhengerművészáruszállítás pártalapszervezetében A pártoktatás elmulaszthatatlan minden párttag számára, döntő jelentősége van a párton belül. A párt szervezeti szabályzata is kimondja, hogy a párttag szakadatlanul fejleszsze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét és sajátítsa el a marxizmus-leninizmus tanításait... Hogyan értünk el kiváló eredményeket az oktatásban? Nem volt könnyű feladat, de szorgalmas és szívós nevelő munkával komoly eredményt tudtunk elérni. Az 1953- as 54-es évadot a beindítás előtt jóval, előkészítettük. Minden aktivistának, de különösképpen a bizalmiaknak és a népnevelőknek volt elsőrendű feladatuk, hogy ismertessék az oktatás jelentőségét és tudatosítsák kezdetének időpontját. Kivette ebből részét Dienes Lajos, Armés Gyula, Sinka József, Horváth János és Kovács Zoltán elvtársak, kik jó előkészítő munkával szervezték az oktatást. Az első oktatási napon a tervezett 34 fő helyett 43-an, 9 fővel többen jelentek meg- igyekeztünk megjavítani az előadásom színvonalát is és ez sikerült. Nagy része van ebben Lőw Pál elvtárs előadónak, aki fáradhatatlanul végzi a 3 szeminárium vezetését. A legörvendetesebb az, hogy a hallgatók minden előadáson harcos vitát folytatnak, megtárgyalnak, egy-egy kérdést. Legaktívabb elvtársaink: Tóth Ferenc, Kovács B. Sándor, Kozma József,Sinka József, Kovács Lajos és még sokan mások. A beütemezés szerint meg kellett volna jelenni 776 főnek és ténylegesen megjelent 781 fő. Az igazoltan hiányzókat is figyelembevéve, az oktatás eredménye 108 százalék. Jelenleg lemorzsolódás nincs. A vezetőség különös figyelemmel kísérri minden héten az oktatási napot. Finomhengermű készáruszállítás pártalapszervezete. TERMÉSZET ÉS TECHNIKA Van-e gyakorlati haszna a csillagászatnak? A csillagászat tudománya a világmindenség szerkezetét és történetét vizsgálja. Sokan úgy vélik, hogy nagyon érdekesek a csillagászat eredményei, de gyakorlati hasznuk nincsen. Ennek éppen ez ellenkezője igaz A csillagászat abból a célból kutatja a világmindenség törvényeit, hogy azokat fel lehessen használni a társadalom érdekében. A csillagászat által megismert törvényeket használják például hajósok és repülők a tájékozódásnál. A pontos időt, amit a rádióállomások bemondanak, a csillagászok határozzák meg az égitestek mozgásának megfigyelése útjján. Felhasználja a csillagászat eredményeit a térképészet, a rádiózás, a földtan, a meteorológia és a fizika is. A csillagászat tehát csak látszólag elvont tudomány, valójában igen szoros kapcsolatban van a gyakorlattal.