Ózdi Vasas, 1964 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-04 / 1. szám

I Wftp bn ad­eriefi, egyesülstek! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja VII. évfolyam, L szám. Ara: 50 filler. lf)64. január 4. Impozáns, de csak messziről komoly összegeket fordít ti­ltanunk minden területen a korszerű, az igényeket messze­menően kielégítő üzembiztos munkahelyek létesítésére. Olyan helyeket létesít, hogy az ott dolgozók nyugodt, lelkiis­meretes munkát végezhesse­nek. Nem áll ez a földgázfo­gadó állomásra minden tekin­tetben. A megtervezett épület gázházi része nagyon nyitott és ez azt eredményezi, hogy a csővezeték rendszer redukáló és kézi állítású szelepek ki vannak téve a hidegebb idő beálltával az elfagyás veszé­lyének. Nem tudom megérteni, hogy a gázháznak miért nem tervezték mind a négy oldalát zárttá, holott az épület kupo­lájában meg van az előfor­duló gázszivárgás elvezetésé­hez, szükséges szellőztetés le­hnetősége. Még alig léptünk a tél küszöbén át, és máris van elfagyás. Mi lesz mínusz 13—20 foknál? Mi lesz ha kimarad a sűrített levegő és a kéziállítású szelepek ki és lezárásával kell a megfelelő nyomást tarta­nunk, mert a redukáló szelep nem fog működni. Ki biztosít­ja az itt dolgozók IC0 százalé­kos balesetmentességét, ha a munkahely korcsolyapályává alakul át. A tervezők ugyanis úgy oldották meg a kondenz víz elvezetését, hogy több víz megy a gázházba, mint a gyűj­tőhelyre. Hol van itt a terve­zők és beruházók felelőssége Szerintem a mutatkozó megta­karítás, ami a fa­ be nem épí­téséből adódik, csak látszóla­gos, mert olyan károkat okoz­hat, amit egész népgazdasági termelésünk megérezhet. Mészáros István Földgázfogadó állomás Ered­m­ény­esen zártuk az 1903-as esztendőt Sikerrel jártak azok az in­tézkedések, amelyek időben, a negyedik negyedév elején, „in­tézkedési terv”­ formájában ke­rültek foganatosításra. El­mondhatjuk, hogy a negyedik negyedév a tételes teljesítés jegyében telt el. A nagyolvasztómű és az acélmű átérezve a célul tűzött tételes teljesítési törekvéseket, programszerű acéladagok biz­tosításával segítette a henger­műveket. A durvahengermű lemezso­­­rozata behozta a harmadik ne­gyedév végén fennálló hátralé­kát, a blokksorozat pedig biz­tosította a kész sorok — köztük a finomhengermű — féltermék ellátását. A finom­heng­ermű sorozatai a jelentős export­gyártás mel­lett is biztosítani tudták a ren­deléseken szereplő szelvények eredményes kihengerlését. A kikészítő üzemrészek kö­zül főleg a durvahengermű je­leskedett a tételes teljesítés ér­dekében. A finomhengerm­ű kikészítő részlege létszám­hiánnyal küzdött ugyan, de a megtett intézkedések segítsé­gével eleget tett feladatának. Külön ki kell emelni a külön­leges kikészítést igénylő nagy­­mennyiségű export és egyéb kiemelt rendelések teljesítését. A kiszállító részlegek lépést tudtak tartani a kikészítő üze­ntekkel, minek következtében általában egyenletesnek menő ható az 1963 negyedik negyed­évi kiszállítási munkájuk. A közlekedési üzemek dolgo­zói a kocsi-csereidők csökken­tésével, és az időben, kocsibiz­­tosításokkal járultak hozzá a tételes szállítási kötelezettsé­gek teljesítéséhez. A társü­zemek — mint az energia-szolgáltatás, a közpon­ti karbantartás és a tűzálló­­anyaggyár gyárrészegek — kollektívái ugyancsak derekas munkát végeztek a főosztályok és osztályok dolgozóival együt­tesen, s kitűzött feladatok megoldásában. T. T. Az elmúlt év utolsó negyedé­ben vállalatunk fizikai­, mű­­­szaki és adminisztratív dolgo­zóinak együttműködése meg­hozta gyümölcsét. A 63-as év v­égére, a KGM­ Vaskohászati Igazgatóság által kitűzött 3000 tonnás tételes teljesítési szintet az előzetes számok alapján teljesítettük. Riport vonatkozásban — ■ugyancsak az előzetes számok szerint — a tervet túlteljesí­tettük. Kiszállítottunk a Né­met Demokratikus Köztársa­ság részére 4019 tonna bugát valamint a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság felé 6694 ton­na öntőcset is. A kooperáló vállalatok, Sal­gótarján, Borsodnádasd, Cse­pel, December 4. Drótmű felé hengerelzáró tervünket üteme­sen teljesítettük. Már két kemencénél tértek át a földgáztüzelésre Az elmúlt évben öt új Maerz kemencénél kapcsolták be a földgázzal történő olajporlas­z­­tást. Az elmúlt héten újabb két­ kemencénél tértek át erre a módszerre. Ennek következ­t­­ében kevesebb fűtőolajat kell felhasználni az acélgyártáshoz. A megtakarított fűtőolajat más üzemrészeknél használják fel, ami viszont komoly szén­­megtakarítást jelent végső fo­kon. A Beruházási Főosztály az Acélmű műszaki és fizikai dol­gozói, a Műszerészüzemt, vala­mint az Energiagazdálkodási Főosztály tüzeléstechnikai részleg 8 napon át igen ke­mény munkát fejtett ki, hogy biztosítsák a földgáz-tüzelésre való átállást és az ezzel kap­csolatos üzemkiesést a mini­málisra csökkentsék. Jó munkájuk eredményekép­pen, december 29-től a IV. és az V. számú Maerz-kemencék már földgáz-olaj tüzeléssel üzemelnek. Hólabdázás. December 21-i számunk­ban másodízben foglalkoz­tunk az energiafelhasználás terén fennálló hiányosságok­kal. Sajnos a cikk megjele­nése óta semmi különösebb javulás nem mutatkozik. Azaz dehogy! Mégis csak történt valami. A Lakótelepkezelőség ve­zetője, Kolozsvári József elvtárs meghívott a cikkel kapcsolatosan egy vitára. Elmondta, hogy egyetért az energiafelhasználás ellenőr­zésének szükségességével. Egyetért, azonban azzal nem, miért az ő vezetése alatt álló üzemre terelik a felelősséget, amikor nekik a cikkben említett vezető­­­khez semmi közük. El­­mndta, hogy a lakótelep lakásait valóban ők kezelik,­­ a középületeket és m­eg­­özelítő csőhálózatot már nm. Ennek tudatában Billa­­ társat, a művezetőt mégis megbízta még október 1-én gőzcsövek kijavításával, ennek folytán 50 fm cső­­szetéket cseréltek ki az ITH otthon udvarán. De­­ember 19-én pedig­­azon .t­apon jártunk a kertészet vi­rágházai mellett és akkor rossz kondenzedényeket ta­­nk­on ki kicserélték a kerté­szet két hibás kondenzedé­­nyét is. Választ adott Kolozsvári elvtárs a tekepálya melletti csőszakadásra is. De szerin­te ez sem tartozik hozzá, mert az az MHS helyiségek fűtését biztosítja. Ennek el­lenére a cserepec­ésit is a lakótelepkezelőség dolgozói javították ki. Hivatkozik még Kolozsvári elvtárs ar­ra is, hogy október 1-től nem rendelkeznek szakipari dolgozókkal, mert át kellett adni az Építménykarban­tartó Vállalat részére. Most már felvetődik a kérdés, kihez, melyik­­üzem­hez, melyik szervhez tartoz­nak az említett gőzvezeté­kek. Joggal tehetjük fel a kérdést, vajon hová fog ve­zetni az ilyen ,,hólabdázás”. A lakótelep most még ki­javította a hibákat, de a jö­vőben már nem tudja meg­tenni, mert sem szakembe­re, sem rendelkezése nem lehet a vezetékek felett. A gőz pedig elszökik a hibás csövekből, a gyári gépek­ből és eloszlik a fejünk fö­lött, a gyár fölött, a levéső­ben. Jó lenne, hogy ha az ille­tékesek mihamarább eldön­­tenék, kinek a hatáskörébe tartoznak a vezetékek, s ezt írásban, utasításban közöl­nék is az üzemegységekkel. — vineze — Fotó: Sotkovszky A vidám szilveszter után: Jelentések az első műszakról Túlvagyunk már az ...’­év búcsúztatásán és az újév kö­szöntésén. A vidám' és' kélle­­mes szilveszter után megkez­dődtek a dolgos hétköznapok. Kétnapos szünet után forgásba lendültek a henger­művek görgői is. A csütörtöki műszak már teljes létszámmal indult be. — Hiányzás, kima­radás, későn jövés? —­ Nem vettük észre, hogy szilveszter volt — mondotta Ydriné f­élistárá,­á , tribunVie­ni geri­a helyettes vezetőjé. Csaknem kivétel nélkül­ vala­mennyi dolgozónk­ bejött.’Iga­zolatlan távolmaradónk most sem volt több, mint más Парс­­коп. És ami fontos, így jó­kedvvel, kipihenten láttunk munkához. — Azaz egy kis probléma mégis csak akadt, "az abroncs­soron egy kis üzemzavarral kezdődött a műszak. — Mi újság­ a kohóknál ? — – tettük fel a következő kérdést Horváth­ János elvtársnak, a kohógyárrészleg vezetőjének. — Nálunk nem volt ünnepi szünet. Négy kohóval dolgoz­tunk és az év első napjának eredménye egyezerháromizált tonna Ennyit csapoltunk, ami igen jó teljesítménynek számít. Kü­lönösen ha figyelembe vesszük, hogy a negyedik kohó még most van felfutás alatt. — Kimaradással, későn jő­­■ Véssél: mi a helyzet? — Valamennyi dolgozónk fegyelmezetten, pontosan be­jött a műszak kezdésre. Mi történt яж acélmőben? Az acélmű dolgozói 1961. ja­nuár 1-re teljesítették az éves tervüket, így az újévet ők is tiszta lappal kezdhették. — Az első negyedévi terve­inknek megfelelően láttunk munkához — mondotta Sotner elvtárs. — Bízunk benne, hogy ebben az évben is teljesíteni tudjuk a tervet. — Anyagkészletünk az el­múlt évekhez viszonyítva jó­nak mondható. A feltétel te­hát biztosítva van. A lobbi már rajtunk múlik. Síkos az út, nagyobb a balesetveszély ____.•­ szirénázva sza­ment° ouldott a Mun­kás utcán. A Gyújtó sarkán a Vöröshadsereg útra fordulva még nagyobb sebességre kap­csolt. A Cipó-hídnál lassítva fordult jobbra és a Sárfi-telep­­re vezető úton egészen a gyár­kerítésig haladt. Itt emberek csoportosultak és amint a mentő megérkezett, sietve tet­tek fel egy err­ írért a fehér autóba. Eke Bélát, az acélműs TMK dolgozóját pár percen belül a rendelőintézet sebé­szeti osztályán vették kezelés alá: lábtörés, felső lábszár re­pedés, horzsolások, stb. — Ezer szerencse, könnyen az életébe kerülhetett volna — állapították meg. Igen. Eke Bélát csak egy hajszál választotta el attól, hogy darabokra nem szabdal­ták a mozdony kerekei. Mun­kahelyéről a Sárfi-telepre igye­kezett. A telepre vezető kapun belépve, lába megcsúszott a fa­gyos havon és az arra haladó mozdonynak esett. A mozdony ellökte és a mozdony ut­á­n kö­vetkező koes­ v m­ nfeev 1 -1 mé­tert VonSZot+nk tízevenesére a mozdony-sze­mélyzet észrevet­­te és fékezett. Ez a földd­­örténet, de a ta­­nidság- az Tykznrtv nagy. Fke Béla nem volt elér­é óvatos és figyelmes az iránt, hogy még a tisztának látszó úton is eleshet az ember, hát még most a csúszós havon, jeges úton. Nem volt eléggé óvatos­ és ezért majdnem életével fi­zetett. Ha a mozdony csak egy másodperccel később ér oda, a megcsúszás következtében a sínekre esik és akkor a moz­dony darabokra szabdalja. Nem ritka jelenség így tél­nek idején az óvatosságot nél­külözős közlekedésből adódó balesetek. Az utak síkosak, ne­hezebb a gyalogosnak és a jár­művel való közlekedés is. Ne­hezebb és ez nagyobb óvatos­ságra int. Egyesek mégis meg­feledkeznek magukról. Mit sem törődve a veszéllyel, moz­ié járműre ugrálnak fel, s le, mintha ez olyan veszélytelen­­enne. t­ehet hogy egyszer­­kétszer sikerül, d»­ez óvatlan nil­lan is és bekövetkezhet a tragédia. És ez senkinek nem éri mest. Az óvatosság» , persze több türelemre, a hétköznapok za­jában kialakult rohanás lefé­­v°7ósére, lassítására is int. ■'-fost 1z. ünnepek előtt mes­tм-­­’nnösen naiv volt a rohangá­lás. a bevásárlás miatt min­denki étlegen beszerezni az ün­­d­ándévot, a vendégvárás kellékeit. Vz mind «mén és ne­mes dolog, de ezy percre sem szabad megfeledkezni önma-' gunkról, az óvatosabb közleke­désről. Jóllehet a­­csúszás, kö­vetkeztében nem esik minden ember a mozdony alá, de m­ég­­szerencsésebb esetben is érheti olyan baleset, amelynek­ káros kihatásait hordozhatja egész életén át. Persze nem elég csupán az embereknek egyenként jobban vigyázni. Az eddigieknél töb­bet kell tenni a köztisztaság­­szerveinek is. Rendszeresen el kell takarítani a havat, sózni, homokozni a gyalogjárókat és síkos útszakaszokat. Tisztán tartani a vasúti űrszelvénye­ket, stb. Összegezve: « óvatosságával és a közösség erejének összefogásával csök­kenteni tudjuk a síkos utak okozta balesetveszélyeket is. —N—G —— Balogh Sándor brigádja Balogh Sándor javító-karbantartó brigádja már több esetben bebizonyította, hogy rájuk mindig lehet számítani. 1963 utolsó hetében is egy ilyen gyors beavatkozásra volt szükség a részükről. A 3. számú baggerdaru hajtókar csap­ágya kiolvadt. A brigád, a tőle megszokott lendülettel és alapossággal látott munkához. A tervezett 16 óra helyett, 6 óra alatt javították ki, illetve helyezték üzemképes állapot­ba a darut.

Next