Ózdi Vasas, 1966 (9. évfolyam, 1-58. szám)
1966-01-01 / 1. szám
✓7 w So Mm * fЩ* profetârfoi egpesaf/etefc! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZIVIP bizottságának hetilapja. IX. évfolyam, 1. számra: 50 fillér. 1966. január 1. • Az új esztendő elé jóllehet, a lapunk dátuma már az új esztendő első napját mutatja, mégis, amikor olvasóink kezébe adjuk, még az óév utolsó óráiban járunk. A nappalos műszakon dolgozók még néhány órát töltenek az üzemben és már csak „jövőre” jönnek ismét, a délutánosok is az esztendő utolsó műszakjára készülnek, míg az éjjelesek pihennek, alszanak, erőt gyűjtenek, hogy az év kerekének zavartalan átbillenését a munkahelyen „segítsék”. Lehet, hogy éppen abban a percben, amikor az ünneplők kezében összcsendül az új évet köszön“A pohár, valaki megbontja a kohó csapolónyitását, utat enged az 1966-os esztendő első termékének. Lehet, hogy éppen abban a percben, amikor az éter hullámain és a szórakozóhelyeken felhangzik a Himnusz, amikor összeszorult torokkal, meghatódva kívánunk a mellettünk álló családtagjainknak, ismeretseinknek, ismeretleneknek boldog új évet, vagy gondolatban magunk mellé hozzuk mindazokat, akik nekünk kedvesek, de valamiért nem lehetnek velünk, akkor egy daru, hosszú karjával a martinkemencébe tölti azt a betétet, amiből az 1966-os évben először csapolnak acélt. Lehet, hogy éppen abban a percben, amikor elalszanak a lámpák, egy mozdony millió szikrát szórva röpíti a kész acélkötegeket, az 1965-ös esztendőben Ózdról utoljára kiszállított terméket. Lehet, hogy így lesz, de lehet, hogy nem esnek enynyire egybe az események. Egy azonban biztos. Az élet megy tovább, az ünnepeket majd újra felváltják a dolgos hétköznapok, új, örömökkel, gondokkal teli órák. Az új esztendő előtt mindig kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a jövő. Valami mindig különösen az érdeklődés középpontjában van. Egy kérdés már évek óta visszatér. Békét, nyugodt alkotó napot hoz-e az új év? És ha e kérdésnél egy mély sóhaj szakad fel bennünk, akkor gondoljunk egy percre a távoli ország lakóira, a hős vietnamiakra, akik a nap minden percében rettegik a gyilkos bambát, akiknek félelemben telnek napjaik, de harcolnak a szabadságukért. A tovaröppenő sóhaj a bizonytalansággal fertőzött légkörű, saját, régi emlékeinket is felidézi. Azt az időt, amikor nálunk is üvöltöttek a szirénák, az anyák elcsigázott gyermekeket vonszoltak koromsötét éjjeleken az óvóhelyekre. Mi tudjuk, hogy mit jelent a háború. Azért kérdezzük újra és újra önmagunktól és szeretteinktől: békét, megnyugvást hoz-e az új év? Ez első és mindennél fontosabb kérdés , van tesszük fel a többit, azokat, amelyek általában az érdeklődés középpontjában állanak. Ezen a Szilveszter-éjszakán minden bizonnyal sokan latolgatják majd azt is, lőt, hogyan érintenek a december közepén nyilvánosságra hozott intézkedések. Természetes dolog az, hogy beszélünk róla mindannyian, és az is természetes, hogy nem egyeznek meg a vélemények. Az elhatározott intézkedések kapcsán egyértelműen kimondták a közlemények, hogy összességében az elvonó és a juttató intézkedések kiegyenlítik egymást, de nyilvánvaló, hogy azok az átlagnál magasabb jövedelműek, akiknél a február 1-én és azt idövetően bevezetésre kerülő intézkedések összhatásukban jövedelemcsökkenéshez vezetnek, kevesebb megértést tanúsítanak, mint azok, akiknél összhatásában emelkedik a jövedelem. Mégis, a viták közepette is döntő érv, hogy népünk többsége megérti, tudja: átmeneti állapotról van szó azoknál, akik most a jövedelemcsökkentő intézkedések érintettjei. A cél végső soron változatlan: egész népünk valamennyi rétegének életszínvonalát emelni. És ezt a célt el is érjük. Ennek eszköze lesz már a jövő évi terveink maradéktalan teljesítése, a tartalékaink feltárása, mozgásba hozása is. Amikor ünnepelünk is, vissza-visszakanyarodik a gondolatunk a munkához, az alkotáshoz, így van ez rendjén. A dolgos hétköznapok teremtik meg a gondtalan ünnepek lehetőségeit és az ünnepek nyugodt óráiban gyűjtünk erőt a hétköznapok feladataihoz. Tréfás, de nem minden alapot nélkülöző megállapítás, hogy nálunk hovatovább akkor tervezgetnek, „dolgoznak” legtöbbet az emberek, amikor társaságban vannak, szórakoznak. Igaz is. Hányszor kapjuk rajta magunkat, hogy a szórakozásra, a beszélgetésre szánt időben komoly üzemi, hivatali gondjainkról esik szó. Szilveszter különösen csábít erre. Csábít az elmúlt időszak értékelésére, a jövő tervezésére. Különösen aktuális ez most, amikor az éjféli óraütéssel egy ötéves tervet befejezünk, illetve újat kezdünk. Ami a most befejezés előtt álló tervet illeti, a ránk eső rész teljesítéséről felemelt fővel adhatunk számot. És ez egyben jó alapot ad az új, a III. ötéves tervhez is. ég néhány óra és az ünneplők kezében összecsendülnek a poharak. Ürítsük mindanynyian, a békére, azok egészségére, akik abban a percben is dolgoznak, szeretteinkre, az eredményes, boldog új esztendőre! Fejes F. István M Köszöntjük az Ózdi Kolhászati Üzemek dolgozóit az új esztendő alkalmából és elismerésünket fejezzük ki az 1965. évi eredményes munkáért. Bízunk abban, hogy a következő évben is hasonló lelkesedéssel, odaadással munkálkodnak új feladataink maradéktalan teljesítésén. Vállalatunk minden dolgozójának és kedves családjának eredményes munkát, békét, boldogságot kívánunk. MSZMP városi-üzemi bizottsága, OKU szakszervezeti bizottsága, KISZ városi-üzemi bizottsága, OKU vezérigazgatósága Rakodó siker A rakodóüzem szocialista brigádjai az év utolsó hetében is példás szorgalommal teljesítik a szocialista munkaversenyben vállalt kötele- zettségüket. A rakodómunka jó megszervezésével kimagasló eredményt értek el a MÁV kocsik ürítésénél. A csoportok közül legin nkább Boros Pál 8 fős szocialista kollektívája tűnt ki, akik december 21-én nyolc óra alatt 88 db MÁV kocsit ürítettek ki. A versenyző csoportok közös jó munkájának eredményeképpen december 25-én 504 db MÁV és idegen kocsi hagyta el a vállalat területét, ami a kocsikiadási terv 108 százalékos teljesítését, a kocsiálláspénz kedvező alakulását jelenti. rpeldöt щ írni! ■M 1"M"1 Ч4Ж"1"No M-i Nem mindenki derűs társaságban, a társas szórakozás örömében, koccintgatással, zeneszótól és önfeledt kacagástól átmelegedett hangulatban várja az új esztendőt. Vannak, sokan vannak, akik átdolgozzák az éjszakát Vannak, akiknek gépek zúgása, a szilveszteri muzsikájuk, vannak, akiket a hivatástudatból táplálkozó kötelességérzet tart feszültségben, vannak, akiknek a becsületesen végzett munka eredménye hozza meg a szilveszteri örömet, újévi biztatást. Ahogyan az emberi testnek sem kapcsolódik ki minden funkciója, amikor alszint, hanem csak egyes szervek pihennek, míg többnek a munkája szakadatlanul, ha tompítottabban is, lüktet, működik tovább, úgy a gyár sem merül el teljesen az ünnepi, zörejSzilveszter éjjelén szinte nem képletesen is, idegközpontja a gyárnak. Ide fut be a legkisebbb rendellenesség is, innen kell nyomban intézkedni a megszüntetés érdekében. Pattogó, szabatosan rövid mondatok űzik itt el az álmot Birki János és Tósa Károly diszpécserek szeméből. Nem első szilveszterük ez, amit itt és együtt töltenek, télen, por- és olajszagú unalomba. Az általános munkára serkentő munkanapot elő kell készítenie bizonyos termelési folyamatoknak. Halkabban duruzsol talán az izzás, rövidebbeket jobban naiv a lángok, s mintha tompábbak lennének a dübörgések. Mégis, egyes helyeken teljes intenzitással dolgozik az ember, a berendezések, a gépek lelke, hogy zavartalanul indulhasson az egész termelő mű, ha munkanapot harsog a gőzkürt, 1966. első munkanapját. Nézzünk el néhány helyre, ahol átdolgozzák az éjszakát Nyugodtak, mint a kezelésükre bízott berendezés, csak nem olyan érzéketlenek. Mosolyogva, lendülettel végzik a munkát, hangjukban, a szakszerűen fogalmazott mondatokban is muzsikál a derű. Tudják, hogy fontos a munkájuk, nem hangolja le őket, hogy éppen ők lépnek át itt az új évbe. Esti kívánságuk egymásnak az, hogy ne legyen sok var.. Máskor is est, de most arra is gondolnak, hogy munkájuk már az új évbe nyúlik, legyenek ők is jó kezdés részesei. TELEFONKÖZPONT A termeléssel sem annyira közvetlenül kapcsolódó, de hasonló szerepe van a telefonközpontnak is. A kezelőnő Sivák Ottóné. Nyugodt, mosolygó tekintettel néz, gyakorlatból tudja, hogy ilyenkor sok hívás van. Vidám újévi üdvözlések. Ezeket az együttérzés örömével kapcsolja, sokan a szám kérését az ő szívélyes üdvözletével kezdik. Vidéki hívások is vannak. Ezeknek csak akkor örül, ha szintén üdvözlések. Tompítja kedvét, ha mentőiket hívnak valahova, vagy a rendőrséget. Fodor János telefonműszerész vigyáz még ott, hogy hibátlanul működjék a központ. Ha valami zavar támadna, nyomban elhárítja. A KÖZLEKEDÉSI ÜZEMEKNÉL sokan dolgoznak ezen az éjszakán is. A nagyolvasztómű ad munkát bőven. Az 54. sz. fogasmozdonyon Balogh János mozdonyvezető Ipacs Zoltán fűtővel vontatja a salakos üstöket, a 67. sz. Dieselmozdonyon Papp József Lőrinc mozdonyvezető, Zagyvai Sándor fűtővel, a 49. sz. gőzmozdonyon Huszár Géza mozdonyvezető, Dézsi János fűtővel vontatja-tolatja az anyagot a forgalomirányítók utasítása szerint. Zakatolás, csörömpölés, megy a munka. Éjfélkor bizonyára visszafelelnek a távolban dübörgő 68. sz. Diesel-mozdony üdvözlő villanykürtjének. A NAGYOLVASZTÓMŰHELYBEN Stefanek Béla művezető irányításával, többek között Ferenczi Lestár Erzsébet főszakács irányításával szakácsok, kézilányok, kukták serege sürgölődik szüntelenül. Nagy munka ez, amíg mások vigadnak. Ide ugyan behallatszik a zene, a pohárcsengés, a jókedvű kacagás, de a munka azért csak munka. Itt könnyíti az, hogy közvetlenül a jókedv érdekében folyik. Gergely brigádja is dolgozik. Jóbi Kálmán főolvasztár most sem fogy ki a tréfából, a nagy vigyázat mellett arra is ügyel, hogy jó Legyen az olvasztárok szilveszteri hangulata, mint amilyen jó az első újévi termelés, az első csapolás 1966-ban. AZ ÜZEMORVOSI RENDELŐBEN dr. Darab Sándor főorvos tart szilveszteri szolgálatot. Mindenki szeretett Sanyi bácsija önként vállalkozott erre, mint ahogy az előző szilveszteren is. — Hadd mulassanak a fiatalok! — mondja megértő mosollyal. Akadhat dolga. De reméljük, hogy nem akad, az is olyan legyen, hogy könnyen segíthessen. A páciens érdekében. Munkájában Sípos Margit nővér áll mellette segítőként, akit ízes humorával a munka terhét feledtető hangulatban tart Nem lenne helyünk felsorolni mindazokat, akik a gyárban és városunkban átdolgozzák ezt az éjszakát. Sokan vannak. Kívánjuk nekik, hogy az elkövetkező évben a munkában és pihenésükben is sok-sok örömük legyen. id. Pálmai Z. :Átdolgozzák AZ ÉJSZAKÁT DISZPÉCSERSZOLGÁLAT A KÉKACÉL KONYHÁJÁN