Ózdi Vasas, 1969 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-04 / 1. szám

Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XII. évfolyam, 1. szám. Ára 50 fillér 1969. január 4. ••Ünnepi ülés a KIMSZ megalakulásának­ 50. évfordulóján A Kommunista Ifjúmun­kások Országos Szövetsége megalakulása 50. évforduló­jának napján, december 30- án a KISZ járási és városi­­üzemi bizottsága közös ün­nepi ülésre emlékezett. A Liszt Ferenc Művelődési Központ tánctermében az ifjúság szép számú képvise­lői mellett az elnökségben ■foglalt helyet többek között Csépányi Sándor, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­ja, országgyűlési képviselő, az ÓKÜ vezérigazgatója, Soós Ottó, a járási pártbi­zottság titkára, Fejes Feny­ves István, a városi-üzemi pártbizottság osztályvezető­je, Lőcsei Lajos, a szénbá­nyászati tröszt igazgatója, N. Győr Gyula, a járási ta­nács titkárságának vezetője, Szrogh Ká­roly, a városi ta­nács elnökhelyettese, Mol­nár Lajos, az ÓKÜ vállalati szakszervezeti bizottság szer­vező titkára. Szín Gábor, a KISZ KB tagja. A DIVSZ-induló és Sztan­­kovics Ilona gimnáziumi ta­nuló szavalatának elhangzá­sa után Görgei Barnabás, a városi-üzemi KISZ-bizottság titkára üdvözölte a megje­lenteket, méltatta az évfor­duló jelentőségét. Bejelentet­te, hogy a KISZ KB előző napon tartott ünnepi ülésén a párt az elismerés és a bi­zalom jeléül zászlót adomá­nyozott a párt hűséges har­costársának, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség­nek. A zászlót a párt Köz­ponti Bizottságának titkára, Biszku Béla adta át Méhes Lajosnak, a KISZ KB első titkárának. Idézte még Ká­dár János levelét, amelyet a magyar kommunista ifjúsá­gi mozgalom 50. évforduló­ján küldött a KISZ Központi Bizottságának. Elnöki megnyitója után kürt­ és dobszó hangja­ mel­lett úttörők vonultak be a terembe és köszöntötték a KISZ-eseket. A részvevők nagy tapsa mellett vonultak ki a teremből, majd Hunyák Mihály, a járási KISZ-bizott­­ság titkára, az ünnepi ülés előadója emelkedett szólás­ra. Beszédének elején felidéz­te a félévszázados ifjúsági mozgalom születésének kö­rülményeit. Ecsetelte az első világháború szörnyűségeit, felelevenítette a fiatalok si­vár sorsát, majd a­ kor for­radalmi változásairól szólott.­­ A munkás- és diákifjú­­ság soraiból indult el a tö­rekvés forradalmi szervezet létrehozása. Nagy lendítő­erőt ad ehhez a KMP meg­alakulása, amelynek prog­ramjához csatlakozik az if­júság is, szakít a reformista politikával. 1919 márciusára már mintegy 20 ezer tagot számlál az új szervezet. Fel­zárkóznak a KMP által irá­nyított hatalomátvétel elő­készületeihez,­ majd együtt üdvözlik, ünnepük a Tanács­­köztársaság győzelmét. Az ifjúmunkások, akik legtöbbet kaptak a Tanács­­köztársaságtól, öntudatosan vettek részt a forradalmi cé­lok megvalósításában. Meg­változott a diák- és paraszt­fiatalok sorsa is. 1919 nya­rán 120 ezer tagja van a fia­tal szervezetnek. A KIMSZ I. országos kongresszusa nagyszabású programot, tár az ifjúság elé. Megvalósítá­sát — sajnos — rövid idő múlva a fegyverek dörgése, majd az ellenforradalom győzelme akadályozza meg. A mozgalom illegalitásba kényszerült, de a harcot, a megalkuvás nélküli küzde­lem útját vállalták még ak­kor is, ha börtön, üldöztetés volt az osztályrészük. Telje­sen soha nem tudták megtör­ni a mozgalmat. Hirdették egy új, jobb, emberi világ eljövetelét, megfogalmazták újra és újra gazdasági és po­litikai követeléseiket, ter­jesztették azokat. A továbbiakban vázolta a 20—30-as évek sok mártír­halált, újabb megpróbáltatá­­s sor­at követelő hősi kü­zdel-­ meit, a háborúellenes meg-­­ mozdulásokat és a felszaba­dulás hozta új korszakot. Is-­­ mertette a mozgalom útját­­ 1944-től napjainkig. Rész-­­­letesebben foglalkozott a KISZ megalakulásának kö­rülményeivel. Az előadó kiemelte azok­nak a személyeknek a szere­pét, akik legtöbbet segítettek az indulás küzdelmes, nehéz, de harcos szellemű napjai­ban. Sárközi Ferencnek, az első járási, városi-üzemi KTSZ-titkárának, N. Győr Gyulának, a putnoki járás első KISZ-titkárának, az i ..örökifjú­’ Lőcsei Lajosnak, az első KISZ-érdemérem ki­tüntetés tulajdonosának és Bartók Istvánnak a nevét­­ említette. Az üzemben első-­­ nek az acélmű és a finom-­­ hengermű fiataljai alakítot-­­­ták meg szervezeteiket, de a­­ középiskolákban is megala-­­­kultak az első 20—30-as cso-­­­portok, mindjárt a '■ felhívást­­ követő napokban. Hunyák elvtárs a mai fia- I­talok helytállásának mélta-­­­tásával, majd a félévszáza-­­­dos kommunista ifjúsági­­ mozgalom éltetésével zárta­­ beszédét. Fejes Fenyves István elv-­­ társ a járási, valamint a vá-­­ rosi-üzemi pártbizottság ne-­­­vében köszöntötte a fiatalo- f­kát, a helytállókat. A jövő­­ romantikáját vethette elé­jük, amely már nem a féle­­­­lem, a rettegés, hanem a vi­­­­lágűr meghódításának a ro-­­­mantikája. A tennivaló zöme­­ a ma fiataljaira vár — mon­­­­dotta —, hogy ezt a nem ki­­­­sebb helytállást kívánó célt­­ becsületes munkával elérje, s így mutatva megbecsülésü-­­­ket, tiszteletüket az elődök harca iránt. Sok sikert ki- s vár munkájukhoz. Újabb szavalat, Görgei­­ Barnabás zárszava és az In-­­ ternacionálé elhangzása után,­­ a borsodnádasdi fiatalok iro- i dalmi színpada, mutatott­­ be az alkalomhoz illő mű-­­ sort, majd fogadás volt a­­ Pártoktatók Háza dísztermé­ben. (d) Az abroncssori­­ olló­ ból dolgoztak 1­968- ban a finomhengerműi kikészítők, szállítók. Az éves tervhez viszonyítva 12 200 tonna készáru­többletet szállítottak ki. 1967 évhez viszont 21 140 tonnával mutatkozott több kiszállításuk. A tervhez 14 000 tonna, az előző évhez viszonyítva 22 600 tonna készáru­­többletet termelt a gyár­részleg. A készleten 3500 tonna készáru és 1500 tonna félkészáru maradhatott volna. Ezzel szemben készáruból 3000 tonna, félkészáruból 500 tonna volt az induló készletük. Fotó: Antal Végső száma is: kiemelkedő erősöd­éss­el zárta az ívet ш fel­ é tervezett 12,5 nap helyett 1ó napnak megfelelő nyereség kerül kiosztásra Csépányi Sándor, az ÓKÜ vezérigazgatója köszöntötte december 29-én délután a Pártoktatók Háza dísztermé­ben megjelenteket: a pártbi­zottság, a vállalati szakszer­vezeti bizottság, a KISZ-bi­­zottság­ képviselőit,­­"valamint a gyárrészlegek és főosztá­lyok vezetőit, helyetteseit, a pártszervezetek csúcstitká­rait, a meghívottakat. A szokásos módon, de a csökkentett munkaidő beve­zetése révén a szokásosnál korábban került sor az óév búcsúztatására — Hét éve vagyok itt, a hetedik alkalommal köszönt­­hetem a munkatársaimat most, hogy újra elmúlt fölöt­tünk egy év — kezdte sza­vait Csépányi elvtárs. — A hét év közül 1963. volt a leg­nehezebb. Az új mechaniz­mus bevezetésének évében sokrétű és nem könnyű fel­adatokat kellett megoldani. Munkánk, intézkedéseink az új viszonyok, új körülmé­nyek jegyében születtek. Most már néhány számadat­tal is illusztrálhatom az ered­ményeket. Minden gyárrészleg jelen­tősen többet adott a terve­zettnél. A nagyolvasztómű és az acélmű 16 ezer tonnával adott többet. 20 ezer tonna pluszt könyvelhetünk el kész­árugyártásunkban és igen nagy teljesítmény, nagy erő­feszítés eredménye az öreg blokksornak a 38 ezer tonnás többlete. Végeredményben közel 4 milliárdos termelési értéket hoztunk létre, 56 millióval többet, mint amire az év elején gondolni mertünk. Vecekasuu. ■helytáUtunk a nehéz évben. Ezt mutatja az is,­hogy eredményeink alapja teljes egészében a termelé­kenység növekedése, a fajla­gos teljesítmények, a mű­szaki mutatók, a selejt alaku­lása területen mindenütt ja­vulás következett be. S még egy nagyon jelentős tény: kevesebb volt a balesetek száma, rövidebb a gyógyulási idő. A továbbiakban azokat­ az eredményeket méltatta Csé­pányi Sándor elvtárs, ame­lyeket az üzemfenntartás, az anyag- és energiaellátás pro­dukált. Kiemelte az értékesí­tésben bekövetkezett jelentős új vonásokat — ott is helyt­álltak a nehezebb körülmé­nyek között is. De ez volt az az év, amelyben kialakult a vállalat távlati fejlesztési koncepciója, ugyanakkor je­lentős létesítmények nyertek befejezést az üzemben. Méltatta azt a fejlődést, amit városunk mutathat fel. A városi tanács — a kohászata segítségét is élvezve — szá­mos objektummal tette kor­szerűbbé, gazdagabbá a vá­rost (162 új lakás, utak kor­szerűsítése, nőket foglalkoz­tató üzemek létrehozása stb.). Mindezeken túl talán a legnagyobb eredmény, 1968. legemlékezetesebb, a vállalat minden dolgozóját kedvezően érintő intézke­dése, amelyre a jövőben boldogan gondolhatunk vissza, a csökkentett mun­kaidő teljes bevezetése.­­ Ennek kedvező hatását is le­mérhetjük azon, hogy év eleji nyereségtervünket me­részen túlszárnyalva a terve­zett 12,5 nap helyett tít nap­nak megfelelő részesedés ke­rül közvetlen kiosztásra 16,5 millió forint értékben, míg 9,5 milliót közvetett juttatá­sok formájában kapnak meg dolgozóink. A továbbiakban a vezér­­igazgató elvtárs ismertette azoknak a nevét, akiknél ja­nuár 1-től béremelés lesz, majd befejezésül — méltatva ismét az eredményes munkát — köszönetet mondott a je­lenlevőknek és rajtuk ke­resztül a vállalat egész kol­lektívájának. Tolmácsolta dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter elismerését, újévi jókívánságait. A poharak összecsendülése,­­az új évet köszöntő jókíván­ságok elhangzása során még Balikó Mihály gyárrészlegve­zető és Lévai Imre csúcstit­kár elevenített fel emlékeket az elmúlóban levő év harcos szelleméből, a vezetők és be­osztottak szoros együttműkö­déséből született szép ered­ményekről.­­ Az ózdi dolgo­zókra, ránk, kommunistákra — ■ mondotta többek között Lévai elvtárs —, ezután is számíthatnak, mert mögöt­tünk, velünk együtt tettre készen ott állnak azok az erők, amelyek az új évbén még nagyobb feladatok végre­hajtását is biztosítják. A továbbiakban baráti hangú csoportos beszélgeté­sek alakultak ki. Idézték a­ múltat, szóba kerültek az­ új év új tervei, újabb gondjai is. Mire e tudósítás sorai meg­jelennek, már talán csak apró epizódnak tűnik az a rövid baráti együtt­­et de mégis olyannak, amely erőt, felfris­sülést, további buzdítást ad az új év dolgos hétköznapjai­hoz, a helytálláshoz. ». S. Emlékeztünk A szünet első néhány nap­ja­ már kipihenték a gyer­mekek a félév fáradalmait. A város általános iskolái­t kihasználva a szünet adta le­hetőséget, az elmúlt héten emlékeztek meg a KIMSZ megalakulásának 50. évfor­dulójáról. A Bék­e telepi 2- számú Általános Iskola Zrí­nyi Miklós vala Ki mit tud a Szovjetunióról és a KIMSZ ről? elnevezésű vetélkedőt rendezett. A mosoly, az öröm sem maradt ki az összejöve­telek műsorából. Forradalmi dalokat énekeltek. Az emlékezés folyamatá­ban nem felejtkeztek el azok­ról a fiatalokról és időseb­bekről, akik továbbra is ma­gasra tartják az ifjúsági mozgalom hősi lobogóját. A megemlékezések során kitér­tek az úttörőmozgalom és a KISZ kapcsolatára is. A gyermekek a következő­­ időszakban sokat beszélget-­­ nek még a KIMSZ hőseiről, a­­ KISZ tevékenységéről. A KISZ-ben folytathatják majd azt a munkát, amit az úttörő­mozgalomban elkezdtek. Ők is büszkén akarják kijelente­ni, hogy tetteik vezérelve: „Hűség a néphez, hűség a­­ párthoz!" — M. Cs. — !

Next