Ózdi Vasas, 1972 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-23 / 25. szám

ROLETARJAI EGYESÜLJETEK" Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XV. évfolyam, 25. szám Ara 50 fillér 1972. június 23. Oktató-nevelő munkánk soron levő feladatai Kiragadott gondolatok a Központi Bizottság dokumentumából „A múltban a felnövekvő nemze­déknek még húsz százaléka sem ta­­t nuit iskolában nyolc éven át. Ma­­ pedig azért vagyunk — joggal — s elégedetlenek, mert a mai magasabb­­ képzést nyújtó, nyolcosztályos álta­­­lános iskolát gyermekeinknek csak­­ 90 százaléka fejezi be eredménye­­­sen” (Aczél Györgynek, az MSZMP­­ KB titkárának kongresszusi felszó­­­lalásából.) Állami oktatási rendszerünk helyzetének vizsgálata, továbbfejlesztésének szükségessége igényként már a párt X. kongresszusa előtt felvetődött. Elkezdődtek, s azóta számos terü­leten folynak a vizsgálódások. Maga a kong­resszus határozatban szabta meg, hogy „a párt és a kormányzat vezető szervei vizsgálják meg az állami oktatás egész rendszerét, s gon­doskodjanak megfelelő irányú továbbfejlesz­téséről.'' Ennek a határozatnak tett eleget az MSZMP Központi Bizottsága, amikor 1972. június 14— 15-i ülésén Aczél Györgynek, a KB titkárá­nak az előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az állami oktatás helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól szóló jelentést. A do­kumentumot a sajtó nyilvánosságra hozta. Mindjárt az első mondat rögzíti: „Az állami oktatásban népünk a felszabadulás óta évszá­zados mulasztásokat pótló, történelmi jelentő­ségű eredményeket ért el." Megtudjuk belőle, hogy a megfelelő korosztály 60 százaléka óvo­dás, 9­1 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez. Tennivaló mindenütt van. A középfokú ok­tatás területén szintén, még ha nemzetközileg is elismert felsőoktatási rendszerünk. Közvé­leményünket és a hivatalos szerveket mégis a 90 százalék, illetve annak a 10 százaléknak a sorsa foglalkoztatja leginkább, amelyik nem végzi el megfelelő időben a nyolc általánost. A felnőttoktatás kiterjedt rendszerében le­hetőség van ennek pótlására is, ezzel azon­ban kevesen élnek. Ma már általánossá vált az a vélemény, mert ez a tény, hogy újra­termelődés van az általános iskolát el nem végzettek soraiban, sőt az analfabétizmus te­rületén is. Sok okos érvelés, agitatív figyelem­­felkeltés hangzik el, számos intézkedés törté­nik ennek meggátlására, felszámolására, a kellő eredmény azonban nem követi ezeket. Vitathatatlan, hogy a „megelőzés” minden bajok legjobb orvossága, tehát az általános iskolák nappali tagozatán kell először előbbre lépni, már itt lehetővé tenni, hogy a napja­inkban nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait mindenki idejében megkapja, ma­gáévá tegye. A Központi Bizottság dokumen­tuma kimondja: „A fiatalok szocialista neve­lése érdekében erősíteni kell azt a közszelle­met, amelyben a társadalom minden egyes tagja átérzi felelősségét a felnövekvő nemze­dék sorsáért. Az iskolai, a társadalmi és a családi nevelés összhangja a fiatalok egész­séges szellemi és jellembeli fejlődésének el­engedhetetlen feltétele." A ma még 10 százalékos, sajnálatos „után­pótlás” és az elmúlt években „felhalmozódot­tak” viszonylag magas száma miatt szükség van a dolgozók általános iskolájára is. Nem könnyű, de nem elhanyagolható feladat ennek az iskolának a padjait megtölteni. Ha más szintekre is, de fokozottabban vonatkozik a Központi Bizottság sürgetése: „Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállala­tok, intézmények vezetőinek elő kell segí­teniük az esti és levelező képzés lehetőségé­nek kihasználását, és a munka melletti ta­nulás erkölcsi és anyagi megbecsülését." Az alapoknál kell elkezdeni. Erre utal a KB állásfoglalása is. ..A következő években legfonto­sabb feladat az általános iskolai ok­tatás fejlesztése. Az oktatás színvo­nalát­­ az egyes iskolák közötti kü­­lönbségek csökkentésével, a rosszabb körülmények között működők hely­zetének javításával, a tananyag kor­szerűsítésével emelni kell."’ Előgyártás A Masz-kemencék tartozékait, beépítésre kerülő alkatré­szeit a leállás, kemencekarbantartás előtt készítik el, hogy a munkák megkezdésekor minél rövidebb idő alatt elvégez­hessék a karbantartási teendőket. Képünk: Éles Zoltán, a Kohászati Gyárépítő Vállalat hegesztője lemezt vág az acél­műi pódiumon. ” Kooperáció 108 tonnával hengerelhet­tek több­et az elmlt héten a durvahengerműben a gyors karbantartó munka eredmé­nyeként. A központi kar­bantartó gyárrészleg kemen­cekőműves szocialista bri­gádjai ugyanis — Dulai Sán­dor, Erdész Ágoston és Var­ga S. Viktor vezetésével — a durvahengermű III. szá­mú mélykemence tűztércse­­réjét 10 órával korábban fe­jezték be. Kohászok a kánikulában A júniusi kánikulában, műszakonként 8—10 liter szikvizet isznak meg a kohászok. A nyári hőség kétszeresen veszi próbára erejüket, kitartásukat. (Riportunk az 5. oldalon.) A nők érdekében Az OKÜT Belső Rendelke­zések június 1-i számában jelent meg „A dolgozó nők gazdasági és szociális hely­zetének javítása” címen a 14 1972. sz. vezérigazgatói utasítás. Egy 2 évvel ko­rábbi utasítás hatályon kí­vül helyezésén keresztül újabb utasítás látott napvi­lágot. Meghagyta az előző, még időszerű rendlkezéseit, s újakkal is kibővítette azo­kat. Az új rendelkezések ismé­telten ráirányítják a fi­gyelmet a nődolgozók, első­sorban is a családfenntartó és a nagy családos anyák helyzetének javítása érdeké­ben teendő feladatokra (fog­lalkoztatásuk bővítése, szak­mai képzésük elősegítése, bérezésük helyzete, műszak­­beosztás, vezetői feladattal való megbízás stb.). Logi­kusnak tűnik pl. az, hogy amelyik munkahelyen több­ségben vagy teljes egészé­ben nők dolgoznak, ott tö­rekedjenek vezető funkcióba is közülük állítani az arra alkalmas, rátermett sze­mélyt. Kiemelésre méltó a 13. pont. Valószínű, hogy nem ózdi „specialitás” ez, de ke­vés vállalat van, ahol erre is kiterjedne egy ilyen utasí­tás. „A gyárrészlegek, illet­ve a főosztályok valameny­­nyi női dolgozóját vagy az ott dolgozó nők többségét érintő sajátos kérdések el­döntésének kialakítása so­rán ki kell kérni, és a lehe­tőség szerint figyelembe kell venni a nőbizottság javasla­tát, illetve ajánlását.” Az­ utasításnak ez a pontja arra ad lehetőséget, hogy a sa­ját sorsuk, helyzetük alakí­tásában azok is részt vehes­senek, akiket legjobban érint, vagyis maguk a női dolgozók. Legyenek bátrak,­­kezde­ményezők jogos és reális igényeik megfogalmazásá­ban, kiharcolásában. Az uta­sítás nem egy pontja, de a gyakorlati élet is érzékelte­ti: van tennivaló ma is az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1970. februári határoza­tának a teljes megvalósítá­sában. — dobi — A NAGYOLVASZTÓMŰ nyersvastermelési tervét ed­dig 96,3 százalékra teljesí­tette, a granulált salak mu­tatója pedig 105,6 százalékra alakult. A III. számú kohó átépítése tervszerűen halad. A múlt héten gyenge volt a kohójárat, ami kedvezőtle­nül hatott a minőségre. AZ ACSÉMŰNEK gondot okozott a magasabb kéntar­talmú nyersvas, továbbá a körkeverő átépítés mellett még a laposkeverőt is kény­telenek voltak leállítani két­napos javításra. Az acélter­vet így 96,5 százalékra tud­ták csak teljesíteni, s 1700 tonna öntécset szállítottak az LKM-nek. A hónap hát­ralevő részében még 2800 tonna „adósságot” kell tör­leszteniük a diósgyőri vál­lalattal szemben. A DURVAHENGERMŰ­BEN a triósor érte el eddig a legmagasabb teljesítményt, 107,1 százalékon állt lapzár­takor. A bugasor 102,5, a blokksor 101,2, a tartósor 94 százalékos eredményről szá­molt be. A csepeli csőbugó­­gyártás jelenleg szünetel, azonban az e hóra terve­zett 3000 tonnás exportot minden valószínűség szerint már ezen a héten teljesíteni fogják. A FINOM HENGER­MŰ kö­zépsora 93,1, a finomsor 95,8, a gyorssor 106,5, a drótsor 97,4, az abroncssor 92,5 szá­zalékos eredményt ért el. A számokban mutatkozó lema­radás egyik oka, a bugakész­­let csökkentésére irányuló törekvés. A durvahengermű csatla­kozva a finomhengermű kez­deményezéséhez, az elmúlt napokban meghívta Csuhán Bélát, hogy a reggeli idő fel­­használásával a dolgozók számára előadást tartson az alkoholizmusból eredő mun­kafegyelemsértésekről, kima­radásokról, betegségekről. A dolgozók nagy figye­lemmel kísérték az elgondol­kodtató számokat, statiszti­kákat, sok kérdésre és hoz­zászólásra kellett válaszol­nia az előadónak, aki ebből ismételten azt a következ­tetést vonta le, hogy érde­mes volt, s szívesen tesz eleget máskor is az efféle m­eghívásokna­k. .. M. Miniszteri kitüntetés A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium általános szerve­zési főosztálya által június elején megtartott értekezle­ten Mihály Józsefet, az üzemrendészeti osztály tár­sadalmi tulajdonvédelmi elő­adóját az iparági miniszter, a Kohászat kiváló dolgozója kitüntetésben részesítette. Mihály József a társadal­mi tulajdon védelmében vég­zett lelkiismeretes, szorgal­mas munkájáért kapta meg a megtisztelő kitüntetést. Elismerés a hűségért Fél évszázados, illetve 40 éves vállalati munkáért adott át jubileumi jutalmakat jú­nius 15-én több dolgozónak a hivatalházban dr. Kasza Gyula gazdasági igazgató. Az ünnepségen jelen volt Vallus István, a nagyüzemi pártbizottság és Bikky Já­nos, a vállalati szakszerve­zeti bizottság munkatársa. . Ötvenéves jubileumi jutal­mat kapott Babos József anyagátadó, Papp István végellenőr, a műszaki ellen­őrzési főosztály, és Bilcsek Gyula bérgazdálkodási elő­adó, a bér- és munkaügyi főosztály dolgozója. Negyvenéves vállalati mun­kája elismeréséül Kerekes István olvasztár, Galambos­ János lakatos (nagyolvasztó­­mű), Liktor Győző lakatos, Dorkó Vencel revés, Márta Lajos táppontkezelő (finom­­hengermű), Farkas Adolf pernyekezelő (energiaszolgál­tató gyárrészleg), Gaál Gyula mozdonyvezető (közlekedési g,­ árrészleg) és Tóth György végellenőr (műszaki ellenőr­zési főosztály) kapta meg a megtisztelő kitüntetést.

Next