Ózdi Vasas, 1972 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1972-06-23 / 25. szám
ROLETARJAI EGYESÜLJETEK" Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XV. évfolyam, 25. szám Ara 50 fillér 1972. június 23. Oktató-nevelő munkánk soron levő feladatai Kiragadott gondolatok a Központi Bizottság dokumentumából „A múltban a felnövekvő nemzedéknek még húsz százaléka sem tat nuit iskolában nyolc éven át. Ma pedig azért vagyunk — joggal — s elégedetlenek, mert a mai magasabb képzést nyújtó, nyolcosztályos általános iskolát gyermekeinknek csak 90 százaléka fejezi be eredményesen” (Aczél Györgynek, az MSZMP KB titkárának kongresszusi felszólalásából.) Állami oktatási rendszerünk helyzetének vizsgálata, továbbfejlesztésének szükségessége igényként már a párt X. kongresszusa előtt felvetődött. Elkezdődtek, s azóta számos területen folynak a vizsgálódások. Maga a kongresszus határozatban szabta meg, hogy „a párt és a kormányzat vezető szervei vizsgálják meg az állami oktatás egész rendszerét, s gondoskodjanak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről.'' Ennek a határozatnak tett eleget az MSZMP Központi Bizottsága, amikor 1972. június 14— 15-i ülésén Aczél Györgynek, a KB titkárának az előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A dokumentumot a sajtó nyilvánosságra hozta. Mindjárt az első mondat rögzíti: „Az állami oktatásban népünk a felszabadulás óta évszázados mulasztásokat pótló, történelmi jelentőségű eredményeket ért el." Megtudjuk belőle, hogy a megfelelő korosztály 60 százaléka óvodás, 91 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez. Tennivaló mindenütt van. A középfokú oktatás területén szintén, még ha nemzetközileg is elismert felsőoktatási rendszerünk. Közvéleményünket és a hivatalos szerveket mégis a 90 százalék, illetve annak a 10 százaléknak a sorsa foglalkoztatja leginkább, amelyik nem végzi el megfelelő időben a nyolc általánost. A felnőttoktatás kiterjedt rendszerében lehetőség van ennek pótlására is, ezzel azonban kevesen élnek. Ma már általánossá vált az a vélemény, mert ez a tény, hogy újratermelődés van az általános iskolát el nem végzettek soraiban, sőt az analfabétizmus területén is. Sok okos érvelés, agitatív figyelemfelkeltés hangzik el, számos intézkedés történik ennek meggátlására, felszámolására, a kellő eredmény azonban nem követi ezeket. Vitathatatlan, hogy a „megelőzés” minden bajok legjobb orvossága, tehát az általános iskolák nappali tagozatán kell először előbbre lépni, már itt lehetővé tenni, hogy a napjainkban nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait mindenki idejében megkapja, magáévá tegye. A Központi Bizottság dokumentuma kimondja: „A fiatalok szocialista nevelése érdekében erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom minden egyes tagja átérzi felelősségét a felnövekvő nemzedék sorsáért. Az iskolai, a társadalmi és a családi nevelés összhangja a fiatalok egészséges szellemi és jellembeli fejlődésének elengedhetetlen feltétele." A ma még 10 százalékos, sajnálatos „utánpótlás” és az elmúlt években „felhalmozódottak” viszonylag magas száma miatt szükség van a dolgozók általános iskolájára is. Nem könnyű, de nem elhanyagolható feladat ennek az iskolának a padjait megtölteni. Ha más szintekre is, de fokozottabban vonatkozik a Központi Bizottság sürgetése: „Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek elő kell segíteniük az esti és levelező képzés lehetőségének kihasználását, és a munka melletti tanulás erkölcsi és anyagi megbecsülését." Az alapoknál kell elkezdeni. Erre utal a KB állásfoglalása is. ..A következő években legfontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a rosszabb körülmények között működők helyzetének javításával, a tananyag korszerűsítésével emelni kell."’ Előgyártás A Masz-kemencék tartozékait, beépítésre kerülő alkatrészeit a leállás, kemencekarbantartás előtt készítik el, hogy a munkák megkezdésekor minél rövidebb idő alatt elvégezhessék a karbantartási teendőket. Képünk: Éles Zoltán, a Kohászati Gyárépítő Vállalat hegesztője lemezt vág az acélműi pódiumon. ” Kooperáció 108 tonnával hengerelhettek többet az elmlt héten a durvahengerműben a gyors karbantartó munka eredményeként. A központi karbantartó gyárrészleg kemencekőműves szocialista brigádjai ugyanis — Dulai Sándor, Erdész Ágoston és Varga S. Viktor vezetésével — a durvahengermű III. számú mélykemence tűztércseréjét 10 órával korábban fejezték be. Kohászok a kánikulában A júniusi kánikulában, műszakonként 8—10 liter szikvizet isznak meg a kohászok. A nyári hőség kétszeresen veszi próbára erejüket, kitartásukat. (Riportunk az 5. oldalon.) A nők érdekében Az OKÜT Belső Rendelkezések június 1-i számában jelent meg „A dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetének javítása” címen a 14 1972. sz. vezérigazgatói utasítás. Egy 2 évvel korábbi utasítás hatályon kívül helyezésén keresztül újabb utasítás látott napvilágot. Meghagyta az előző, még időszerű rendlkezéseit, s újakkal is kibővítette azokat. Az új rendelkezések ismételten ráirányítják a figyelmet a nődolgozók, elsősorban is a családfenntartó és a nagy családos anyák helyzetének javítása érdekében teendő feladatokra (foglalkoztatásuk bővítése, szakmai képzésük elősegítése, bérezésük helyzete, műszakbeosztás, vezetői feladattal való megbízás stb.). Logikusnak tűnik pl. az, hogy amelyik munkahelyen többségben vagy teljes egészében nők dolgoznak, ott törekedjenek vezető funkcióba is közülük állítani az arra alkalmas, rátermett személyt. Kiemelésre méltó a 13. pont. Valószínű, hogy nem ózdi „specialitás” ez, de kevés vállalat van, ahol erre is kiterjedne egy ilyen utasítás. „A gyárrészlegek, illetve a főosztályok valamenynyi női dolgozóját vagy az ott dolgozó nők többségét érintő sajátos kérdések eldöntésének kialakítása során ki kell kérni, és a lehetőség szerint figyelembe kell venni a nőbizottság javaslatát, illetve ajánlását.” Az utasításnak ez a pontja arra ad lehetőséget, hogy a saját sorsuk, helyzetük alakításában azok is részt vehessenek, akiket legjobban érint, vagyis maguk a női dolgozók. Legyenek bátrak,kezdeményezők jogos és reális igényeik megfogalmazásában, kiharcolásában. Az utasítás nem egy pontja, de a gyakorlati élet is érzékelteti: van tennivaló ma is az MSZMP Központi Bizottsága 1970. februári határozatának a teljes megvalósításában. — dobi — A NAGYOLVASZTÓMŰ nyersvastermelési tervét eddig 96,3 százalékra teljesítette, a granulált salak mutatója pedig 105,6 százalékra alakult. A III. számú kohó átépítése tervszerűen halad. A múlt héten gyenge volt a kohójárat, ami kedvezőtlenül hatott a minőségre. AZ ACSÉMŰNEK gondot okozott a magasabb kéntartalmú nyersvas, továbbá a körkeverő átépítés mellett még a laposkeverőt is kénytelenek voltak leállítani kétnapos javításra. Az acéltervet így 96,5 százalékra tudták csak teljesíteni, s 1700 tonna öntécset szállítottak az LKM-nek. A hónap hátralevő részében még 2800 tonna „adósságot” kell törleszteniük a diósgyőri vállalattal szemben. A DURVAHENGERMŰBEN a triósor érte el eddig a legmagasabb teljesítményt, 107,1 százalékon állt lapzártakor. A bugasor 102,5, a blokksor 101,2, a tartósor 94 százalékos eredményről számolt be. A csepeli csőbugógyártás jelenleg szünetel, azonban az e hóra tervezett 3000 tonnás exportot minden valószínűség szerint már ezen a héten teljesíteni fogják. A FINOM HENGERMŰ középsora 93,1, a finomsor 95,8, a gyorssor 106,5, a drótsor 97,4, az abroncssor 92,5 százalékos eredményt ért el. A számokban mutatkozó lemaradás egyik oka, a bugakészlet csökkentésére irányuló törekvés. A durvahengermű csatlakozva a finomhengermű kezdeményezéséhez, az elmúlt napokban meghívta Csuhán Bélát, hogy a reggeli idő felhasználásával a dolgozók számára előadást tartson az alkoholizmusból eredő munkafegyelemsértésekről, kimaradásokról, betegségekről. A dolgozók nagy figyelemmel kísérték az elgondolkodtató számokat, statisztikákat, sok kérdésre és hozzászólásra kellett válaszolnia az előadónak, aki ebből ismételten azt a következtetést vonta le, hogy érdemes volt, s szívesen tesz eleget máskor is az efféle meghívásoknak. .. M. Miniszteri kitüntetés A Kohó- és Gépipari Minisztérium általános szervezési főosztálya által június elején megtartott értekezleten Mihály Józsefet, az üzemrendészeti osztály társadalmi tulajdonvédelmi előadóját az iparági miniszter, a Kohászat kiváló dolgozója kitüntetésben részesítette. Mihály József a társadalmi tulajdon védelmében végzett lelkiismeretes, szorgalmas munkájáért kapta meg a megtisztelő kitüntetést. Elismerés a hűségért Fél évszázados, illetve 40 éves vállalati munkáért adott át jubileumi jutalmakat június 15-én több dolgozónak a hivatalházban dr. Kasza Gyula gazdasági igazgató. Az ünnepségen jelen volt Vallus István, a nagyüzemi pártbizottság és Bikky János, a vállalati szakszervezeti bizottság munkatársa. . Ötvenéves jubileumi jutalmat kapott Babos József anyagátadó, Papp István végellenőr, a műszaki ellenőrzési főosztály, és Bilcsek Gyula bérgazdálkodási előadó, a bér- és munkaügyi főosztály dolgozója. Negyvenéves vállalati munkája elismeréséül Kerekes István olvasztár, Galambos János lakatos (nagyolvasztómű), Liktor Győző lakatos, Dorkó Vencel revés, Márta Lajos táppontkezelő (finomhengermű), Farkas Adolf pernyekezelő (energiaszolgáltató gyárrészleg), Gaál Gyula mozdonyvezető (közlekedési g, árrészleg) és Tóth György végellenőr (műszaki ellenőrzési főosztály) kapta meg a megtisztelő kitüntetést.