Ózdi Vasas, 1974 (17. évfolyam, 2-52. szám)
1974-03-29 / 13. szám
YLio VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK MSZMP BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XVII. évfolyam, 13. szám Ara: 50 fillér 1974. március 29. Szabadságunk 00 ünnepére A huszonkilencedik szabad magyar tavaszt köszönti a napfény, a virágok, az ébredő, kiteljesedő természet. Köszönti a szabad ország minden lakója, akinek drága a szabadság, akinek kedves a béke, akinek szívügye a dolgozó nép boldogulása. Április 4. úgy illeszkedik tavaszi forradalmi ünnepeink sorába, mint a legjelentősebb mérföldkő emléke történelmünkben. Lázadások, felkelések, forradalmak követték egymást, az elnyomott nép mindenkor törekedett a szabadság kivívására, ám a szabadság igazi győzelmét csak 1945 tavasza hozta el. A szabadságnak 1945 után lett végső, biztos garanciája: a világ akkor legfélelmetesebb hadigépezetét, a fasiszta hadsereget szétzúzó Szovjetunió garantálta, és biztosítja azóta is a békét, a szabadságot hazánkban, szerte a világon. Mai, megváltozott életünkben minden emlékeztet a felszabadulásra. Emlékeztetnek rá az új gyárak, a városok égre törő új házainak tízezrei, emlékeztet rá egész gazdaságunk, békés alkotó nyugalmunk. Országépítő munka indult meg itt rögtön, amikor az utolsó német katona is menekülni kényszerült az ország területéről. Országépítő munka indult meg, s tart azóta is. A háborús romokon újjáépült ipar hallatlanul gyors fejlődésnek indult. Kialakult a nehézipar, s az újonnan épült gyárak, üzemek közelében városnegyedek nőttek fel. Az ellenforradalom okozta megtorpanás után ismét új lendületet kapott a fejlődés. Az akkor már fejlett ipar mellett sor kerülhetett a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Olyan állomása volt ez a szocialista társadalom építésének, amely nélkülözhetetlen alapja volt az egész egységes szocialista nemzetgazdaság kialakításának. Ennek nyomán állapíthatta meg 1962-ben az MSZMP VIII. kongresszusa, hogy hazánkban győztek a szocialista termelési viszonyok és határozhatta meg a következő társadalmi célt: a szocialista társadalom teljes felépítését. A méreteiben kiteljesedett gazdasági szerkezet jelentős minőségi változása a hatvanas évek végén kezdődött el Magyarországon. A gazdaságirányítás új rendszere, a termelés és a termelékenység gyors növelésére ösztönző új szabályozási rendszer szinte ugrásszerű fejlődést eredményezett. A párt X. kongresszusa megállapíthatta: az ország dinamikusan fejlődött, a gazdasági élet területén jelentős túlteljesítéseket értünk el, miközben szilárdult a politikai élet is. A szocialista társadalom magasabb szinten való építésének az időszakában, napjainkban játszódnak le azok az újabb folyamatok, amelyek már részét képezik a tudományos-technikai forradalom kibontakozásának. Az egész ipari szerkezet átalakulása kezdődött el, melynek során alapvetően megváltozik az emberi munka jellege — a fizikai tevékenységet folyamatosan váltja fel a gépi termelés az ipar és a mezőgazdaság valamennyi területén, miközben az ember szerepe egyre inkább az ellenőrzés. A gazdasági hatékonyság növekedése egész sor kommunális, szociális intézkedést tett lehetővé. Az emberekről való társadalmi gondoskodás soha nem látott mértékben bontakozott ki. Szociális, egészségügyi intézményrendszerünk korszerű, vetekszik bármely országéval, s helyenként jelentősen felülmúlja a legfejlettebb tőkés államokét is. A huszonkilencedik évfordulón békés, nyugodt, alkotó légkörben emlékezhetünk a szabadság születésnapjára. Meleg szeretettel emlékezünk a felszabadítókra, akiknek hősiessége, önfeláldozó harca megteremtette a feltételeit egész mai gazdaságunknak, boldogulásunknak, biztonságunknak. Miközben erről szólunk, jövőnk biztató távlatai bontakoznak ki — olyan szocialista jövőé, amely záloga a társadalom minden polgára boldogulásának, kiegyensúlyozott életének. I e heti számunkból: KÖZÖMBÖSSÉG? - KÉNYELEM? (2. oldal) HIÁNYOSSÁGOK AZ ELLÁTÁSBAN (3. oldal) MENNYIT ÍGÉR A TAKARÉKOSSÁG? (5. oldal) INTÉZKEDÉSEK ÉS TONNÁK (5. oldal) PIACI KÖRSÉTA (6. oldal) Az ünnep programja Hazánk felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére városunkban április 3-án délelőtt 11 órakor kerül sor a Felszabadulás téri emlékmű megkoszorúzására. A megemlékezés és a hála virágait Pátzay Pál Hírvivő szobrának talapzatára a párt-, állami és tömegszervezetek képviseletében helyezik el. Délben a szovjet hősök III. kerületi sírjánál lesz koszorúzás. Április 3-án, szerdán este 18 órától kerül sor a Kun Béla Művelődési Házban a felszabadulás évfordulóját köszöntő díszünnepségre. Az ünnepség szónoka Varga Dezső, a városi tanács elnöke lesz. (Az ünnepség után levetítik A leszámolás napja című szovjet filmet.) A KISZ-bizottságok április 2-án és 3-án rendezik meg az új KISZ-tagok fogadalomtételi ünnepségét. A város pártalapszervezetei, tömegszervezetei, oktatási intézményei taggyűléseken, iskolai ünnepségeken emlékeznek történelmünk legcsodálatosabb tavaszi napjára, népünk felszabadulását magával hozó április 4-ére. Strohmayer László fotómontázsa Nemzedékek ki‘“llés találkozója Március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. és a KISZ megalakulásának 17. évfordulója alkalmából „Nemzedékek találkozójá"-t rendezte meg a nagyüzemi KISZ-bizottság. A Pártoktatók Háza tükörtermében összegyűlt csaknem 80 meghívott között valóban minden nemzedék képviseltette magát. A KISZ-korosztályúakon kívül voltak óvodások, úttörők, a legidősebbek közül pedig három veterán: Mauks Miklós, Garai Bertalan és Válóczi Elek vett részt az összejövetelen. Az ünnepségre eljött a riesai kombinát ifjúsági szervezetének, az FDJ-nak négy vezetője is. A rendezvény elnökségében helyet foglalt Vajda István, az MSZMP nagyüzemi bizottságának titkára, Kállai Tibor, a városi pártbizottság munkatársa, Köteles György, a városi KISZ-bizottság titkára, Pető István, asz ÖKÜ KISZ- bizottságának titkára, Léka Tivadar, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, dr. Kovács Károly, az OKÜ munkaügyi és szociális igazgatója. A meghívott vendégeket Kameniczki Ferenc, az ÓKÜ KISZ-bizottságának munkatársa köszöntötte majd Pető István méltatta ünnepi beszédében a kettős évfordulót. Ezt követően Köteles György, a KISZ Borsod megyei Bizottságának nevében kitüntetéseket nyújtott át a legjobb munkát végző KISZ- aktíváknak. KIVÁLÓ IFJÚSÁGI VEZETŐ kitüntetést kapott Németh István és Tímár Géza. ARANYKOSZORÚS KISZ-JELVÉNYT kaptak: Teremi Józsefné, Koós István, Gergely Józsefné és Kiss Bálint. Gaál Zoltán csapatvezető KIVÁLÓ ÜTTÖRÖVEZETŐ kitüntetésben részesült. A KISZ KB DICSÉRŐ OKLEVELÉT kapták: Girászin János, Hajnik Klára, Bodnár Katalin, Suba Gáborné, Csizmadia Katalin, Bíró Artúr, Bilisek Gyuláné, Andy Kosztyu Zsuzsa, Beller László, Bichlek Ferenc, Földi Mihály, Kovács Julianna, az ÓKÜ központi karbantartó gyárrészleg nehézvasszerkezeti műhelyének KISZ-alapszervezete, a MEF csúcsvezetősége, a MEF anyagvizsgálati osztályának KISZ-alapszervezete és a 3- számú Volán 11. üzemének KISZ-csúcsvezetősége. A MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK DICSÉRŐ OKLEVELÉT kapta Ivák Lászlóné és Cserfalvi Lászlóné. KIVÁLÓ IFJÚ VEZETŐI MUNKÁÉRT kitüntetésre részesült Stefancsik Hona. A kitüntetések átadása után az Alkotmány úti óvodások kedves műsorral köszöntötték március 21-ét, rhaja a Szabadság úti általános iskola úttörőinek irodalmi színpada összeállítását látták a vendégek. A rendezvény második felében a résztvevők állófogadáson köszöntötték a kitüntetteket és Garai Bertalant, aki akkor ünnepelte 00. születésnapját. Március 21-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából Tóth Jánosné, a Hámán Kató úti Általános Iskola tanára az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült. Tóth Jánosné 1968-tól — indulásának évétől — tanít a Hantán Kató úti iskolában. Azt megelőzően a Szabadság úti Általános Iskola nevelője volt. Több éves eredményes oktató-nevelő munkája, önzetlen társadalmi tevékenysége alapján kapta meg a miniszteri kitüntetést. Eredményes és önzetlen tevékenységének elismeréséhez gratulálunk. A szakszervezeti tanács ülésén Március 27-én délelőtt ülést tartott a vállalati szakszervezeti tanács. Napirendjén az elmúlt év komplex tervének teljesítése, s az idei munka- és egészségvédelmi, szociális és kulturális intézkedési terv megvitatása szerepelt. A tanácsülésen részt vett Farkas Lajosné, a vasasszakszervezet titkára, valamint a vasasszakszervezet és az SZMT munkavédelmi képviselője is. Dr. Fürjes Emil műszaki igazgató szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy harmadízben kerül sor az intézkedési terv megvalósításának elemzésére. Három év alatt a legsürgősebb tennivalókat igyekezett a vállalat megoldani. Az elmúlt évben 118 millió forintot fordítottak a munkakörülmények javítására. Az idei tervekben fontosabb vállalati feladatok megvalósítására 102 millió forintot szánnak. A kiegészítést követően tizenöten mondtak véleményt az elmúlt évi munkáról. Az idei konkrét elképzelésekhez több új javaslatot fűztek. Hangsúlyozták: nem elég milliókat költeni a munkakörülmények, a szociális helyzet javítására, ha fegyelmezetlen, hanyag munkával éppen a vállalat dolgozói tékozolnak el értékeket.