Ózdi Vasas, 1974 (17. évfolyam, 2-52. szám)

1974-03-29 / 13. szám

YL­io VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK MSZMP BIZOTT­SÁGÁNAK HETILAPJA XVII. évfolyam, 13. szám Ara: 50 fillér 1974. március 29. Szabadságunk 00 ü­nnepére A huszonkilencedik sza­bad magyar tavaszt köszönti a napfény, a virágok, az ébredő, ki­teljesedő természet. Köszönti a szabad ország minden la­kója, akinek drága a szabad­ság, akinek kedves a béke, akinek szívügye a dolgozó nép boldogulása. Április 4. úgy illeszkedik tavaszi for­radalmi ünnepeink sorába, mint a legjelentősebb mér­földkő emléke történelmünk­ben. Lázadások, felkelések, forradalmak követték egy­mást, az elnyomott nép min­denkor törekedett a szabad­ság kivívására, ám a szabad­ság igazi győzelmét csak 1945 tavasza hozta el. A szabad­ságnak 1945 után lett végső, biztos garanciája: a világ ak­kor legfélelmetesebb hadigé­pezetét, a fasiszta hadsereget szétzúzó Szovjetunió garan­tálta, és biztosítja azóta is a békét, a szabadságot hazánk­ban, szerte a világon. Mai, megváltozott életünk­ben minden emlékeztet a felszabadulásra. Emlékeztet­nek rá az új gyárak, a vá­rosok égre törő új házainak tízezrei, emlékeztet rá egész gazdaságunk, békés alkotó nyugalmunk. Országépítő munka indult meg itt rögtön, amikor az utolsó német katona is me­nekülni kényszerült az or­szág területéről. Országépí­tő munka indult meg, s tart azóta is. A háborús romokon újjáépült ipar hallatlanul gyors fejlődésnek indult. Ki­alakult a nehézipar, s az újonnan épült gyárak, üze­mek közelében városnegye­dek nőttek fel. Az ellenforra­dalom okozta megtorpanás után ismét új lendületet ka­pott a fejlődés. Az akkor már fejlett ipar mellett sor kerülhetett a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Olyan állomása volt ez a szo­cialista társadalom építésé­nek, amely nélkülözhetetlen alapja volt az egész egysé­ges szocialista nemzetgazda­­­ság kialakításának. Ennek nyomán állapíthatta meg 1962-ben az MSZMP VIII. kongresszusa, hogy hazánkban győztek a szocialista terme­lési viszonyok és határozhat­ta meg a következő társa­dalmi célt: a szocialista tár­sadalom teljes felépítését. A méreteiben kiteljesedett gazdasági szerkezet jelentős minőségi változása a hatva­nas évek végén kezdődött el Magyarországon. A gazda­ságirányítás új rendszere, a termelés és a termelékeny­ség gyors növelésére ösztön­ző új szabályozási rendszer szinte ugrásszerű fejlődést eredményezett. A párt X. kongresszusa megállapíthatta: az ország dinamikusan fejlő­dött, a gazdasági élet terü­letén jelentős túlteljesítése­ket értünk el, miközben szi­lárdult a politikai élet is. A szocialista társadalom ma­gasabb szinten való építésé­nek az időszakában, napja­inkban játszódnak le azok az újabb folyamatok, amelyek már részét képezik a tudo­mányos-technikai forrada­lom kibontakozásának. Az egész ipari szerkezet átala­kulása kezdődött el, melynek során alapvetően megválto­zik az emberi munka jellege — a fizikai tevékenységet folyamatosan váltja fel a gépi termelés az ipar és a mezőgazdaság valamennyi területén, miközben az em­ber szerepe egyre inkább az ellenőrzés. A gazdasági hatékonyság növekedése egész sor kom­munális, szociális intézkedést tett lehetővé. Az emberekről való társadalmi gondoskodás soha nem látott mértékben bontakozott ki. Szociális, egészségügyi intézményrend­szerünk korszerű, vetekszik bármely országéval, s he­lyenként jelentősen felül­múlja a legfejlettebb tőkés államokét is. A huszonkilencedik év­fordulón békés, nyu­godt, alkotó légkörben emlékezhetünk a sza­badság születésnapjára. Me­leg szeretettel emlékezünk a felszabadítókra, akiknek hősiessége, önfeláldozó harca megteremtette a feltételeit egész mai gazdaságunknak, boldogulásunknak, biztonsá­gunknak. Miközben erről szólunk, jövőnk biztató táv­latai bontakoznak ki — olyan szocialista jövőé, amely záloga a társadalom minden polgára boldogulásá­nak, kiegyensúlyozott életé­nek. I e heti számunkból: KÖZÖMBÖSSÉG? - KÉNYELEM? (2. oldal) HIÁNYOSSÁGOK AZ ELLÁTÁSBAN (3. oldal) MENNYIT ÍGÉR A TAKARÉKOSSÁG? (5. oldal) INTÉZKEDÉSEK ÉS TONNÁK (5. oldal) PIACI KÖRSÉTA (6. oldal) Az ünnep programja Hazánk felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére városunkban április 3-án délelőtt 11 órakor kerül sor a Felszabadulás téri emlék­mű megkoszorúzására. A megemlékezés és a hála vi­rágait Pátzay Pál Hírvivő szobrának talapzatára a párt-, állami és tömegszer­­vezetek képviseletében he­lyezik el. Délben a szovjet hősök III. kerületi sírjánál lesz koszorúzás. Április 3-án, szerdán este 18 órától kerül sor a Kun Béla Művelődési Házban a felszabadulás évfordulóját köszöntő díszünnepségre. Az ünnepség szónoka Varga De­zső, a városi tanács elnöke lesz. (Az ünnepség után le­vetítik A leszámolás napja című szovjet filmet.) A KISZ-bizottságok ápri­lis 2-án és 3-án rendezik meg az új KISZ-tagok fo­­gadalomtételi ünnepségét. A város pártalapszerveze­­tei, tömegszervezetei, okta­tási intézményei taggyűlése­ken, iskolai ünnepségeken emlékeznek történelmünk legcsodálatosabb tavaszi nap­jára, népünk felszabadulását magával hozó április 4-ére. Strohmayer László fotómontázsa Nemzedékek k­i‘“l­lés találkozója Március 21-én, a­ Tanács­­köztársaság kikiáltásának 55. és a KISZ megalakulásának 17. évfordulója alkalmából „Nemzedékek találkozójá"-t rendezte meg a nagyüzemi KISZ-bizottság. A Pártoktatók Háza tükör­termében összegyűlt csak­nem 80 meghívott között valóban minden nemzedék képviseltette magá­t. A KISZ-korosztályúakon kívül voltak óvodások, úttörők, a legidősebbek közül pedig há­rom veterán: Mauks Miklós, Garai Bertalan és Válóczi Elek vett részt az összejöve­telen. Az ünnepségre eljött a riesai kombinát ifjúsági szervezetének, az FDJ-nak négy vezetője is. A rendez­vény elnökségében helyet foglalt Vajda István, az MSZMP nagyüzemi bizottsá­gának titkára, Kállai Tibor, a városi pártbizottság munka­társa, Köteles György, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára, Pető István, asz ÖKÜ KISZ- bizottságának titkára, Léka Tivadar, a vállalati szakszer­vezeti bizottság titkára, dr. Kovács Károly, az OKÜ munkaügyi­ és szociális igaz­gatója. A meghívott vendégeket Kameniczki Ferenc, az ÓKÜ KISZ-bizottságának munka­társa köszöntötte majd Pe­tő István méltatta ünnepi beszédében a kettős évfor­dulót. Ezt követően Köteles György, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának nevében kitüntetéseket nyújtott át a legjobb munkát végző KISZ- aktíváknak. KIVÁLÓ IFJÚSÁGI VE­ZETŐ kitüntetést kapott Né­meth István és Tímár Géza. ARANYKOSZORÚS KISZ-JELVÉNYT kaptak: Teremi Józsefné, Koós Ist­ván, Gergely Józsefné és Kiss Bálint. Gaál Zoltán csapatvezető KIVÁLÓ ÜTTÖRÖVEZETŐ kitüntetésben részesült. A KISZ KB DICSÉRŐ OKLEVELÉT kapták: Girá­­szin János, Hajnik Klára, Bodnár Katalin, Suba Gá­­borné, Csizmadia Katalin, Bíró Artúr, Bilisek Gyuláné, Andy Kosztyu Zsuzsa­, Bel­ler László, Bichlek Ferenc, Földi Mihály, Kovács Juli­anna, az ÓKÜ központi kar­bantartó gyárrészleg nehéz­vasszerkezeti műhelyének KISZ-alapszervezete, a MEF csúcsvezetősége, a MEF anyagvizsgálati osztályának KISZ-alapszervezete és a 3- számú Volán 11. üzemének KISZ-csúcsvezetősége. A MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK DICSÉRŐ OKLEVELÉT kapta Ivák Lászlóné és Cserfalvi László­­né. KIVÁLÓ IFJÚ VEZETŐI MUNKÁÉRT kitüntetésre részesült Stefancsik Hona. A kitüntetések­­ átadása után az Alkotmány úti óvo­dások kedves műsorral kö­szöntötték március 21-ét, rhaja a Szabadság úti általá­nos iskola úttörőinek irodal­mi színpada összeállítását látták a vendégek. A rendezvény második fe­lében a résztvevők állófoga­dáson köszöntötték a kitün­­tetteket és Garai Bertalant, aki akkor ünnepelte 00. szü­letésnapját. Március 21-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 55. évfordulója alkal­mából Tóth Jánosné, a Há­­mán Kató úti Általános Is­kola tanára az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült. Tóth Jánosné 1968-tól — indulásának évétől — tanít a Hantán Kató úti iskolában. Azt megelőzően a Szabadság úti Általános Iskola nevelő­je volt. Több éves eredmé­nyes oktató-nevelő munká­ja, önzetlen társadalmi tevé­kenysége alapján kapta meg a miniszteri kitüntetést. Eredményes és önzetlen tevékenységének elismerésé­hez gratulálunk. A szakszervezeti tanács ülésén Március 27-én délelőtt ülést tartott a vállalati szakszerve­zeti tanács. Napirendjén az elmúlt év komplex tervének tel­jesítése, s az idei munka- és egészségvédelmi, szociális és kulturális intézkedési terv megvitatása szerepelt. A tanács­ülésen részt vett Farkas Lajosné, a vasasszakszervezet tit­kára, valamint a vasasszakszervezet és az SZMT munkavé­delmi képviselője is. Dr. Fürjes Emil műszaki igazgató szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy harmadízben kerül sor az intézkedési terv megvalósításának elemzésére. Három év alatt a legsürgősebb tennivalókat igyekezett a vállalat megoldani. Az elmúlt év­ben 118 millió forintot fordítottak a munkakörülmények ja­vítására. Az idei tervekben fontosabb vállalati feladatok meg­valósítására 102 millió forintot szánnak. A kiegészítést köve­tően tizenöten mondtak véleményt az elmúlt évi munkáról. Az idei konkrét elképzelésekhez több új javaslatot fűztek. Hangsúlyozták: nem elég milliókat költeni a munkakörülmé­nyek, a szociális helyzet javítására, ha fegyelmezetlen, ha­nyag munkával éppen a vállalat dolgozói tékozolnak el ér­tékeket.

Next