Ózdi Vasas, 1983 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1983-07-22 / 29. szám

noV— "PS L<L W­AG PROLETÁRJAI. ECTITSOUETEKJ I JIL DZ DI AZ ÓZDI KOHÁSZAI! ÜZEMEK MSZMP NAGYÜZEMI BIZOTTSÁGÁNAK «rr?» XXIV évfolyam, 29. szám Ara: 1 forint 1953. július 23. a munkavédelmi vizsgák Ez év elején — a munka­­védelmi tevékenység kor­szerűsítéséről intézkedő mi­nisztertanácsi rendeletnek megfelelően — új munkavé­delmi szabályzat lépett élet­be vállalatunknál. Mivel az új dokumentum előírásai számos, lényeges kérdésben eltérnek a korábbi szabályo­zástól, ezért — ugyancsak az Mt. rendelet értelmében — mindazon vállalati dolgozók, akiknek munkakörükhöz tar­tozik az egészséges és biz­tonságos munkavégzés fel­tételeinek megteremtése, biz­tosítása vagy ellenőrzése, to­vábbá azok, akik a saját vagy a mások testi épségét és egészségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak, kö­telesek voltak vizsgát tenni a munkavédelmi ismeretek­ből. A vállalati utasítások jú­nius 30-ig írták elő a mun­kavédelmi vizsgák lebonyo­lítását — tudtam meg Mol­nár István oktatásfelelőstől. A MÍG utasításban többek között megszabták, hogy kik, miből és milyen módon kö­telesek számot adni ismere­teikből. (A kötelezettek körét az Ipari Minisztérium erre vonatkozó rendelete írta elő.) vizsgákat megelőzően síelés körű felkészítő munka folyt vállalatunknál, mely­ben a munkavédelmi főosz­tály dolgozóin kívül részt vettek a gyáregységek, fő­osztályok vezetői, valamint a szakszervezeti és KISZ-es munkavédelmi aktívák is. Az említett szakemberek az egyes csoportok számára — négy csoportba sorolták, mű­vezetőkig bezárólag a vizsgá­­zandókat —, előadásokat, va­lamint konzultációkat tar­tottak két , illetve nyolcór­ás időtartamban. Ezek a fog­lalkozások,­ bizonyították a vizsgaeredmények hasznosak és sikeresek voltak. Gond­ként jelentkezett viszont a több műszakos, létszámhiá­nyos területeken a teljes kö­rű megjelenés biztosítása, mivel ezeket a foglalkozá­sokat munkaidőben kellett megtartani. A szabadságo­lások, betegségek szintén nehezítették a tervszerű fel­készülést és számonkérést, ám a kitűzött feladatokat végül a problémák ellenére is sikerült határidőre és az elvárt színvonalon teljesít.­Az utóbbi hetekben végül is összesen 5430 fő számolt be a vizsgabizottság előtt arról, hogy mennyire ismeri a vállalat belső munkavé­delmi alapszabályzatában foglaltakat. A vizsgabiztosok szigorát jelzi — s ebben az esetben a szigor indokoltsá­ga azt hiszem nem vitatható —, hogy mintegy 200 főt pót­vizsgára utasítottak, mivel a „szorgalmi időszakban” nem sajátították el a munkakörük ellátásához elengedhetetle­nül szükséges ismereteket Az újból vizsgázók remél­hetőleg a korábbinál komo­lyabban veszik a felkészü­lést, hiszen ha a megismé­telt vizsga is sikertelen, úgy a vizsgázót eredeti munka­köréből fel kell menteni. Er­re egyébként volt is példa, hiszen a tervezőirodában például önálló szerkesztőket, az acélműben pedig csoport­­vezetőket kellett „visszami­nősíteni”. Mindez minden­képpen érthető, ha figye­lembe­­ vesszük azt, hogy az új munkavédelmi szabályzat szerves egységet képez a technológiai, illetve üzemvi­teli utasításokkal: a munka­­védelmet ngen­ reszortfeladat­­ként, hanem általános, min­­denkir­e és minden területre kiterjedő kötelezettségként „értelmezi”. A tartalmi munkán túl kü­lönben jelentős adminisztra­tív tevékenységgel is járt a munkavédelmi vizsgák lebo­nyolítása. Az oktatási osztály például igazolványt állított ki a sikeresen vizsgázók szá­mára — a későbbiekben ezen „tanúsítják” majd az ismét­lő vizsgákon ,T?>jó részvételt is —, s rá kellett vezetni a sikeres számadás tényét a gyáregységeknél vezetett ok­tatási kartonokra is. Június 30-án, a munkavé­delmi vizsgák befejeztével — hangoztatta végezetül Mol­nár István — végső soron egy több éves munka ért véget, melynek célja a munkavé­delmi tevékenység tértelm­i és formai megújítása volt. Mindazok, akik részesei vol­tak ennek a nagy horderejű feladatnak, bíznak abban, hogy a befektetett munka — a munkavédelmi mutatók javulásában — kamatostul megtérül majd az elkövetke­zendő hónapokban, években. — T. Gy. — A tartalomból: ÍGY LÁTJÁK A HENGERÉSZEK (3. oldal) KÉSZÜLŐDÉS A TANÉVNYITÓRA (4. oldal) LEÉGETT A FESTÉKRAKTÁR (5. oldal) AZ OLVASÓK KÉRDEZTÉK (5. oldal) Alkotótábor Bánszálláson Harminc amatőr képző­művész részvételével alkotó­tábor nyílt július 15-én Bán­szálláson. Az országos vasas képzőművészeti alkotótábor szakmai vezetője Fala György , formatervező iparművész, az Ózdi Népművelési Intézmé­nyek Derkovits Gyula képző­­művészeti körének vezetője, segítőtársa Demcsik Attila ötvös iparművész és a gra­fikai szekciót irányító Béres Gyula művésztanár. A pártházban lezajlott pén­tek délutáni megnyitón Sza­­bóné­ Tóth Ágnes, az OM előadója köszöntötte a Pá­páról, Székesfehérvárról, Miskolcról, Mezőkövesdről, Budapestről jött, s az ózdi képzőművészeti csoporthoz tartozó táborlakókat. A tá­bornyitást jelképező spárgát Gaál Sándor ÖNI-igazgató vágta el, eredményes mun­kát, kellemes táborozást kí­vánva a résztvevőknek. A mostani tábor konkrét feladatokat ad a vállalkozó amatőr képzőművészeknek. Többek között a jövő évben ismét Ózdon sorra kerülő Országos Amatőr Képzőmű­vészeti Kiállítás embléma­­rendszerét, meghívóterveit, installációját készítik­­ el, emellett más, az alkalmazott művészet kereteibe illeszke­dő „megbízatást” is kaptak az alkotótábor szervezőitől. Fata György, az alkotótá­bor vezetője szerint a fia­tal és idősebb alkatok hasz­nosítható produktumai ön­magukért „beszélhetnek” majd a táborozáskor. A va­sasszakszervezet képzőművé­szeti bázisközpontjaként munkálkodó, szép természeti környezetben levő bánszállá­si létesítményt a jövőben to­vábbfejlesztik majd, ez is lendületet, erőt ad a mos­tani munkához. Az alkotó­tábor tagjai egyébként na­ponta tartanak csoportfog­lalkozásokat, háromnapon­ként elemzik, értékelik a már elkészített munkákat. Ezen túl sort kerítenek a környék megismerésére, új esztétikai élmények szerzésé­re, s a szórakozásra is. M. Táti L Helyszíni bejárás Az utóbbi években egyre dinamikusabban fejlődik, és ezzel együtt szépül Ózd váro­sa. Az új beruházásokat természetesen figyelemmel kíséri a város vezetése. A hét ele­jén a városi tanács vég­rehajtó bizottsága helyszíni bejárást tett a városban folyamat­ban levő beruházásokná­l. Képünkön a S’app úti általános iskola előtt látható a testü­let, mely ellátogatott a Liszt Ferenc Művelődési Házba és a városi strandra is. A rendhagyó testületi ülésről szól cikkünk a 2. oldalon. f Mizerák István felvétele) , Wisla bio Az 1924-ben épült Liszt Ferenc Művelődési Ház 1980 júniusában zárta be kapuit a nagyközönség előtt. Ekkor kezdődött az a korszerűsítési munka, melynek további el­odázása megengedhetetlenné vált. Mielőtt a munkában résztvevők felvonultak volna, az ÓKÜ szocialista brigád­jai segítettek az intézmény ideiglenes átköltöztetésében. Gondosan, vigyázva a még felújítható és értéknek szá­mító berendezési tárgyakra. Ennek is köszönhető, hogy most, amikor a művelődési ház felújítása befejeződött, régi fényében tündököl a színházterem és a táncterem. A több mint két és fél éves munka után a művelődési ház megfiatalodott, megszé­pült. Az építés­ után ismét a szocialista kollektívák vet­ték birtokukba az épületet, ők segítettek a visszaköltöz­­tetésben. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a féltve őr­zött berendezési tárgyak és a könyvtár állománya külön­böző helyiségekben voltak elraktározva. A legnagyobb munkát éppen a könyvtár visszaköltöztetése jelentette, hiszen a könyveket az RDH területén levő bázisraktárból, a Kun Béla Művelődési Ház­ból, a Bákó-szállóból, a hó­­doscsépányi könyvtárból, az Ady Endre Művelődési Ház­ból és a Pártoktatók Házá­ból kellett visszavinni a Liszt Ferenc Művelődési Ház­ba. A költözést 6 napra ter­vezték, de a brigádok lelkes munkájának köszönhetően, a tervezettől 2 és fél nappal korábban már visszakerültek a könyvek eredeti helyükre. A gyors munka mellett a brigádok vigyáztak arra is, hogy ne essen kár sem a könyvekben, sem pedig a fel­újító­ művelődési ház falai­ban. Mint azt Sztraka Gyula, az OM­ igazgatóhelyettese érdeklődésünkkor elmondta, a szocialista brigádok közül ki­emelkedő munkát végzett a hengermű gyáregység I. Pe­tőfi Sándor, Kun Béla, Kos­suth Lajos brigádja, vala­mint az üzemfenntartási gyáregység Jó minőség bri­gádja, amely a speciális munkát végezte el Külön segítséget jelentett a költözködés során, hogy a kohászati és szállítási gyár­egység 5—5 dolgozót irányí­tott át a költözködés idejé­re a művelődési házba, akik reggel 6 órától 13 óráig se­gítettek a hurcolkodásban. Ezekben a napokban költöz­tetik vissza a Pártoktatók Házából a könyvtár eddig ott tárolt 42 ezres állományát, miután a könyvtár nyári szünete erre lehetőséget biz­tosít. Aszrfrt, azt, a Liszt Ferenc Művelődési Ház vezetői el­mondták, valamennyi szocia­lista brigádnak szeretnének köszönetet mondani, akik le­hetővé tették, hogy a műve­lődési ház avatására minden készen álljon a közönség fo­gadására. Ezért a brigádo­kat meghívják az augusztus 19-i ünnepélyes átadásra, va­lamint a következő időszak több kulturális eseményére. (Vincze) Munkaerőhelyzet a Borsod iparának kohászati ágazatáról végeztek felméré­seket az utóbbi három évben a népi ellenőrök. Azt vizs­gálták az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Lenin Kohá­szati Művekben, a Borsod­­nádasdi Lemezgyárban és a December 4. Drótművekben, hogy miként alakult a mun­kaerőhelyzet ezeknél az üze­meknél. A tapasztalatokat a múlt hét csütörtökén tár­gyalta meg a testület. Az ülésen megállapították, hogy elvesztette rangját, megbecsülését a kohászati szakma, az utánpótlás pedig szinte reménytelen. E folya­matban erősen közrejátszott a világgazdasági válság, a kohászati alapanyagárak je­lentős­ emelkedése és a kész­termékek árának csökkenése. A kohászat melegüzemi szak­máiban, és a nehéz fizikai munkakörökben egyre kró­­nikusabbá válnak a létszám- és munkaerő-utánpótlási gon­dok. Ezek a termelés men­­­nyiségére és minőségére egy­aránt kedvezőtlenül hatnak. A vizsgált kohászati válla­latoknál, különösen a Lenin Kohászati Művekben, az Óz­di Kohászati Üzemekben és a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban az eddig megvaló­sult rekonstrukciók­ ellenére, továbbra is igen jelentős a korszerűtlen,­­egészségre ár­talmas munkahelyek száma. Magas a nullára leírt, mégis üzemben tartott termelőbe­­rendezések aránya. A népi ellenőrök szerint több évtize­des elmaradás keletkezett a kisegítő, kikészítő, anyag­­mozgatási munkafolyamatok gépesítésében, technikai kor­szerűségének színvonalában. A kohászat alapszakmáiban és a nehéz, munkakörökben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése más munkate­rületekhez képest szintén nem mondható megfelelőnek. Ezért a kohászszakma a fia­talok számára nem vonzó, s a felnőttképzés utánpótlásai mindinkább elapadnak. A Lenin Kohászati Művekben például 363 olvasztár, for­rasztó, hengerész, kovács és öntő " szakmunkás hiányzik jelenleg is. Az egyre súlyosbodó, kró­nikus gondok megoldására a testület javaslattot tett a kohászszakma fokozottabb elismerésére és külön ked­vezményekre. A javaslatokat eljuttatják az érdekelt szer­veknek. I­. Gy. id meleg ellenére Eredményes termelés A kohóüzem szocialista brigádjai a nagy meleg el­lenére is­­ jó eredményeket értek el az­­ elmúlt héten. Az acélnyersvasból 12 748 ton­nát, szürke nyersvasból 2139 tonnát állítottak elő. A leg­jobb minőségű nyersvasat a IV-es számú kohó kollektí­vája gyártotta le. A nyers­vas szilíciumtartalma 0,73 szá­zalék volt, míg a kéntarta­lom 0,033 százalék volt. Eredményes munkát vég­zett a FÁM kollektívája is. A tervezett 7750 tonna ön­tött bugával szemben 3238 tonnát gyártottak. A men­­­nyiségi termelés mellett nagy figyelmet fordítottak a mi­nőségi követelményekre is, bizonyítja ezt az, hogy a se­­lejt jóval kevesebb volt a megengedettnél. Az acélműi szocialista bri­gádok ezúttal is energiata­karékosan dolgoztak. A leg­jobb eredményt július 14-én érték el, amikor Dobos Jó­zsef acélgyártó irányításá­val 2,7352 GJ/tonna energia­felhasználással állították elő az adagot a bázis 3,5002 GJ/ tonnával szemben, fiúíi­­ legelé Hagyományosan jó baráti kapcsolat alakult ki az NDK- beli riesai acélkombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek között az elmúlt évek alatt. A két gyár gazdasági, párt- és társ •­ünii - ••érvény-, • ve­zetői és képviselői idősza­konként tapasztalatokat cse­rélnek, baráti találkozókon vesznek részt. A vendéglátó szerepet ezúttal Ózd vállalta, ugyanis a nagyüzemi KISZ- bizottság meghívására július 27-én ötnapos baráti látoga­tásra érkezik a riesai Rohr Kombinát FDJ hattagú kül­döttsége. A delegáció augusz­tus 1-ig tartózkodik váro­sunkban.

Next