Ózdi Vasas, 1988 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-08 / 1. szám

^ 30#­ l VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK NAGYÜZEMI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJa XXI. évfolyam, 1. szám Ara: 1.36 Ft 1988. január 8. Évbúcsúztató vállalatunknál A hagyományoknak meg­felelően december 31-én ün­nepélyes külsőségek között k­ibúcsúztatták az óévet vál­lalatunk műszaki-gazdasági szakemberei a Pártoktatók Háza tükörtermében rende­zett összejövetelen. A vál­lalat gazdasági, politikai és társadalmi vezetése nevében dr. Lotz Ernő vezérigazgató köszöntötte a meghívottakat, külön is Szűcs Erikát, a megyei pártbizottság titká­rát, dr. Molnár Lászlót, a városi pártbizottság első tit­kárát, Varga Dezsőt, a váro­si tanács elnökét, Kriston Lászlót a városi KISZ-bi­­zottság titkárát, valamint a kitüntetett és a nyugdíjas dolgozók képviselőit. Az ünnepi számvetés el­ső részében a vezérigazgató a nemzetközi politikában és a népgazdaságunk helyzeté­ben bekövetkezett lényeges változásokról szólt. — Tör­­­­ténelmi jelentőségű esemé­­­­nyek, változások tanúi, ré­szesei voltunk — mondta. —­­ A nemzetközi politikában­­ több éves eg­'helyben topo­­gás, fegyverkezési hajsza­­ után új távlatokat, realitá­sokat teremtett a két világ­hatalom vezetőjének, Gorba­­csovna­k és Reagan­nek a de­cember S-i csúcstalálkozója. Történelmi jelentőségűnek kell tekintenünk azokat a változásokat is, melyek nap­jainkban a Szovjetunióban végbementek. A peresztroj­­lkával és a glasznoszttyal fémjelzett folyamat az el­­­­múlt évtizedek legnagyobb mérvű társadalmi és poli­tikai eseménye, amelyeket­­ mindenütt követendő példá­­­­na­k tarthatunk.­­ Hazánkban is történelmi­­ jelentőségű változások foly­nak; nem kisebb feladato­kat kell megoldanunk, mint a gazdaság és a társadalom­­ megújítását — tért át hazai dolgaink felidézésére a ve­­­­zérigazgató. — Rendkívül nagy feladatokat kell meg­oldanunk és átmenetileg je­­­­lentős áldozatokat kell vál­­l­lalnunk annak érdekében,­­ hogy eddigi vívmányainkat megszilárdíthassuk, népünk jólétét emelhessük. A prog­ramok végrehajtásának helyzetét a Központi Bizott­ság december 8-i ülésén ér­tékelte. Megállapította, hogy­­ a program kapcsán egy sor­­ területen kedvező tendenci­­­­ák bontakoztak ki, de az eredmények még elmaradnak­­ a megfogalmazott célkitűzé­sektől. Mindez azt jelenti, hogy 1988-ban még határo­zottabb és következetesebb intézkedésekre van szükség. Ha történelmi mértékűnek nem is nevezhető, de min­denképpen jelentősnek kell tartanunk azokat a változá­sokat is, amelyek vállalatunk helyzetében következtek be az elmúlt esztendőben — mondotta dr. Lotz Ernő,, rá­térve vállalatunk munkájá­nak értékelésére. Mint is­meretes 1983-tól kezdődően a vállalat veszteség és érde­keltségi alap hiánymentes gazdálkodását csak kor­mányzati segítséggel, költ­ségel­h­atárol­ásokkal és az amortizáció veszteségrende­zésbe való bevonásával le­hetett biztosítani. — Örömmel adhatok szá­mot arról — mondta a ve­zérigazgató —, hogy az 1987- es esztendőt várhatóan úgy tudjuk veszteség és érdekelt­ségi alap hiánymentesen zár­ni, hogy nem lesz szükség sem külön kormányzati in­tézkedésre, sem költségelha­tárolásokra, sőt a korábbi k költségelhatárolásokból az esedékes mintegy 350 millió forintot is kifizetjük. Az eredmények forrását számba véve dr. Lotz Ernő első helyen a kollektíva helytállását, céljainkkal és feladatainkkal tettekben is megnyilvánuló azonosulását említette. Ennek kézzel fog­ható bizonyítékai, hogy a hengersorok teljesítményei ma már megközelítik a mű­szakilag elvárt szintet, a rendkívül feszített novem­ber és december havi tőkés exportelőirányzatot sikerült teljesíteni, s közben a koo­perációs kötelezettségeknek is eleget tenni, a FÁM ka­pacitását maximálisan sike­rült kihasználni, miközben a folyamatos acélöntőmű a rekordok sorozatát érte el. Nem lehetne sikeres mun­káról számot adni a nyers­vas és az acél önköltségé­nek kedvező irányba törté­nő változása nélkül. Sikerült továbbá az anyag- és ener­giaköltségek terén 350 mil­liós megtakarítást realizál­ni, a készletek év eleji in­duló értékét több mint 700 millió, a rövid­ lejáratú hitel­­állományt mintegy 800 mil­lió forinttal csökkenti s az állományi létszámban több mint 2000 fős csökkentést nagyobb feszültségek nélkül megvalósítani. — Eredményeink másik, nagyon lényeges forrásának tartom — mondta a vezér­­igazgató —, hogy egysége­sebbé, összeforrottabbá vált a vezetői gárda, növekedett az öntevékeny, ésszerű koc­kázatot vállaló innovatív vezetők száma, egyre ritkább az egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása, az együttműködéstől való elzár­kózás. Gondjaink megoldása során támaszkodhatunk a kormányzati szervek, az Ip. M, a megyei pártbizottság, az SZMT, a városi pártbi­zottság, továbbá az üzemi párt- és társadalmi szervek támogatására, megértő segít­ségére. Mindezekért, s ter­mészetesen első helyen a kollektíva helytállásáért a vállalat párt, társadalmi és gazdasági vezetése nevében a vezérigazgató elismerését és köszönetét tolmácsolta. A továbbiakban az 1988. évi feladatokról szólt dr. Lotz Ernő. Elöljáróban utalt rá, hogy ez az esztendő több vonatkozásban nehezebbnek ígérkezik az előzőnél. Mi­után a népgazdasági terv teljesítése több pontban nem realizálódott, újabb szigorító intézkedések lépnek életbe. Ezek egy része ma már ismert, s ezek figye­lembevételével elmondhat­juk, ha nem változtatunk munkánk hatékonyságán, a vállalat pozíciója mintegy 500 millió forinttal romlik 1987-hez képest. Ennek egyéb módokon történő ellensúlyo­zására nem számíthatunk. — Mindez azt jelenti, — mutatott rá a vezérigazgató — hogy 1988-ban nem elég a tavalyi szinten dolgoznunk. A teljesítmények emelésére, a piaci munka és vállalko­zási készség javítására, a költségek jelentős csökken­tésére, a tulajdonosi szem­lélet általánossá válására van szükség ahhoz, hogy veszteségmentesek tudjunk maradni. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fe­lelőtlen gazdálkodást, fe­gyelmezetlen munkavégzést, ami helyenként 1987-ben még tapasztalható vol­t, ugyanakkor új utakra, mód­szerekre, új gondolkodás­­módra lesz szükség melynek reményt keltő kezdeménye­zései már ma is tapasztal­hatók. Számolnunk kell azzal is, hogy a feladatokat az alap­ver­tikuírű létszám további csökkenése mellett kell megvalósítanunk. Ugyanak­kor a diverzifikációs akció­hoz több, mint ezer szak­munkásra lesz szükségünk és élnünk kell külső mun­kaerő felvételével, a váro­son, térségen belüli munka­erőcserével is. Elkerülhetet­len lesz belső átcsoportosí­tás és átképzés is, amit az eddigieknél intenzívebben kell végrehajtanunk. Célsze­rű már most gondolnunk arra, — hogy az új szerve­zetet is figyelembe véve —, hogyan lehet kevesebb lét­számmal racionálisabban végrehajtani a feladatokat. Ez vezetői feladat, melynek során támaszkodni kell jó szakembereink véleményére is. A kibontakozást megala­pozó alap vertikum­­fejlesz­tések 1988-ban megkezdőd­nek — mondta dr. Lotz Er­nő. Az EOF kemence létesí­tésére a lízingengedélyt megkapta vállalatunk, ha­sonlóan megkezdhetjük a folyamatos acélöntőmű in­­tenzifikálását és a triósor fejlesztését is. Ezeket a fej­lesztéseket a tervezett mű­szaki tartalommal és szín­vonalon, minimális ráfordí­tásokkal kell megoldanunk, melynek során szükséges lesz az alkotó és innovatív műszaki, valamint szakmun­kás gárdánk helytállására. — A körvonalazódó ne­hézségek és szigorodó felté­telek ellenére bízom abban, hogy 1988-ban is tisztessé­gesen helyt fogunk állni, amihez biztosítékot ad a kollektíva részéről tapasz­talt tenni akarás, az egyre egységesebb cselekvés, a kormány és a pártszervek részéről megnyilvánuló bi­zalom és támogatási kész­ség. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánt eredmé­nyekben, sikerekben gaz­dag boldog új esztendőt a vállalat vezérigazgatója a kohászati üzem valamennyi dolgozójának és családtag­jának. A megye és a város po­litikai, állami és társadal­mi vezetése nevében Szűcs Erika, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte a je­lenlevőkön , keresztül az ÓKÜ kollektíváját. Megkö­szönte az elmúlt évi helyt­állást és sikereket kívánt a soron következő feladatok­hoz. Szólt arról, hogy az 1977-es és az 1988-as esz­tendő fordulópontot jelent az ország, a megye dolgozói számára és különösképp a kohászati vállalatok szem­pontjából sorsdöntőek ezek az évek. Az új felfogásban végzett munka eredménye­ként oldódik a kohászattal szembeni kedvezőtlen légkör és megítélés, s ehhez az ÓKÜ kollektívája is nagy­mértékben hozzájárult elis­merésre méltó tevékenységé­vel. — Azt szeretnénk, ha me­gyénk kohászati üzemei megbízható részeivé válná­nak a magyar népgazdaság­nak s nem a negatív példák között emlegetnénk. Ezt nem könnyű elérni, ebben a munkában gazdaságilag és politikailag egyaránt nagy a felelősségünk. — Ehhez a tevékenységhez kívánt vége­zetül erőt, egészséget a me­gyei pártbizottság titkára. V. (t. Szervezeti és szem­élyi változások December 30-án soron kí­vüli műszaki-gazdasági kon­ferencia összehívására került sor az Ózdi Kohászati Üze­mekben, amelyen sor került a január 1.-i hatállyal élet­be lépő szervezeti változá­sokkal összefüggő személyi változásokra, vezetők kineve­zésére, illetve felmentésére. Dr. Lotz Ernő vezérigazgató, átfogó értékelést adott az 1987-ben végzett vállalati te­vékenységről, részletesebben az év utolsó négy hónapjá­nak eredményeiről, amely­nek köszönhetően a kollek­tíva veszteség- és alaphiány­­mentesen zárhatta az elmúlt esztendőt. A vezérigazgató rátérve a szervezeti változások lénye­gének ismertetésére utalt rá, hogy a korábban eltervezett és bejelentett szervezési in­tézkedések végrehajtására kerül sor ez év elejétől, amelynek célja a mai igé­nyekhez jobban igazodó, lé­nyegesen egyszerűbb és ru­galmasabb vállalati szervezet kialakítása. Ennek célja to­vábbá, hogy a döntési pon­tok és a felelősség jobban elhatárolásra kerülhessen, s az egyszerűsített irányítási mechanizmus további létszám felszabadításokat eredmé­nyezzen elsősorban admi­nisztratív munkakörökben. A vállalatvezetés-irányítás szervezeti rendszerének kor­szerűsítése­ három ütemben történik: január 1-i­ hatállyal került sor a felsőbb szerve­zeti egységek kialakítására és ezek vezetőinek kinevezé­sére, február végéig a gyár­egységeken, főosztályokon be­lüli szervezési, irányítási mechanizmusokat kell kiala­kítani, s végezetül (szeptem­ber 30-ig) el kell végezni az egyes szervezeti egységek belső felépítésének, a válla­­ti működési folyamatok, a döntési rendszer felülvizsgá­latának és egyszerűsítésének feladatait, melynek során további létszámtartalékok tárhatók fel. Dr. Lotz Ernő elmondta továbbá, hogy a megalapo­zott szervezeti intézkedés előkészítése érdekében a vállalatvezetés igénybe­­ vette a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem Közgazdaság­tudományi Intézetének szak­mai segítségét. Az előkészí­tés szakaszában a vállalat illetékes fórumai (párt-vég­rehajtó bizottság, vsz­b. párt­­bizottság, vállalati főbizalmi testület és az igazgatótanács) megtárgyalták és egyetértet­tek a tervezett szervezeti és az ezzel együtt járó sze­mélyi változásokkal, kineve­zésekkel és felmentésekkel. A szervezeti változások lényege: öt fő funkció került meghatározásra, amelyek igazgató irányításával mű­ködnek. Ezek a­­ következők: kereskedelmi, termelési, gaz­dasági, személyzeti­ és szo­ciális, valamint fejlesztési igazgatóságok. Új vonás, hogy a kereskedelmi igaz­gatóság irányítása alá ke­rült a minőségellenőrzési fő­osztály, továbbá, hogy a fej­lesztési igazgatóság irányítá­sa alá tartozik az üzemfenn­tartási gyáregység és önálló szociális- és ellátó gyárrész­leg jött létre a személyzeti - és szociális igazgatóságon be­lül. A termelő és a kiszolgá­ló gyáregységek a termelési igazgatóság irányítása alá tartoznak. A salakfeldolgozó és az OGY nyereségközpont­ként funkcionál, ahol az ér­dekeltség a nyereség növelé­séhez kapcsolódik, a többi gyáregység költségközpont­ként működik, ahol az érde­keltség a költségterv betar­tásához, illetve a költségek racionali­zálásához, csökken­­­téséhez kapcsolódik. A szervezeti korszerűsítés első lépcsőjében megszűnt 5 igazgatóhelyettesi státusz, a korábbi 5 helyett 1-re csök­kent a főmérnökség száma. 11 helyett 5 önálló osztály funkcionál, vagyis a vezetői posztok száma 15-tel csök­kent. A változások lényegének ismertetése után a vezér­­igazgató átadta az öt évre szóló kinevezési okmányokat a kinevezett új vezetőknek: termelési igazgató dr. Polens­csik­ József, gazdasági igaz­gató Pálya Károly, fejleszté­si igazgató Pálinkás László, termelési főmérnök, termelési igazgatóhelyettesi megbízás­sal Lőrincz József, értékesí­tési főosztályvezető, kereske­delmi igazgatóhelyettesi meg­bízással Szepesvári János, minőségellenőrzési főosztály­­vezető Hercsik Ferenc, ener­getikai és fenntartási főosz­tályvezető, főenergetikusi cím használata mellett Döb­­rögi István, technológiai és kutatási főosztályvezető, főtechnikusi cím használata mellett Mura Imre, számvite­li főosztályvezető, gazdasági igazgatóhelyettesi megbízás­sal Hercsik L­ászlóné, terv- és statisztikai főosztályveze­tő Hamar József, pénz- és hitelgazdálkodási főosztály­vezető Sipos József, közgaz­dasági főosztályvezető Jakab József, szociális- és ellátó gyárrészlegvezető Szabó Ist­ván, marketing főosztályveze­tő, fejlesztési igazgatóhelyet­tesi megbízással dr. Fónagy János, fejlesztési főosztály­vezető, fejlesztési főmérnök cím használata mellett dr. Csöbör­ László, beruházási főosztályvezető Szödi Pál, tervező irodavezető Simon Péter, üzemfenntartási gyár­egységvezető Dancsok Lász­ló, a budapesti képviselet vezető dr. Seregi László, munkavédelmi osztályvezető­­vé Vajda János, szervezési osztályvezetővé Kelemen Sándor, szociálpolitikai osz­tályvezetővé Varga Dezső. Végezetül dr. Lotz Ernő bejelentette, hogy nyugdíjba­­vonulása alkalmából decem­ber 23-án vette át a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Mihail Pál a gondnoksági hivatal vezetője, majd nyugdíjbavonulás al­kalmából az Alkotói Nívódíj első fokozat kitüntetést adta át Vajda István igazgatóhe­lyettesnek és az Alkotói Ní­vódíj második fokozat kitün­tetést Szalai Ferencnének a számlaellenőrzés vezetőjének*

Next