Ózdi Vasas, 1990 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1990-11-02 / 44. szám
AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK ÉS GAZDASÁGI TÁRSULÁSAINAK HETILAPJA. XXIII. ÉVFOLYAM, 44. SZ. ARA: 4 FORINT 1990. NOVEMBER 2. „Aki takarékoskodik, bízik a jövőben!” székházban a takarékszövetkezet Idén Ózd adott otthont annak a megyei rendezvénynek, amelyet a B.-A.-Z. Megyei Takarékszövetkezetek Választmánya, valamint a Hangony és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága rendezett a Takarékossági Világnap tiszteletére. A Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház színháztermében megjelenteket Kuzmi István, a választmány elnöke köszöntötte, külön is Seffer Ferencet, városunk polgármesterét, Várnainé dr. Krasznai Magdolnát, a MÉSZÖV titkárát, dr. Fazekas Sándort, a Regionális Bank igazgatóját, dr. Rostás Lászlót, a MÉSZÖV elnökét és Szunyogh Jánost, a MÉSZÖV nyugalmazott titkárát. A megnyitó után Tóth Kálmán, a megyei választmány titkára tartott rövid ünnepi megemlékezést. Beszélt országunk nehéz gazdasági helyzetéről, a pénzügyi nehézségekről és arról, hogyan hat mindez a pénzintézetek gazdálkodására. Elmondta, hogy megyénkben jelenleg 21 takarékszövetkezet működik 11 fő egységgel, mondhatni minden harmadik településen jelen vannak valamilyen formában. A taglétszámuk eléri a 178 ezer főt, a betétállományuk pedig a 2,9 milliárd forintot. Emellett a másik fő üzletáguk, a kölcsönfolyósítás is egyre nagyobb „népszerűségre” tett szert napjainkban. A megyében működő takarékszövetkezetek kölcsönállománya ugyanis 1,9 milliárd forint. Megtudtuk, hogy tavasszal a takarékszövetkezetek első önálló kongresszusán kérték a kormánytól a szövetkezeti törvény mielőbbi megalkotását, hiszen a felsőbb vezetés eddigi intézkedései csak nehezítették működésüket. A szónok végezetül — a Takarékossági Világnap hangulatához illően — arra szólított fel, hogy ebben a bizonytalan időben is fordítsunk nagy hangsúlyt a takarékosságra, mint mondta: „Aki takarékoskodik, bízik a jövőben!” Az ünnepi megemlékezést követően ismét Kuzmi István vette át a szót, bejelentette, hogy a MÉSZÖV elnökségének a döntése alapján a nemrégiben alapított MESZÖV-díjat idén Alabán Jánosnak, a Hangony és Vidéke Takarékszövetkezet elnökének ítélték oda. Mint mondta, Alabán János 25 éve tevékenykedik a szövetkezeti mozgalomban, ennek a negyedszázados, eredményes munkának az elismerése ez a kitüntetés is. Az ülés befejező részében a Vörös Hadsereg Úti Általános Iskola tanulói, valamint a Majorette csoport adott színvonalas szórakoztató műsort a megjelenteknek, majd közösen átvonultak a Brassói úti Takarékszövetkezeti Székházhoz, amelynek ünnepélyes megnyitójára ez alkalommal került sor. Alabán János elmondta, hogy a 250 négyzetméteres épületrész 15 millió forintba került a szövetkezetnek, de megérte, hiszen a 15 helyiségből álló székházban kulturált körülmények között, modern felszereléssel dolgozhatnak a szövetkezet munkatársai. Megtudtuk továbbá, hogy a takarékszövetkezet az idén már a harmadik nagyobb beruházását hozta tető alá, 3,3 millió forintért építettek a József Attila úti tömblakások alatt egy fiókot, és Csernelyben is elkészült a „takarék” 4,2 millió forintért. Az új székház megépítésekor támogatókat is találtak, a volt városi tanács testületét, akik ingyen biztosították számukra a közművesített telket, és a SZÖVÖSZ-t, valamint a MESZÖV-öt, amelyek 2 millió, illetve 500 ezer forinttal segítették a beruházást. Emellett — ami talán a legfontosabb — a tagság több, mint 9 millió forint célrészjegy jegyzésével járult hozzá a munkálatokhoz. Az átadás ünnepélyes aktusát dr. Fazekas Sándor, a Regionális Bank igazgatója zárta le, amikor átvágta a bejárati ajtónál kifeszített nemzeti színű szalagot, megnyitva ezzel az új ózdi takarékszövetkezeti székházat. Kocsik L. Az új székház. Az ünnepi ülést Kuzmi István, a B.-A.-Z. Megyei Takarékszövetkezetek Választmányának az elnöke nyitotta meg. Fotó: Mizcrák fi gyors- és gépíróverseny eredménye A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége minden évben gyors- és gépíróversenyt rendez, melyen nemcsak a dolgozók- a tanulók is részt vehetnek. A verseny első fordulója gyorsírásból október 19-én, gépírásból pedig 20-án került megrendezésre a közgazdasági szakközépiskolában. Az eredmény a következőképpen alakult: A gyorsírás ifjúsági kategóriájában (20 év alatt) Forgács Annamária első, Kiszely Andrea második, Márkus Katalin harmadik helyezést ért el. Junior kategóriában (20—25 év között) Tóth Eleonóra lett az első, Varga Mária pedig a második. A gépírás ifjúsági kategóriájában Kriston—K. Ildikó szerzett „aranyérmet”, Forgács Annamária második, Illés Edit harmadik helyezett lett. A junior kategóriában Balázs Zitát Érsek Aliz előzte meg. A végeredmény november 17-én Budapesten dől el, ahol majd a legjobbak mérik össze tudásukat. Felnőttünk az eseményekhez Forró október vége Méltóságteljes nyugalom volt! Városunknak alig „másfél napos” polgármesterét és önkormányzatát október 26-án a körülmények nem várt nehézségek elé állították. Az akkor még bizonytalan kimenetelű helyzetben, azonnal a „frontvonalban” kezdték meg működésüket. PÉNTEK — KÁOSZNAK INDULT, REND LETT BELŐLE A reggeli műszakváltás és az „irodisták” hét órai munkakezdése rendben lezajlott, de akik esetleg elkéstek a munkába indulással, vagy hét óra után volt a munkakezdésük időpontja, már csak egyetlen módon juthattak el munkahelyeikre, az apostolok lován, azaz gyalog. A városi piacon áthaladva, a pénteki napon megszokott tömegtől eltérően, mintegy két tucat román, lengyel és magyar árussal találkozhatunk. A városközpont megdöbbentően csendes. Csak gyalogosokat látni mindenfelé. Ebben a pillanatban a Cipó-hídnál felsivít egy mentőautó szirénája. Ekkor pillantom meg az első útlezárást. Néhány taxi és egy ARO kisteherautó zárja el a forgalom útját. A legkisebb taxit kézzel tologatják félre és vissza, ezzel elengedve, illetve ismét meggátolva a közlekedést. Még háromnegyed nyolc sincs, amikor az önkormányzat néhány tagja, a két országgyűlési képviselő és a polgármester már a helyszínen próbálnak úrrá lenni a helyzeten. A Gyújtó sarkon kisebb perpatvar alakul ki, amikor egy magánautó a sínekre hajt és elzárja azt. Hetényi László, az ÖKÜ szállítási gyáregységének vezető diszpécsere pillanatok alatt intézkedik, és rövid vita után az autó legördül a sínekről. Cserébe lehúzzák a sorompót. Később megtudom, hogy a MÁV illetékeseivel egyeztetve nemcsak a gyári sorompókat, hanem Centerig, az összes vasúti sorompót leeresztették. A blokád a megkülönböztető jelzést használó mentőautókon kívül még mindenkire érvényes. A Gyújtósarokra autóval érkező Petrenkó János országgyűlési képviselő és Seffer Ferenc polgármester feje felett többen is a gépkocsi-karosszériát döngetik. Félelmetes helyzet, de mindketten kiszállnak és beszédbe elegyednek a felajzott harminc-negyven résztvevővel. Még csak kilenc óra van, de az már világosan látszik, hogy nem taxissztrájkról van szó, hiszen a teherszállítók, néhány magánvállalkozó, az ATI-sok és egy-két magánszemély is részt vesz a tiltakozásban. A reggeli, Rozsnyóba tartó nemzetközi autóbuszjáratot a Városháza mögött félreállították, miután a Bolyki-sarkon levő blokádot — valószínűleg Csépányon, a kenyérgyár felé — valahogy kikerülte. — Fél tizenkettőre, ma már másodszor, hívtam össze az önkormányzatot — mondja a polgármester. — Kényszerhelyzet lévén felvállaltam a tiltakozók képviseletét, így lehetőséget adtak arra, hogy a kohászatnál történt gázömlést a szakemberek elháríthassák. A Gyújtó sarkon valóban átengedik az állványozáshoz szükséges faanyagokat, amelyeket a szolgáltató gyáregység diszpécserének kérésére a gyári garázs dolgozói Bóta Alfrédtől, a garázs melletti építkezés vezetőjétől kértek és kaptak. A deszkát szállító teherautót átengedve az acélműi 9,5 bar-os földgázvezeték hegesztési varratának hibáját gyorsan kijavítják. A szerkesztőségben fotós kollégánk a bánrévei országhatárnál kialakult helyzetről számol be: lezárták az országból kivezető utat is. Az acélműi kémények árnyékában fél tízkor két teherautó mellett egy Főtaxis Lada zárja le az utat. A gyárban még szinte semmit sem tudnak a városban történtekről. Az utcán azonban egyre több a gyalogos, köztük a zöld, bordó és kék színű munkásruhás dolgozó is. Aki teheti, „kilép” az V-ös, vagy a VI-os kapun a Gyújtóra egy kicsit szétnézni. Az önkormányzat tagjai, a polgármester és a képviselők torlasztól torlaszig járva kemény vitákban érvelnek a város ellátása érdekében. Ennek eredményeként a mentők mellett tizenegy óra után néhány perccel, a rendőrautók és a tűzoltóautók is áthaladhatnak. A közeli hétvége és a blokád miatt kisebb felvásárlási láz tör ki. A boltokat fel kellene tölteni áruval, azonban egyelőre az élelmiszer-szállítmányokat még nem mindegyik torlasznál engedik át. Már majdnem háromnegyed tizenkettő van, amikor az önkormányzat összeül. A polgármester kifejti, hogy mi késztette a tiltakozók ügyének felvállalására és ezzel milyen részeredményeket ért el. — A műszakváltás közeledik. Ráadásul fizetésnap van. Kettőkor baj lesz, ha az emberek nem kapják meg a pénzüket és nem tudnak hazajutni! — mondják többen is. A rádió déli hírei megerősítik a félelmeket, hiszen a kormány hallani sem akar az eredeti benzinár visszaállításáról, sőt erőszakkal fenyegetőzik. Néhány perccel fél egy után egy újabb helyszíni egyeztetést követően, szigorítás nélkül, a város valamennyi úttorlaszán átengedik az élelmiszer-szállítmányokat. Egy óra után azonban egyre növekszik a feszültség. A tiltakozók közé egyre több lumpen elem és láthatóan ittas egyén keveredik. Félő, hogy a tiltakozók kezéből kicsúszik az irányítás. Azonban Strohmayer László, dr. Mészáros Miklós önkormányzati tagok, a polgármester és a két országgyűlési képviselő éles, sokszor közvetlen inzultussal (Folytatás a 2. oldalon) A város stratégiai pontján, a Gyújtó sarkon az „állampolgári engedetlenség” első pillanatától blokád volt. A villanyrendőrnél a tiltakozók és a továbbjutni akarók az első percekben még vitatkoztak ...