A Pesti Hirlap Kincsesháza, 1927
KÉPZŐMŰVÉSZET - Kézdi Kovács László: Zichy Mihály emléke (1827-1906)
52 A PESTI hírlap 1927 évi kincsesháza rése után azonban az ifjú mester otthagyja az orosz udvart. Nevét ekkor már az előkelő körök mindenütt ismerik és sok művészi megbízatást kap. Miklós cár újabb meghívásának engedve, a mester visszatér az udvarhoz, ahol a hivatalos ünnepélyek illusztrátora lesz és 1856-ban kinevezett udvari festő. Működése ez időtájt igen élénk, a komoly ünnepi jelenetek mellett vadászképek, sőt finom erotikus ötletek megörökítését is vígan folytatja. A 70-es években mégis Párisba költözik át, hogy nagyobb szabású művészi tevékenységbe kezdjen. Nagyméretű olajfestményei : a ,,Hulló csillagok'' (poétikusan szép női ,aktcsoportjával), a „Halottak órája'' (sírjukból kikelő kísérteties alakjaival), a Szirén - ciklus (társadalmi problémájával), ,,A démon fegyverei” (erős politikai szatírájával) ez időtájt születnek. Zichy óriási szellemi erejét Gautier „monstre de génie”-nek nevezi. Műveit nemcsak rajzbeli tökéletesség, nemcsak áthatóan tiszta komponáló erő, de történelmi-, filozófiai-, politikai magasság is jellemzi. Korának egyik művészlelkű erkölcsbírája ő, — bár a kulisszák mögött a legszellemesebb erotikai virágokat teremti csodálatos rajztudása. Mint festő, e nagyszerű rajztudását sokkal könnyebben érvényesíti aquarell-festményein; olajjal festett művein az erősebb festékfelrakás hiányzik s igy ezek kolorisztikus hatása nem is érvényesül. Elsőrendű vízfestményei közül nagyobb kartonjai: a „Bor hatalma", — a „Tivornya III. Henrik francia király udvarában", az „Autodafe" — a legjelentékenyebbek. Zichy párisi tartózkodása után hazatért Budapestre és hónapokon át élt Zalán. De az akkori hivatalos körök mellőzése miatt nem jutott itt szerephez és visszatér Oroszországba a cári udvarhoz, ahol haláláig működött. Hazáját azonban a távolból is szeretettel szolgálta és nem volt jótékony akció, melyben részt nem vett volna, ha erre felszólították. Hazai vonatkozású művei közül leghatalmasabb az a nagy vászna, melyet „Erzsébet királyné Deák Ferenc, ravatalánál" címen ismerünk, azután az „Aradi vértanuk" és a „Segítség" albuma számára készült allegorikus kompozíciói. Legjelentékenyebb művei azonban Arany János balladáihoz, Madách „Az ember tragédiája” és Petőfi költeményeihez készített nagyszerű illusztrációi, melyek művészi tudásának legvirtuózabb termékei és méltóan csatlakoznak a mester nagyszerű Lermontoff-illusztrációihoz. Kezdi Kovács László. (Zichy rajza Madách. „Ember tragédiája“-hoz.) „Ember, küzdj és bízva bízzál!"