A Pesti Hirlap Kincsesháza, 1927

KÉPZŐMŰVÉSZET - Kézdi Kovács László: Zichy Mihály emléke (1827-1906)

52 A PESTI hírlap 1927 évi kincsesháza rése után azonban az ifjú mester otthagyja az orosz udvart. Nevét ekkor már az előkelő körök mindenütt ismerik és sok művészi megbízatást kap. Miklós cár újabb meghívásának engedve, a mester visszatér az udvar­hoz, ahol a hivatalos ünnepélyek illusztrátora lesz és 1856-ban kineve­zett udvari festő. Működése ez idő­tájt igen élénk, a komoly ünnepi je­lenetek mellett vadászképek, sőt finom erotikus ötletek megörö­kítését is vígan folytatja. A 70-es évek­ben mégis Páris­­­ba költözik át, hogy nagyobb szabású művé­szi tevékeny­ségbe kezdjen. Nagyméretű olajfestményei : a ,,Hulló csilla­gok'' (poétiku­san szép női ,aktcsoportjá­­val), a „Halot­tak órája'' (sír­jukból kikelő kí­sérteties alak­j­aival), a Szirén - ciklus (társa­dalmi problé­májával), ,,A démon fegyve­rei” (erős poli­tikai szatírájá­val) ez időtájt születnek. Zichy óriási szellemi erejét Gautier „monstre de génie”-nek nevezi. Mű­veit nemcsak rajzbeli tökéletesség, nemcsak áthatóan tiszta komponáló erő, de történelmi-, filozófiai-, poli­tikai magasság is jellemzi. Korának egyik művészlelkű erkölcsbírája ő, — bár a kulisszák mögött a legszelleme­sebb erotikai virágokat teremti cso­dálatos rajztudása. Mint festő, e nagyszerű rajztudását sokkal könnyebben érvényesíti aquarell-festményein; olajjal festett művein az erősebb festékfelrakás hiányzik s igy ezek kolorisztikus ha­tása nem is érvényesül. Elsőrendű vízfestményei közül nagyobb karton­jai: a „Bor hatalma", — a „Tivornya III. Henrik francia király udvará­ban", az „Autodafe" — a legjelenté­kenyebbek. Zichy párisi tartózkodása után hazatért Budapestre és hónapokon át élt Zalán. De az akkori hiva­talos körök mel­lőzése miatt nem jutott itt szerephez és visszatér Orosz­országba a cári udvarhoz, ahol haláláig műkö­dött. Hazáját azon­ban a távolból is szeretettel szolgálta és nem volt jótékony akció, melyben részt nem vett volna, ha erre felszólították. Hazai vonatko­zású művei kö­zül leghatalma­sabb az a nagy vászna, melyet „Erzsébet király­né Deák Ferenc, ravatalánál" cí­men ismerünk, azután az „Ara­di vértanuk" és a „Segítség" al­buma számára készült allegorikus kompozíciói. Legjelentékenyebb művei azonban Arany János balladáihoz, Madách „Az ember tragédiája” és Petőfi költeményeihez készített nagy­szerű illusztrációi, melyek művészi tudásának legvirtuózabb termékei és méltóan csatlakoznak a mes­ter nagyszerű Lermontoff-illuszt­rációihoz. Kezdi Kovács László. (Zichy rajza Madách. „Ember tragédiája“-hoz.) „Ember, küzdj és bízva bízzál!"

Next