A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1928 (38. évfolyam)

NAGY-MAGYARORSZÁG TÜKRE - Színészetünk 1879-1885 között

A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI NAGY NAPTÁRA 415 SZÍNÉSZETÜNK 1879 -1885 KÖZÖTT Műsorgondok a Nemzeti Színházban. — Csiky Gergely megteremti a magyar társa­dalmi drámát. — A színházak veszedelmes vetélytársai, az orfeum is cirkusz. — Konti József, a magyar operette apja. — Nagy fellendülés az országos kiállítás idejében. S­zigligeti Edének, a Nemzeti Szín­ház nagynevű és eddigelé példát­lan termékenységi! írójának sirba­­döltével szinte pótolhatatlannak tet­szett az ű­r, amelyet maga után ha­eredeti magyar mű volt található. Ez Jósika Kálmán báró Márényi c. 4 fel­­vonásos drámája volt, amely lengyel­orosz tárgya miatt, politikai okokból, sok ideig nem kerülhetett színre. Régebbi gyott. A külföld selejtes művek özö­nével árasztotta el a magyar játék­szint. Új írók nem jelentkeztek , az új igazgató, Paulay Ede, teljesen magára volt hagyatva, amikor Szigligeti halálá­val a Nemzeti Színház igazgatói székébe ült. Az akkori hangadó sajtó, élén a Pő­­városi Lapok­­kal, egyenesen megtámadta az új igazgatót a műsor gyatrasága és külföldieskedő nemzetietlensége címén. Paulay a tekintélyes lap kifakadásával szemben kénytelen volt védekezni. — Amikor az ügyek vezetését átvet­tem, a színház könyvtárában csupán egy magyar darabok mellett tehát csak a külföld irodalmához folyamodhattunk. És ez a nyilatkozat — amelynek csak érdemi részét ismertettük e szűkre sza­bott keretben — mindennél jobban jel­lemezheti azt a semmit, amiből a magyar géniusz ereje, nemzetünk nagyszerű kva­litásai, művészi ösztöneinek gazdagsága, nem is egy egész decennium alatt már megteremtette a magyar színpad fölviru­­lásának korát. Mert több, mint csodálni való, hogy a Varga János-féle Bácskai rezervisták, majd a Szegedi kupec, Lukácsi Sándor Á­gnes asszony c. uj alkotása, sőt Az aradi színház égése 1883 bemn.

Next