A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1928 (38. évfolyam)
NAGY-MAGYARORSZÁG TÜKRE - Színészetünk 1879-1885 között
A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI NAGY NAPTÁRA 415 SZÍNÉSZETÜNK 1879 -1885 KÖZÖTT Műsorgondok a Nemzeti Színházban. — Csiky Gergely megteremti a magyar társadalmi drámát. — A színházak veszedelmes vetélytársai, az orfeum is cirkusz. — Konti József, a magyar operette apja. — Nagy fellendülés az országos kiállítás idejében. Szigligeti Edének, a Nemzeti Színház nagynevű és eddigelé példátlan termékenységi! írójának sirbadöltével szinte pótolhatatlannak tetszett az űr, amelyet maga után haeredeti magyar mű volt található. Ez Jósika Kálmán báró Márényi c. 4 felvonásos drámája volt, amely lengyelorosz tárgya miatt, politikai okokból, sok ideig nem kerülhetett színre. Régebbi gyott. A külföld selejtes művek özönével árasztotta el a magyar játékszint. Új írók nem jelentkeztek , az új igazgató, Paulay Ede, teljesen magára volt hagyatva, amikor Szigligeti halálával a Nemzeti Színház igazgatói székébe ült. Az akkori hangadó sajtó, élén a Pővárosi Lapokkal, egyenesen megtámadta az új igazgatót a műsor gyatrasága és külföldieskedő nemzetietlensége címén. Paulay a tekintélyes lap kifakadásával szemben kénytelen volt védekezni. — Amikor az ügyek vezetését átvettem, a színház könyvtárában csupán egy magyar darabok mellett tehát csak a külföld irodalmához folyamodhattunk. És ez a nyilatkozat — amelynek csak érdemi részét ismertettük e szűkre szabott keretben — mindennél jobban jellemezheti azt a semmit, amiből a magyar géniusz ereje, nemzetünk nagyszerű kvalitásai, művészi ösztöneinek gazdagsága, nem is egy egész decennium alatt már megteremtette a magyar színpad fölvirulásának korát. Mert több, mint csodálni való, hogy a Varga János-féle Bácskai rezervisták, majd a Szegedi kupec, Lukácsi Sándor Ágnes asszony c. uj alkotása, sőt Az aradi színház égése 1883 bemn.