Róna Lajos: Harminc év az ujságiró-pályán békében, háboruban, forradalomban 1. (Budapest, 1930)
XI. Nagyváradon, a Szabadság élén
XL Nagyváradon, a Szabadság élén 1906 március havában egyik éjszaka megszólalt a telefon a Szeged és Vidéke éjjeli redakciójában. Nagyvárad jelentkezett. Lengyel Géza, aki Biró Lajos után felelős szerkesztője volt a Szabadság című napilapnak, a nagyváradi és biharmegyei szabadelvű párt régi, félhivatalos orgánumának, elszerződött Budapestre a Budapesti Naplóhoz. Akkor még a báró Fejérváry-korszak in floridus volt, a kabinetnek tudvalévően Vészi József, a Budapesti Napló tulajdonosa volt a sajtófőnöke, aki már korábban szerződtette Nagyváradról Biró Lajost, Ady Endrét és most angazsálta Biró Lajos ajánlására az ő földijét és rokonát, a legképzettebb, legtanultabb és legműveltebb magyar újságírók egyikét, Lengyel Gézát. Lengyel vette át egy esztendővel előbb Biró Lajostól a nagyváradi Szabadság felelős szerkesztését s most Biró elérkezettnek látta az időt, hogy Lengyel Géza is Pestre tegye át székhelyét és belépjen a Budapesti Napló csupa neves és kitűnő zsurnalisztából szervezkedett uj gárdájába. Lengyel engem szemelt ki utódjául, tudtom nélkül. Huszonhárom esztendős voltam akkor, hatodik éve hivatásos újságíró, helyettes szerkesztője a Szeged és Vidékének. A késő éjszakai telefonbeszélgetés alkalmával csak azt kérdezte tőlem Lengyel, nem volna-e kedvem átmenni Nagyváradra és vállalni a Szabadság felelős szerkesztői állását. Elvileg azonnal igennel válaszoltam, mire abban állapodtunk meg, hogy néhány nap múlva elutazom Váradra, hogy bemutatkozzam Laszky Árminnak, a Szabadság kiadó tulajdonosának és a szerződés tekintetében tárgyalásokat folytassak vele.