Thirring Gusztáv (szerk.): A magyar városok statisztikai évkönyve 1. - A Magyar Városok Országos Kongresszusának iratai 2. (Budapest, 1912)
I. Városi monográfiák
9* Nevezetesebb gyári és nagyipari telepei: a Déli vasúti gépjavító műhelye, Felmayer-féle kékfestő gyár, gőzmalom, bőrgyár, ecet- és szeszgyár, téglagyárak. A város országos vásárai, különösen lóvásárai, messze vidéken híresek és számos külföldi kereskedő látogatja. 5. Tervek a jövőre. Vízvezeték és általános csatornázás létesítése, mindkét munkálat 1913-ra készen lesz. 1911-ben nyílott meg a jéggyár. Tervben van új városház építése; az összes burkolat nélküli főbb utcák burkolása; a város területén hosszan átvonuló várárki csatorna beboltozása, modern járványkórház építése, közvágóhíd építése, községi takarékpénztár, községi zálogház, hatósági cselédszerző intézet és cselédmenhely felállítása. Társadalmi mozgalom folyik tüdővészesek szanatóriumának felállítására. 5. Győr. (Területe 5.447 hektár, népessége 44.300 lélek.) 1. Földrajzi fekvése: Győr Magyarország nyugati részén a Kis-Duna, Rába és Rábcza folyók összefolyásánál fekszik. A város területe a kis magyar alföldi síkságra esik; tengerfeletti magassága 119 m. 2. Története: A népvándorlás korából való régiségek, amelyek Győrött és Győr vidékén találtattak, arra vallanak, hogy már abban az időben erősség volt. Kelta eredetűnek kell lennie, legalább is legrégibb neve, Arrabona azt bizonyítja. Valószínű, hogy ezen ősnévből származott a város német Raab neve is. Múltja elég viszontagságos. A rómaiak idejében kiváló helye a római légióknak, az avarok uralma alatt, mint számottevő erősség szerepel, mely ellen Nagy Károly személyesen vezeti hadait. Az avarok leverése után Győr a nagy nyugatrómai császárság határvárosa lesz. A 9. sz. közepén Szvatopluk a morva fejedelemséghez csatolja s ennek kiegészítő része volt egész a honfoglalásig. Őseink honfoglaló útjukban ide is eljutottak; Árpád fejedelem maga is megjelent itt, családi birtokul jelölte meg a várost és környékét. A kereszténység elterjedésével Szent István püspöki, majd a megyei rendszer életbeléptetésével megyei székhellyé is tette. Az Árpádok alatt több jelentékeny esemény színhelye Győr és vidéke. Aba Sámuel király Győr közelében vívta szerencsétlen csatáját a németekkel. V. István 1271-ben itt aratta fényes győzelmét Ottokár cseh királyon. Győr nagy érdemeket szerzett e háború alatt, melyeket a király nem hagyott jutalmazás nélkül, még ugyanazon évben kiadta a győri polgárság számára ama nevezetes szabadalomlevelét, mely korszakalkotó Győr történetében. E kiváltságlevél kiveszi Győr polgárságát a várispán hatásköre alól, megengedi nekik, hogy önmaguk válasszák bírójukat, aki „elintézheti és elintézni köteles úgy a fontosabb, mint a kevésbé fontos ügyeiket“, felmenti őket a várispánnak fizetendő földbér szolgáltatása alól, felruházza őket a szabad vásártartás jogával, végül több birtokot adományoz nekik. III. Endre a város eme kiváltságait megerősítette, ugyanezt tette Károly Róbert és Nagy Lajos is. Erzsébet királyné 1440-ben Győrt állandó lakhelyéül választotta, ugyancsak ő volt az, aki a várost megerősítette. A mohácsi ütközet után Lamberg várkapitány a török közeledtének hírére a várat és várost felgyújtotta, Ferdinánd király azonban felismervén Győr fontos hadászati fekvését, a várat újból megerősítette. 1567-ben ismét kibővítették és megerősítették, úgy, hogy ez időben egyike az ország jelentékeny erősségeinek. 1594-ben Hardeck Ferdinánd gróf várparancsnok árulása török kézre juttatta a várat, de 1598. március 29-én Pálffy Miklós gróf és Schwarzenberg Adolf herceg véres küzdelem után visszafoglalták. A török uralom visszaszorításával, Győr mint vár fontosságát elveszítette. II. Mátyás király 1609-ben újabb szabadságlevelet adott Győrnek, ugyanezt tette I. Lipót is 1679-ben. Mindkettő a győri polgárok régi kiváltságait, különösen a királyi tisztviselőktől való függetlenségét, illetve a polgárok vám- és adómentességét erősíti meg. 1743-ig Győr a káptalan földesúri joghatósága alá tartozott s csak mint kiváltságos mezőváros szerepel; ez évben Mária Terézia a káptalannal létrejött egyezség alapján a szabad királyi városok sorába emelte. E kiváltság nyomán megindult békés fejlődést a francia háború zavarta meg. Az insurgens hadak Győr alatt gyülekeztek s a város közelében Kis-Megyer pusztán vívták csatájukat a franciákkal, melyben vereséget szenvedtek. A győztes francia sereg egy heti ostrom után Győrt is elfoglalta (1809.) s 300.000 frt hadisarcot vetett ki a városra. A francia uralom alatt Napóleon maga is megfordult Győrött, egy napot töltött a városban. 1820-ban megkezdték a várost körülvevő bástyák lebontását, miáltal a város területe jelentékenyen nagyobbodott, mert a bástyákon kívül 2 új városrész, Ferenc- és Ferdinándváros keletkezett. 1826-ban és 1830-ban borzalmas árvíz és tűzvész döntötte nyomorba a franciáktól agyonsanyargatott győrieket. Az 1848—49-iki