Asztalos Miklós - Szász Béla (szerk.): A "Bartha Miklós Társaság" évkönyve, 1925 (Budapest, 1925)
Értekező rész
B ÁB/M3 ELŐSZÓ. A „Bartha Miklós Társaság“ mikor első évkönyvét útra bocsátja nyíl egyenes útra indul. Eszményének, ennek a nagy embernek a nyomdokain a siralmas magyar jelenben, keményen, kitartó küzdéssel csak nyíl egyenesen haladhat, megtévednie nem szabad! A ,,Bartha Miklós Társaság“-ot az a többünkben mélyen élő érzés hozta létre, hogy a háborútjárt a diáksorból kinőtt s a múlt nemzedék súlyos örökségét átveendő ifjú nemzedék minden tehetséges tagját együvéhozzuk, kiválasszuk egy most életbe lépő generáció szellemi munkásait s évek hosszú, meddő pályatévesztettsége után beindítsuk az őáltaluk, a mi általunk választotta úton. Mi külön-külön Körösi Csoma Sándorok vagyunk, kik elszakadtunk a hazai talajtól, bolyongunk, keressük a megoldást és nagy megértetlenséggel találkozunk mindenütt s végén jeltelen módon félreállunk, hogy majd egy következő nemzedék tudjon csak megérteni. Nem becsüljük túl erőinket; a magyar erő sokkal elforgácsoltabb, sokkal megkötöttebb s a mi erőnk a magyar erőnek sokkal kisebb része, mintsem a világmegváltás messzi célkitűzéseivel jöhetnénk. De önmagunkkal és fajunkkal szemben tartoztunk azzal, hogy megpróbáljuk a jövő nemzedék nevelését, Bartha Miklós-szerű kemény, meg nem alkuvó, kíméletlen, de a saját vérét féltően óvó magyarok kiválasztásával. A jövő generációnak meg kell találnia a tudományosan fejlett társadalompolitika és a gyakorlati alkalmazás helyes összefüggését, a doktrinért és a gyakorlati embert kell önmagában egyesítenie. A Trianon által szétszakított országrészek szellemi élete közt ma hatalmas űr tátong: a jövő nemzedéknek ezt is át kell hidalnia. A magyar faj jövőjéért e kettős célnak megfelelő generációt nevelni hivatása a „Bartha Miklós Társaságnak." „Suaviter in modo, fortiter in re.“