Didon, Henri: A tudomány Isten nélkül (Budapest, 1895)
Előszó
ELŐSZÓ: Teljes tisztelettel bátorkodom ismét megjelenni a n. é.közönség színe előtt a nagynevű P. Didon atya egy remek alkotásának fordításával. A Didon-féle drága gyöngyök cyclusos fordításában jelenleg ezen művet találtam legidőszerűbbnek, mikor édes hazánk minden igaz gyermeke örömmel siet az ország ezredéves kiállítását megtekinteni, meggyőződést szerzendők arról, hogy nemzetünk életében j ezer év fáradsága s folytonos munkája a cultura mily értékes gyümölcseit termette meg. Ne feledjük egy perczre sem, hogy ezen millenium igazi áldását a benső vallásosság megszilárdulása képezi, s hogy csak az igaz hittel felvértezve tudtuk a nehéz küzdelmeket és a legválságosabb helyzeteket is fejlődésünkre előnyösen felhasználni. Fájdalom, a tudomány egy idő óta igazi hadat üzent Istennek s a vallásnak, és e műben épen az Isten nélküli tudomány vergődését s ellenmondásait taglalja a dicső Didón, ismert s megszokott filozófiájával, melegségével s közvetlenségével.