Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-01-12 / 1. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 Évkezdés Pakson Az ipar a mezőgazdaság helyzete AZ ELMÚLT ÉV VÉGEt AZ ÚJ ESZTENDŐ ELSŐ NAPJAI TÖBBNYIRE A SZÁMVE­TÉSEK IDEJE MINDENÜTT AZ IPARBAN ÉS MEZőGAZDASÁGBAN EGYARÁNT. KÖRKÉPÜNK A VÁROS NAGYOBB GAZDÁLKODÓINÁL KÉSZÜLT. Konzervgyár - A három és fél millió márka értékű, német partnerrel kötött szerződés ellenére is az elmúlt évet veszteségesen zártuk - mondotta Ferenczy István igaz­gató. - Az ágazat tőkeigényes, hiszen a szezon idején nagy mennyiségű nyersanyagot kell felvásárolnunk. Ahhoz, hogy a termelés folyamatosságát bizto­sítani tudjuk: pénz kell. 1993- ban egy fillér hitelt sem kaptunk a velünk szerződésben álló Bu­dapest Banktól, így csak a saját termékeink eladásából tudtunk gazdálkodni, de több bérmun­kából is származott bevételünk. Az 1994-es évi termelésünket főleg pénzügyi feltételekkel kell megalapoznunk. Amennyiben a Budapest Bank Rt az üzleti ter­vünket elfogadja és tovább fi­nanszírozhatónak ítéli meg a vállalatot, akkor bizakodóak le­hetünk. A gyár privatizációjára is sor kerül az idén. Bel- és külföldi ér­deklődők egyaránt benyújtották már pályázatukat. Ruhaipari Szövetkezet Az előző évekhez hasonlóan, az 1993-as évet is sikeresen zárta a Paksi Ruhaipari Szövetkezet A többi üzemek leépítéseivel ellen­tétben, itt százötven fős létszám­­bővítésre került sor. Az elmúlt évben a nyereséget megdup­láztuk - mondotta Frast Antal elnök. így huszonöt százalékos volt a dolgozók bérfejlesztése, át­lagosan húszezer forintot keres­tek munkatársaink. Termékeink - nappali és éjszakai alsóne­műk, szabadidőruhák - kilenc­ven százalékát a németországi „Triumph” vásárolja fel. A mara­dék tíz százalékot hazai piaco­kon értékesítjük, tehát az 1994- es év termékeire is van már vevő. Dunamenti Tsz Az 1993-as évben gazdaságun­kat az aszály és egyéb szabály­zók is sújtották, így nagymér­tékű állattenyésztési, illetve nö­vénytermesztési leépítésre került sor - mondotta Száraz István, a Dunamenti Termelőszövetkezet elnöke: - Ami a kárpótlást illeti: már túl vagyunk az átalaku­láson, sajnos elég nagy területet vesztettünk, a szántóterület tíz százalékkal csökkent. De a lét­számot is csökkentenünk kell. Az előző években történtek olyan beruházások, amelyek se­gítettek abban, hogy a szövet­kezetben dolgozóknak továbbra is adjunk munkát, az elmúlt három év alatt senkit sem kellett elküldenünk munkanélküli se­gélyre. Jelenleg száznegyvenhá­rom tagunk és huszonkét alkal­mazottunk van. Most talpon ál­lunk és az 1993-as évet is sike­rült eredményesen zárnunk, nem igényeltünk üzemviteli hi­telt. Az állattenyésztés marad a termelőszövetkezet fő profilja, s voltaképpen a növénytermesztés ezt az ágazatot szolgálja ki. Az eddigi kétszáz hektár helyett a privatizáció miatt száznyolcvan­hat hektár a szőlő. A növény­ágazaton belül ez a legsikere­sebb területünk. Ezen a vetés­­szerkezeten az idén sem kívá­nunk változtatni. A szőlőter­mesztésnél a különböző munka­­folyamatokat továbbra is kiadjuk bérbe. A lecsökkent takarmány­termő terület miatt a juhállo­mányt csökkentjük, vagy telje­sen felszámoljuk, a sertésállo­mány marad. A kárpótolt terü­leteket is szeretnénk továbbra megművelni, természetesen tisz­tességes földbérleti díjért Ennek ellenére bizonyára egyre több magántulajdonos lesz, így ez magával hozza, hogy a szövet­kezet földterülete a továbbiak­ban csökken. A szövetkezet pénzügyi dolgai rendben vannak, különösebb vnd nélkül tudják rendezni öltségeiket. Az is biztató, hogy a tavalyi évben megalapozták a tavasszal beinduló munkákat Téglagyár - A privatizáció után a paksi téglagyár nehéz évet zárt 1993- ban - mondotta Plézer János tulajdonos. - Sajnálatosan az építőipari beruházások pangása miatt nem túl nagy a kereslet a téglára, ugyanakkor annyit még­iscsak sikerült értékesíteni, amennyi a talpon maradást biz­tosította a kft. számára. Az el­múlt évben a létszámot a felére csökkentették, de a nyári, szezo­nális időszakban, várhatóan a jelenlegi csekély munkáslétszám a többszörösére növekszik. - Az előttünk álló 1994-es év célkitűzése továbbra is a talpon maradás - folytatta az igazgató. - Ennek az az oka, hogy a kft.-t mintegy hét számjegyű Egzisz­tencia hitel terheli, amelyet fo­lyamatosan fizetni kell. 1994. január 12. Dunaföldvári házak veszélyben Megmozdult a föld Mintegy húsz-huszonkét ház került közvetlen veszélybe azok után, hogy január első napjaiban megmozdult a föld, és a partfal lecsúszott Dunaföldváron, a Hősök terén. Két lakóház gazdasági épü­lete összeomlott, és egy lakóház jelentősen megsérült. Gondot azonban elsősorban az okoz, hogy egyelőre még nem tudható ponto­san, hogy a földmozgás foly­tatódik-e. Ezért a fővárosi geoló­giai intézet szakembereinek bevo­násával megkezdték a partfal vizs­gálatát és szükség esetén a csalá­dokat átmeneti szállásra kitelepí­tik. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha a vizsgálatok eredményei ezt indokolttá teszik. Lapzártakor azonban erre a kérdésre még nem tudjuk a választ. A dunaföldvári önkormányzat műszaki osztályán lapunk kérdé­sére válaszolva elmondták: amen­­­nyiben mégiscsak sor kerül a csa­ládok kitelepítésére, úgy a Belügy­minisztérium illetékes szerveitől kérnek segítséget, mert az intéz­kedések nagyságrendje meghaladja az önkormányzat gazdasági erejét. A földmozgás okait vizsgálják. Előzetes vélemények szerint a part­omlást az okozta, hogy a számot­tevő esőzés miatt a növények gyö­kerei a szokásosnál jelentősebben megduzzadtak, s ezek maguk előtt tolják a földet. Ilyen jellegű és erős­ségű földmozgásra azonban évek óta nem volt példa Karácsonyi szidalmak Áramhiány Karácsony első éjszakája kemény munkával „ajándékozta” meg a Dédász ügyeletes munka­társait. Az Április 4. úton „berob­bant” egy energiaellátó földkábel. Éjfélre sikerült elhárítani a hibát, és a szakemberek addig is igyekez­tek­­ ha kisebb fennakadásokkal is -, biztosítani a lakóknak a villa­mos energiát Farkas István ügyeletvezető kö­zölte: elnézést kér a lakóktól az újság hasábjain is. Már csak azért is, mert az üzenetrögzítőjükön mi­nősíthetetlen szidalmak érték őket.

Next