Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-11-22 / 43. szám

1996. november 22. TIS, OTT IS iparkamara jelentette meg - céljuk az volt, hogy e negatív nyomás alatt álló kihasználatlan területet propagálják a potenciális beruházók, vállalatok előtt, akik a kalauz révén megismerhetik az ország egyik legkisebb megyéjének sajátosságait úgy az úthálózat, oktatás, közbiztonság, gazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés, mint a vállalkozások tőkefelszereltsége, a hitelek terén. A vállalkozásfejlesztés pozitív példájaként említette a szakember Paksot, ahol az önkormányzat húszmillió forintot különített el erre a célra. A kamara elnökétől megtudhatták a média képviselői, hogy a tervek között szerepel egy új Dunahíd építése, melynek munkálatai, ha az országgyűlés is elfogadja ennek koncepcióját, jövőre megkezdődhetnek. Turizmusát tekintve nem jár elöl jó példával a megye - tájékoztatta a közvéleményt dr. Bertha Kálmán, valamint Wiesner György, a Provincia TMT Kft. ügyvezető igazgatója - egyrészt azért, mert a festői szépségű, külföldieket vonzó szekszárdi borvidék tanyái idegenforgalmi szempontból nem megfelelőek. A jelenlegi helyzet javítására a szőlősgazdák, tulajdonosok szemléletváltozására van szükség. A tanulmányút borkóstolóval zárult a szekszárdi Vármegyeházán - az Alisca Borrendet Vlados Ernő, az Aliscavin Rt. ügyvezető igazgatója mutatta be a megáradt zsurnalisztáknak. -sólya- a Paksi Hírnök BORBAN AZ IGAZSÁG Minden borosgazda természetes vágya, hogy bora minél jobb minőségű legyen. Ugyanakkor az igazi üzleti sikernek csak egyik tényezője a minőség, hiszen a gazdaságosság a legfőbb követelmény. Örökös bizonytalanság veszi körül a gazdálkodást, sok áldozatot kell hozni a magasabb színvonal eléréséért. Sok érv fogalmazható meg a családi kisgazdaságok mellett, ám legalább ennyi szól a nagyüzemi módszer mellett is. Az előző évek gazdaságpolitikája egyértelműen a nagyüzemi termelést részesítette előnyben. Ennek inkább politikai, mintsem gazdasági okai voltak, de valójában nem új találmányról van szó, hiszen a nagyüzem és a kisüzem évezredek óta él egymás mellett. Ma a két üzemforma egymás mellett versenyez és mindkettő szeretné bebizonyítani, hogy igazán jó bor készítésére képes.A bor olyan mint egy gyerek, állandó odafigyelést igényel - mondja Kanczler Istvánná, a Dunamenti Szövetkezet pincevezetője. - Régi szokás, hogy karácsonyig nem lehet a borhoz hozzányúlni, ez már nem igaz. A régi borászok azt tartották, hogy minél többet van a seprőn a bor, annál jobb lesz, de változnak az idők és a technológiák. Aki felkeres minket, annak segítünk, adunk tanácsokat, mit tud tenni a minőségért. Attól, hogy a minőség gyengébb, nem jelenti azt, hogy magára kell hagyni a bort. Egyre több a kistermelő, aki borfeldolgozást kér nálunk. Idehozza a szőlőjét, egy bizonyos térítési díj ellenére mi feldolgozzuk, borát lekezeljük és ha kívánja értékesítjük, ha pedig úgy szeretné, akkor haza is viheti a kész bort. Míg beszélgetünk, a telefonok igazolják: valóban bárki kaphat tanácsot, a legtöbben a bor képezése felől érdeklődnek. Sokan még mindig félve kéneznének, pedig ez tartja üdén a bort. A piac igényli a különleges minőségi borokat, de ez nem jelenti azt, hogy a gyengébb minőséget nem lehetne értékesíteni. A nagyüzemek többsége keserves utat járt be a rendszerváltás és a keleti piacvesztés óta. Ahol átvészelték a kritikus éveket, ma már lendületesen folyik a munka. A szövetkezetnél nincs értékesítési probléma, igaz nem palackozva, hanem folyó borként értékesítik a megtermelt nedűt. Az új világszínvonalú módszerek: a musttisztítás, ülepítés, szabályozott hőmérsékletű erjesztés és a biológiai almasavbontás mind nagy befektetést igényel, ami jó gazdálkodás révén hamar megtérül. Igaz, az áruházak polcain nem látunk még paksi palackozású borokat, mert a legtöbb termelő szintén folyó borként értékesíti a saját készítésű szeszt, sokuk nem is tervezi a palackozó beállítását, mert nagyon költséges, ezért arra még várnunk kell, hogy paksi címerrel ellátott bor kerüljön az ország valamelyik tájára. Addig is az áruházi polcok szép látványa helyett beérjük a borversenyeken elért jó eredményekkel. -ese KIÉ A TERMŐFÖLD? A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta az agrártámogatási rendszer irányelveit, majd a termőföldről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztést. A jelenlegi rendelkezések ugyanis nem teszik lehetővé, hogy belföldi jogi személyek termőföld-tulajdonjogot szerezzenek. A kormány megvizsgálta a tilalom feloldásának lehetséges módozatait, de a külföldieknek változatlanul nem kívánja lehetővé tenni, hogy termőföldhöz jussanak. Az elvi döntés alapján, a törvénymódosítás szerint olyan belföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek kizárólag devizabelföldi természetes személyek a tagjai vagy tulajdonosai, termőföldtulajdont szerezhetnek. Részvénytársaság esetén további feltétel, hogy az kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkezzék. A szerzés mértékét a határozat úgy fogalmazza meg, hogy a szervezet tulajdonában nem lehet több föld, mint a tagjai, illetve tulajdonosai tulajdonában meglévő, illetve általuk megszerezhető összes termőföld különbözete. A termőföldről szóló törvény kiterjed a haszonbérlet időtartamára is. Ennek leghosszabb időtartama általában huszonöt év, a legkisebb pedig öt év lehet.€ seA legutóbbi Gallup Intézet-i felmérés szerint 100 paksi ember közül 66-an a Hírnökből tájékozódnak arról, hogy mi történik a városban. A nálunk feladott hirdetések ezért is lehetnek hatásosak. Hirdessen a HIRDETÉSFELVÉTEL: Paks, Dózsa Gy. u. 51. (a volt pártház épülete) Telefon/fax: 75/313-522 ÁRAINK: 1 oldal: 21000 Ft 1/2 oldal: 11200 Ft 1/4 oldal: 6 300 Ft 1/8 oldal: 3 850 Ft 1/16 oldal: 2 625 Ft Az árak az áfát nem tartalmazzák.