Paksi Tükör, 2001 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2001-04-01 / 1. szám

ÉVFORDULÓ A Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja és kiszolgáló létesítményei 1967-1987 között épültek Tolna megyében, a Duna jobb partján. A magyar kormány 1966 decemberében egyezményt kötött a szovjet kormánnyal - első ütemben - két db 400 MW-os reaktorral felszerelt atomerőmű létesítésére. Beszerzési forrásként ekkor kizárólag a Szovjetunió jöhetett számításba mind a reaktor, mind a fűtőelemek tekintetében. A Duna mentén négy települést vizsgáltak meg a szakembe­rek a későbbiekben 2000 MW teljesítményű, illetve 4000 MW-ig bővíthető atomerőmű létesítése érdekében. A kijelölt paksi építkezés alapkövét 1975. október 3-án helyezték el. Az Állami Tervbizottság utasítása alapján a Nehézipari Minisz­ter Alapítási határozata 1976. január 1-jét jelölte meg - a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében működő - Paksi Atom­erőmű Vállalat megalakításául. Az atomerőmű hazánk történetének legkoncentráltabb és legösszetettebb beruházása volt. Az V. ötéves tervidőszakban a beruházások 6 %-át, a VI. ötéves időszakban 15 %-át fordították a megvalósítására. A magyar-szovjet államközi egyezmény alapján létesült nyomott­ vizes rendszerű, WER 440/213 típusú reaktorblokkok nem­zetközi együttműködéssel létesültek, az érvényben lévő nukleáris biztonsági filozófia elvárásainak megfelelően. A hazai atomerőmű megépítése és üzembe lépése nemcsak az ország energiaellátásában jelentett forradalmi változást. A megva­lósításban részt vevő több mint száz vállalattól rendkívüli erőfeszítéseket követelt, több területen új technológiák elsajátítá­sát, új műszaki megoldások bevezetését igényelte, hozzájárult a hazai műszaki kultúra fejlesztéséhez, az életminőség javí­tásához. A létesítés során kiemelt figyelmet kapott a minőségi kivitelezés és a beszállított technikai részegységek teljes terjedelmű ellenőrzése. Ezt a gondosságot a később üzemelési évek kiemelkedő eredményei igazolták. A kivitelezés csúcsidőszakában a létszám meghaladta a tízezer főt, az éves építési teljesítmény a 2,5 milliárd forintot, ami hazánkban példa nélkül álló erőkoncentrációt mutatott. Történelmi jelentőségű 1982. december 28., amikor az elkészült 1-es blokkot rákapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra. További jelentős mérföldkövek: -1984. szeptember 6-án a 2-es blokk, -1986. szeptember 28-án a 3-as blokk országos hálózatra kapcsolása sikeresen megtörtént. A 4-es blokk 1987. augusztus 16-án történő párhuzamos kapcsolásával fejeződött be az összesen 1760 MW-os Paksi Atomerőmű építése. Az idén alapí­tásának huszonötödik évfordulóját ünneplő atomerőmű a nukleáris biztonság biztosításának érdekében végzett folyama­tos külső és belső vizsgálatok mellett gazdaságilag a legolcsóbban biztosítja a hazai villamosenergia-termelés 40 %-át. A hagyományos erőművekkel szemben az atomerőmű nem fogyaszt oxigént, nem termel, nem bocsát a környezet­be káros gázokat, port, pernyét, így igazán környezetbarát energiaforrás. Az évek óta végzett közvélemény-kutatások sze­rint Magyarország lakosságának többsége elfogadja a Paksi Atomerőmű létét és működését. A világon működő közel négyszáz reaktor­blokk közül az egész üzemidőre számított teljesítmény kihasználási tényezők összevetésénél, minden év­ben a TOP 30 között található a paksi négy erőművi egység. A hatvanas évek közepétől a magyar mérnökök, fizikusok és technológusok áldozatos munkájának köszönhetően Magyarország a Paksi Atomerőművön keresztül békés módon "atomhatalommá” vált, így a paksi szakemberek is hozzájárultak az ország hírnevének, elismertségének gyarapításához is. Dr. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóságának elnöke az elmúlt 25 év és a jelen ismeretében biza­kodó az atomenergetika világtendenciájáról, annak elképzelt magyarországi jövőjéről: - A fejlett országokban évek óta fo­kozatosan növekszik ( + 2 %) a villamos-energia igény, az atomerőművek fejlesztése nélkül nem csökkenthető a kiotói jegyzőkönyvben rögzített (- 8 %) széndioxid kibocsátás és a hagyományos energiahordozók állandó drágulása, a készle­tek kimerülése közismert tény. A mértékadó OECD országokban arra törekednek, hogy a biztonságosan működő blokko­kat minél hosszabb ideig üzemben tartsák. Megfigyelhető, hogy a világban reneszánszát éli az atomenergia, az észak­amerikai blokkok 80 %-nál engedélyezett élettartam-növelő beruházások folynak, a finneknél pedig a reaktorteljesítmény­­növelési program mellett még új blokk építését is tervezik. Az alaperőművek a liberalizált piaci körülmények között is ver­senyképesek. Műszakilag minden feltétel biztosított a Paksi Atomerőmű élettartam-növelő beruházásainak elkezdéséhez. A tizenöt-húsz éves élettartam-növelést megcélzó paksi beruházás előkészítő munkálatai 2-3 évet igényelnek. A negyed­­százados Paksi Atomerőmű szakemberei nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően biztonságos erőművet létesítettek és üzemeltetnek. Az európai nukleáris hatóságok szövetségének elmúlt év októberi jelentése szerint a paksi atomerőmű mű­szaki kialakítása biztonsági szempontból jó, és a legfontosabb biztonsági rendszerek megbízhatósága összemérhető a ha­sonló évjáratú nyugati blokkokéval. Az atomerőmű kapui továbbra is nyitva állnak, minden érdeklődőt fogad a Tájékoztató és Látogató Központ. A következő huszonöt évre vonatkozó reális jövőkép meghirdetésre került, és az Intraneten is olvas­ható. Az erőmű szlogenje kifejezi az új gondolatokat: ''Életünk része. Jövőnk energiája.” Sípos László 2

Next