Paksi Tükör, 2004 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2004-01-01 / 1. szám

MÚLTUNK Deák Ferenc paksi és tolnai kapcsolatai Páratlan és mindmáig a nyilvánosság előtt ismeretlen forrás őrizte meg Deák Ferencnek a tol­nai rokonaihoz fűződő kapcsolatát. A tolnai atyafiság Jozefa nővére révén kapcsolódott a Deák családhoz. Az idősödő Deák Ferenc számára csupán ez a vonal jelentette a legközvetlenebb csalá­dot, mivel Antal bátyjának és Klára nővérének sem voltak utódai. Már a harmadik nemzedéket képviselő Szeniczey Cecília unokahúga és keresztlánya a gyermekkori, majd fiatal lányként átélt élményeit a felnőtt ember emléknyomai alapján és látásmódjával vetette papírra. A visszaem­lékezéséből nagyrészt a rokonszerető nagybácsit, az 1850-1860-as évek Deákját ismerhetjük meg, és érthető módon kevésbé informálódhatunk a Jozefával való kapcsolatáról. Jóllehet a Deák testvérek között nagyon erősek a kötődések. Deák Ferenc születésekor anyját, öt éves korában pedig apját veszítette el. Az árván maradt testvérek közül az éppen a felnőtt korba lépő Antal a családfői gondokkal szembesült, a nővérek pedig a női mivoltukból adódóan az anyai szerepkört töltötték be a kisöccsük életében, aki az összetartozás és az egymásrautaltság érzetével és tapasztalatával nőtt fel. A nálánál jóval idősebb bátyja és nővérei iránti testvéri ragaszkodása átszőtte az egész életét, és ily módon a családi kötelékek felértékelődtek számára. Katonás, egyenes jellemű, titkon költeményeket író Antal bátyja és elsősorban anyáskodó Klára nővére nevelték.111 Ugyanis Jozefa apjuk halálának évében elhagyta a kehidai otthont. Férjével, Nemeskéri Kiss Józseffel Tolna vármegyébe, Paksra költöztek.121 Házasságuk mindkét család tár­sadalmi rangjához illett. A Deák család az ismeretlenségből emelkedett fel a 18. század folyamán a zalai hivatalt vállaló nemesség sorába, a "bene possessionatus" körbe.* 131 Némi iskolázottsággal, hivatalviseléssel, előnyös házasságokkal alapozódott meg a társadalmi státuszuk.141 A felemelkedés hasonló útját választotta a Nemeskéri Kiss család is. Tolna megyében a 18. században szerzett bir­tokaik 10550 holdat tettek ki. A középbirtokosi lét az anyagi helyzetüket, a szellemi kultúrájukat, a rokoni és társas viszonyaikat jelentősen meghatározta, ugyanakkor behatárolta. Ez utóbbiak Észa­knyugat-, Nyugat-Magyarország irányába mutattak, de idekapcsolták a családot az öröklött és szerzett birtokaik és a nyugati, németes kultúra iránti érdeklődésük és irányultságuk is.151 A házasságkötés időpontjában azonban a család befolyása már megkopott, és a birtokaik is összez­sugorodtak. Paksot a középkorban tekintélyes Paksy család leányági leszármazottai, a Daróczy és Száraz famíliák örökölték közbirtokosságot alkotva, amelyen a 19. századra már a Nemeskéri Kisseken kívül, a Kornis, a Rosty, a Csúzy, a Vigyázó, a Szluha, a báró Rudnyánszky stb. rokonság is osztozott.161 Sokáig előnyösnek tűnt anyagi és gazdálkodási szempontból az osztatlan állapot. Ezt a védekező mechanizmust a családok szerteágazásával nem lehetett működtetni több generáción keresztül. Kiss József az 1816-ban történt birtokosztáskor kapta a paksi javakat a madocsai, bölcskei és gerjeni birtokrészekkel együtt. A tulajdoni hányad szerinti osztozás sem bizonyult sikeres megoldásnak, ugyanis a hagyományos művelési rendszer alkalmazása, az állandó pénztelenség fokozta a megélhetési bajokat. Ez teljes valójában akkor mutatkozott meg, amikor a családfő 1829- ben meghalt. A család válságos helyzetbe került. Az 1300 holdas birtok az urbáriális arány nagysá­­ ­t) Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára. Orvostörténeti Közlemények 1972., 64-65. szám, 13-30. p. (Továb­biakban: Horánszky...) [2] Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. (Továbbiakban: Molnár: A fiatal Deák...) Kézirat. Deák Jozefa és Nemeskéri Kiss József 1808. május 27-én kötött házasságot Kehidán. 131 Turbuly Éva: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességre. Zalai Gyűjtemény 35. kötet, Zalaegerszeg, 1994., 33-34. p.­­4) Turbuly Éva: Egy zalai köznemes, Deák László vagyoni viszonyai. Zalai Gyűjtemény 34. kötet, 1993, 17-18. p. 15’ Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve, XVI. kötet, Szekszárd, 1991, 13. p., 120-125. p (Továbbiakban: Glósz...). Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, VI. kötet, Pest, 1860., 248-249. p., Magyarország családai. Sikabonyi Angyal Pál közlése: 88. Nemeskéri Kiss, 222-223. p. 161 Paks nagyközség monográfiája Paks, 1975, 61. p. Paksi Tükör , 2004 januárja 1

Next