Paksi Tükör, 2010 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2010-03-01 / 1. szám

Temetői megemlékezés W Ajjo AAmÁujíÁ Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, akinek élete mindössze vagy tizenöt sivár tavasz. Te, akibe már az A.B.C-vel tömték az ideológiát. A szovjet tankok vad tüzében zengted a szabadság dalát. 16 éves vagyok, 1956-ban még a szüleim sem éltek, ezért az '56-os forradalmi helyzetről csak a nagy­­szüleim beszámolójából és a tankönyvekből hallottam, saját élményeimet nem tudom megosztani Önökkel. Mégis, ha van bármilyen indok arra, hogy egy korombeli fiatalt meghallgassanak '56-tal kap­csolatban az talán az, hogy mit is jelent a mai fiatalok, s esetemben a határon túli magyarok számára 1956 üzenete. Az 1956-os forradalom Magyarország népének, a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatáro­zóbb eseménye volt. De úgy érzem, a szabadságért folyatott harc nem csak a Magyarországon élőknek jelentett s jelent sokat, hanem minden magyar embernek határon innen és túl. A magyar fiatalok nem felejthetik el 1956 üzenetét, szellemét és eseményeit, hiszen mint oly gyakran a magyar történelemben, először a fiatalok ismerték fel a kor elnyomását s a szabadság hiányát. A megtorlás áldozatainak többsé­ge, a forradalmi tömegben golyó által meghalt emberek nagy része is korombeli fiatal volt. Ám az érdem mégsem egyedül a fiataloké, hanem azoké a szülőké is, akik az elnyomás korában is a szabadság szere­­tetére és nemzeti büszkeségre nevelték gyermekeiket. 1956-ban a komunizmusban felnövő fiatalok, de az idősebb korosztály is példát véve az 1848-49-es szabadsághősökről, fegyvert mert ragadni s szembe mert szállni a túlsúlyban levő, eszméket elnyomó szovjet vezetés és hadsereg ellen­­ Mi, a mai fiatalság talán el sem tudjuk képzelni, milyen elnyomás alatt élni, s milyen az, ha szabad­ságunkban korlátoznak. Ezért is tartom fontosnak azt, hogy megemlékezzünk az akkori korról s főleg azokról az emberekről, akik megalapozták szabóságunk alapjait. Hiszen az 1956-os események felrázták a világot, Magyarország két nap alatt átlépett a jövőbe, s magával vitte Európát. Francois Mauriac írta naplójában 1956 végén: „A megtörhetetlen Magyarország megmutatja a világnak, hogy a történelem irá­nyát a gyengébb akarata is megszabhatja, ha az erősebb embertelen. John F. Kennedy 1960. október 23- án így emlékezett a magyar szabadságharcra: „1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nem­zetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra - bármily kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat". 2008. október 23-án Barack Obaman elnök pedig így fogalmazott: „A magyar felkelés letöréséhez több mint 200 ezer szovjet katonára volt szükség, de a magyar nemzet szellemét és reményét nem lehetett legyőz­ő­­­ni. Az azonban kevéssé ismert tény, hogy a forradalom nem Budapesten kezdődött el és nem is a fővá­rosban hullott először vér, hanem Debrecenben. Október 23-án reggel a debreceni diákok többezres tö­­ ­késí TtíÁvr % A.0/0 mÁ/riasds 1

Next