A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)

B - Boradó - Borág

Boradó — 503 — tartalma okozza) , átlátszó vagy áttetsző. K. 7 ; fl. 2*9—3Ό. Nem hasad, törése kagylós. Forrasztó cső előtt nehezen olvad zavaros, csupa apró tűk halmazából álló gyöngygyé. Elmállva vizet vesz fel és szerkezete rostossá lesz ; a rostok a középpontból indulnak ki és a rombdodekaéder lapjainak megfelelően 12-es csoportokban helyezkednek el. Az ilyen rostos víztartalmú B.-ot parasitnak (Volger megnevezése) nevezik. Ehhez hasonlít, csakhogy tömöttebben rostos az a vaskos darabokban és gumós alakokban Szaszfurt kősótelepének karnallist-régiójában található egészen fehér B., melyet Rose G. megkülönböztetésül a B. kristályoknak stassfurtit-nak nevezett el. Bórsavat készítenek belőle (v. ö. Krause : Vorkommen u. Verwendiung des Stassfurtits. Köln, 1875). Α Β.-hoz nagyon hasonló ásvány a rendizit (1. o.). A B.-ot 1887-ben Lasius köbalaku kvarc néven irta le. A B. név Werner-től való. Westrumb elemezte legelőször (1788), pontosabban Rose G. (1858). Volger U. monográfiát irt róla, Hannover 1855. SZT. H. Boradó, az a fogyasztási adó, melyet a borra vetnek ki, és pedig rendesen nemcsak a szöllőből, hanem az egyéb gyümölcsből készült, sőt a mesterséges borra is. Miután a borivás nem feltétlen életszükséglet, hanem inkább élvezetszámba megy és bizonyos fokú jólétet tételez fel, e mellett pedig a borfogyasztás bortermelő országokban elég jelentékeny , a B. teljesen jogosult s elég bő bevételt nyújtó eleme a fogyasztási adók rendszerének. Már a római birodalomban különféle adót vetettek a borra, s a középkorban egyik-másik országban a B. jelentékeny szerepet játszott. Beszedésének módja nagyon különböző. Ahol nem terem szellő, ott a bort egyszerűen ——— —-—— — vámmal adóztatják meg a határon. Ott, ahol az országban benn termelik a bort, Bor és mesterséges bornál annak megadóztatása Bormustnál és Jönőcefrénél egyike a legnehezebb Borseprénél .A feladatoknak, miután Gyümölcsbornál a bort számtalan kisgazda szőllője szolgáltatja s a forgalomban sincs kevés helyre összepontosítva, hanem kis mennyiségben vándorol egyik helyről a másikra egészen, a szintén kis mennyiségben történő fogyasztásig. A bor megadóztatása itt a termelőnél történhetik, esetleg a szöllőterület nagysága alapján -- mi azonban nagyon egyenlőtlenül hat —, miért is célszerűbb ennél a tényleg nyert s a pincében elhelyezett bor után vetni ki az adót, bár a bejelentések kötelezettsége s a készletek ellenőrzése sok terhet ró a termelőre tov. a bor különböző értékének megfelelő arányos adóztatása is ilyképen el nem érhető. Történhetik a megadóztatás a bor elszállítása előtt, mikor is a szállítás bejelentendő s a pénzügyi közegek az indulásra kész bor után vetik ki és szedik be az adót ; v. a szállítás végén, a pincébe való helyezéskor, mikor is a vevő fizeti meg az adót. A szállítási idő jobban kíméli a termelőt és biztosabban sújtja a műbőrt, de viszont többszörös megadóztatást vonhat maga után. A fogyasztás időpontjához legközelebb jár a megadóztatás akkor, ha a kicsinyben való elárusítás és kimérés után fizetendő a B., mely esetben azonban épp a nagyobb fogyasztó, a jobb módú osztály kerüli ki a megadóztatást, valamiként felszabadul alóla a termelő házi fogyasztása is. Nem lesz általános a B. akkor, ha a megadóztatás csak bizonyos helyekre, az u. n. zárt helyeknél való bevitelnél, tehát kapuadó (1. o.) alakjában történik. Szokásos a B.-nál a megváltás, akár az egyes adóköteleseknek, akár községeknek részéről ; a bérbeadás vagy a községre ráutalás szintén egyik módja a B. biztosításának. A B. különös helyettesítőjét, esetleg pótlékát képezik a kimérési v. elárusítási engedélyek után egyszer s mindenkorra v. évenkint visszatérőleg fizetett illetékek. Hazánkban a B.-t az abszolút korszakban, az 1850. szept. 20. nyilt parancs hozta be. Kezdetben csak a 2000 lakoson felüli községekre szorítkozott, de már 1859-ben általánosították. A magyar alkotmány helyreállítása után a B. több módosításon ment keresztül ; az italmérési jövedék behozatala alkalmával a bor kimérése és kis mértékben való elárusítása is további u. n. italmérési adó alá vettetett. A kétféle adót az 1893 jan. 1-én életbelépett 1892. évi XV. t.-c. boritaladó néven egyesítette. A jelenleg érvényben álló jog szerint a B-t fizetni tartoznak a szőllősgazdák, a borral nagyban kereskedők, továbbá a vendéglősök, korcsmárosok, s mindazok, akik 56 liternél kisebb mértékben adnak el bort s végre mindenki, ki a beszedési körbe akár saját szükségletére, akár eladás céljából hozta be a B. tárgyát. A B. tárgyai közé az említett t.-c. a mesterséges bort is felvette ; már régebben tárgyai a B.-nak a bormust, szőllőcetre, bor, gyümölcsbor és azonkívül — de csakis Budapesten — a borseprő. Az adó minden ht. után tesz : 6 46 6 fi 35 5 69 4 35 4 85 4 50 4 76 4 27 3 26 2 15 — 2 20 2 20 2 — 1 80 1 60 A nyilt községek közül a 20,000-et meghaladó lélekszámmal birók az I. osztályba tartoznak, a II. osztály a 10,000-től 20,000-ig terjedő lakosságú községekből áll, míg a III. osztályba az ennél is kisebb községek tartoznak. Nyilt községekben azok a szőllősgazdák, kik szeszes italok kimérésével v. kis mértékben való elárusításával nem foglalkoznak, saját termelésű boraikból a házi szükségletre szánt bor után a régi borfogyasztási adót fizetik, vagyis minden hl. után I. oszt. községekben 3 frt 35 krt, II. oszt. községekben 2 frt 69 krt, III. oszt. községekben 1 frt 35 krt. Zárt városokban a megadóztatás a fogyasztási adóvonalon a bevitelkor történik, nyilt helyeken pénzügyi hatóság elsősorban a B.-nak a községek által való megváltását, s ha ez nem sikerül, bérbeadását köteles megkísérelni s ha mindez nem vezet a kinyomozott fogyasztás kellő megadóztatására, ráutalja a községre a B.-t, mikor is az köteles a megállapított összeget beszedni és beszolgáltatni. Végső esetben kincstári kezelés alkalmaztatik. A régi bérfogyasztási adó (italmérési adó nélkül) az utolsó években 4—6 millió fr. hozott a magyar kincstárnak, r. jl. Borág (növ.), a szöllösiütnek költőies neve. .. Budapesten ! Pozsonyban I. II. III. osztályú nyílt községekben frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr Β rág