A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)

B - Bordeauxi bor - Bordeauxi herceg - Bordeauxi keverék - Bordelais - Bordélyház - Bordentown - Borderaux - Border States

Bordeaux I bor — 510 — angol király (meghalt 1399), Gensonné Ducos, Cabarrus és a hires de Sèze ügyvéd (megh. 1828). V. ö. : O'Reilly, Histoire complète de Β. (Bordeaux) ; Joanne : Β. (Páris 1888) ós különösen : B. Aperçu historique etc., Publié par la municipalité borde­laise (Bordeaux 1892). —ZIK. Bordeauxi bor. A leghíresebb francia vörös bor. A Β. sötétebb színű, fanyarabb és kevésbbé savanyú, mint a burgundi. Legkitűnőbb Β. 1. a Medoc ; ettől eltekintve még öt bordeauxi borvi­déket különböztetnek meg ; 2. a tavak környékét (les palus), 3. a Bordeaux város környékét (les graves), 4. a magaslatokon termő bort (les coteaux), 5. l'entre-dene-Mers, a Garonne jobb partján, 6. a Bordeaux alatti síkokon és dombokon terem, ez utóbbi igen becses fehér borokat is termel. Szől­lőfajok: Carbenet Sanvignon, Carbenet Frank, Verdot, Medoc vörös, Sémusson és Sanvignon blanc fehér fajok. A vörösborkészítés felette egy­szerű. A gondosan kiválogatott szöllőt leszemelik s részben lábbal összetiporják s a rendszerint igen nagy erjesztő kádakban kierjesztik. A kádakat ke­rek táblával fedik be ; fűtött erjesztő kamrákat nem használnak, mert rendszerint korán szüretelnek s Ό—ΙΟ napi erjedés után lefejtik a vörös bort. Az­után első évben kora tavaszszal, máj­ végén és közvetetlenül szüret után, tehát három ízben fejtik. Ε borok erjedése erélyes felszínerjedés s a borok gyakran el nem erjedt cukrot is tartalmaznak s azért teli ízűek és savtartalmukat a cukor igen jól ellensúlyozza. A fehérborkészítésnél a szüret hete­kig tart s az ollóval csak azokat a szemeket csípik le a fürtről, melyek ráncosodni kezdenek. Elsőrendű­­bordeauxi vörös­borok : Château Lafitte , Château Margaux, Château Latour, Haut-Brion. A B.-t a világ minden részébe kiviszik. V. O. Cocks és Fe­ret : B. et ses vins (4. kiad., németre ford. Wendt P., Stettin 1893).; κττ. Bordeauxi herceg, 1. Chambord gróf. Bordeauxi keverék. Rézgáli­oldat és mészter­keverék, melyet Millardet talált fel s használt elő­ször a Peronospora viticola által okozott szőllő­betegség ellen (1. Szöllőbetegségek). Eredeti keveré­sekor 1 hl. vízre 8 kg. rézgálicot és 15 kg. égetett meszet számítottak, jelenleg azonban már gyen­gébb oldatokat alkalmaznak (1 hl. vízre 2—3 kg. rézgálic s ugyanannyi égetett mész). Készítésénél előbb külön oldják fel a rézgálicot s külön az ége­tett mészt (p. 50 1. vízben 2 kg. rézgálic, 50 1. vízben 2 kg. égetett mész) ; ha az oldatok elké­szültek, akkor mindig a mésztel öntendő — las­san kint — a rézgálicoldathoz s nem megfordítva, az utóbbi az előbbihez ; a két oldat összekeverése után rézoxidhidrát képződik pelyhes csapadék alak­jában. Használat előtt a folyadékot mindig jól fel kell keverni. A B.-et különféle permetező készü­lékekkel fecskendezik a megvédendő növényekre. Jelenleg a B.-et a burgonyavész s egyéb betegsé­gek ellen is alkalmazzák, még pedig valamennyi vegyi szer között a legjobb sikerrel, minek egyik oka az, hogy a B. nagyon jól tapad a növényekre, azokról az eső nehezen mossa le s így a perme­tezés védő hatása hosszú időre (3—4 hétre is) ki­terjed. MZY. Bordelais, egykoron vidéke Alsó-Guyenne-nek Franciaországban, Saintonge, Périgord, Bazadais, Albret, Marensin és az Atlanti-óceán között, Bor­deaux fővárossal. Ma Gironde département DNy-i és Landes ÉNy-i részei foglalják el. Részei voltak : Bordelais propre, Médoc, Landes de Bordeaux, Be­nauges, az Entre-deux-Mers-rel, Liboumais, Bour­geais, Cuzaguais, Blayais, Fronsadais, Castillonais és Vitrezay. Bordélyház, kéjnők lakóhelye , üzlet, vállalat, melynek jövedelmi forrása, árucikke a női szemé­rem, a kéjelgés. A prostitúció az emberi társada­lomnak ősrégi és általános betegsége, melyet egé­szen megszüntetni sem az állam, sem a társadalom nem volt képes. Az államok tevékenysége odairá­nyul, hogy gátat vessenek a prostitúcióból eredő betegségek elharapózásának, az erkölcs és testi egészség veszélyeztetésének. Legtöbb helyütt nem az egyszerű tilalommal lép fel ellene a közható­ság, mert ez tapasztalat szerint kiirtására nem, csu­pán ideiglenes elfojtására, titokban űzésére vezet, s ezáltal veszélye még növekedik, hanem gondos­kodik arról, hogy a kém­ek nyilvántartassanak s ezen nyilvántartás segélyével szoros rendőri és orvosi felügyelet alá vétessenek. Egyik fő kérdése az erkölcsi és egészségügyi rendészetnek az, hogy a bordélyházak, a kéjnöknek tömeges együtt la­kása, kéjnek tartása általi üzlet megengedtessék-e, vagy pedig a prostituáltak külön, magános lakásra kényszeríttessenek. Azon rendszert vagy eljárást, mely szerint a kéjnők csak bordélyokban fü­zet­nek, a németek «Kaser­irung der Prostitution» névvel nevezik ; vele szemben áll a külön lakási rendszer ; néhol mindkettőt tűrik (p. hazánkban). A bordélyházi rendszernek mindenesetre előnye, hogy a hatósági ellenőrzést megkönnyíti, de nagy hátránya — mely miatt különösen ellenzik — abban áll, hogy a B.-ba került nők az erkölcsi végleges elsülyedés veszélyének vannak kitéve ; e nőket a bűn fertőjének légköre annyira megméte­lyezi, hogy szeméremérzetük egészen kivész és a javulásnak útjára való lépésük alig lehetséges. A helyhatósági rendőri szabályrendeletek fő fela­data a bordélyok ügyét a helyi viszonyok szerint közelebbről rendszabályozni, különös figyelemmel a két leányok és a bordély tulajdonos közötti vi­szonyokra. 8CHEFF, Bordentown (ejtsd : Staun), város New­ Jersey­­.­amerikai államban, a Delaware balpartján, 48 km.-re Philadelphiától, 5500 lak., jelentékeny vas­müvekkel. Bordevaux (franc., ejtsd: bordró), számjegyzé­kek, számlák, melyek az értékpapírküldemények­hez csatoltatnak vagy az értékpapírok átadásánál szerepelnek. A fizetésre bemutatott szelvények, váltók benyújtási jegyzékeit szintén így h­ívják. A B. néha több példányban állíttatik ki. Border Ma­les (angol) a. m­. határállamok : így nevezik az amerikai Egyesült Államokban azokat a rabszolgákat tartó államokat, amelyek a rabszolgákat nem tartó államokkal határosak. Különféle szerződések és megállapodások szerint a szabadság és rabszolgaság közt a Pennsylvania és Ohio déli határai képezték az elválasztó vona­lat, eszerint B. voltak Delaware, Maryland, Vir­ginia, Kentucky és Missouri. Az 1861. polgár­háború kitörésekor ezek az államok — Virginiát kivéve — az északi államokkal tartoztak. Border States

Next