A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
F - Fejedelmi tábla - Fejedelmi választó - Feje lágya - Fejelő tégla - Fejér - Történelme
Fejér — 778 e tetben Fejér vmegye Székes-Fejérvár székhelylyel egy pénzügyigazgatóságot képez s négy adóhivatala van (Székes-Fejérvár, Sárbogárd, Moór és Vál). Hadügyi tekintetben az egész vármegye a Székes-Fejérvárt székelő 69. sz. hadkiegészítési parancsnokság s a 17. sz. honvédgyalogezred területéhez tartozik, alakítja az 53. és 54. sz. I. oszt. és a 149. és 150. sz. II. oszt. népfelkelési járást. Csendőrtörzsparancsnoksága Székes-Fejérvárt székel. Ipar és kereskedelmi ügyekben Fejér vmegye a bpesti kamara területéhez van csatolva ; államépítészeti hivatala Székes-Fejérvárt, közúti kerületi felügyelője és posta- és távirda-igazgatósága Budapesten székel. Erdészeti ügyekben a budapesti erdőfelügyelőség alá van beosztva. Székes-Fejérvárt méntelep van. A város egyúttal egy borászati és szőllészeti kerület széke. A vármegye területén 26 gyógyszertár van (közte Székes-Fejérvárt 6). THIURING. Történelme: F. területén az őskori népek számos maradványaival találkozunk. Már a történelem előtti időkben ősnépek tanyáztak itt s e megye területe évezredeken át folyton lakott és mivelt vidék volt. Battán, Ercsiben, Dunapentelén, Baracson kőkori eszközöket találtak, különösen utóbbi két helyen nagyobb számmal. De a megye más részében is előfordulnak ily tárgyak : Alcsuthon, Bicskén, Bodajkon, Csákváron, Csabdin, Inotán, Moórott, Pátkán, melyek nagyrészben vagy erdős vidékek voltak, vagy tavak partján terültek el. Kisebb számmal jönnek elő a vmegye egyéb tájain is kőkori leletek. A bronzkorból szintén érdekes lelőhelyek vannak Bárándon, Vál mellett, Kajászó-Szent-Péteren, Dunapentelén, Ercsiben, Érden a Duna mellett, azonkívül Bodajkon, Baracskán, Csákváron, Fövenyen, Nyéken, Válban, Velencén, Csókán, Csurgón, Sárbogárdon, Mártonvásáron, Polgárdin stb. A nagybóki urna temető, hol több százra menő sír bontatott fel, bronzkorunk végéről való. Érdekes vaskori dolgok jöttek elő Nagy-Perkátán, kelta érmek Csákváron nagyszámmal és Újfalun (Seregélyes mellett). Az úgynevezett Kunhalmokban is gazdag e vármegye mint a kelta törzsek lakta terület központja; ilyenek vannak Csurgón az Eresztvény nevű erdőben, Tárnokon, Sukorón, Érden a százhalmok, Alsó-Szent-Iványon, Pátkán stb. A területet a rómaiak Domitianus császár idejében (81—96 Kr. u.) szállották meg s e császár alatt hódíttattak meg az e tájékon lakó független törzsek, u. m. araviszkok, herkuniatek, boiok, azalok stb., mely vidék a rómaiak alatt mint Pannónia egyik alkotó része jő elő. Trajanus alatt 105 körül az eddig egységes provincia két részre osztatott Alsó (inferior) és Felső (superior) Pannoniára. Fejér megye éjszak-nyugati felső része, Csákberény és Moór vidéke Felső-Pannoniához, a többi része pedig Alsó-Pannoniához tartozott. Caracalla alatt (211—217) az első segéd legio (legio I. adiutrix) az Alsó-Pannonia hadseregéhez csatoltatott s ezzel együtt az általa megszállott terület is legalább Szőnytől kezdve Alsó-Pannoniával egyesíttetett s igy e vmegye északnyugati sarka is az alsó provinciához jutott. Diocletianus idejében (284—305) Alsó-Pannonia két kisebb provinciára osztatott; az északi része volt Valeria, déli része pedig Pannonia Secunda ; miután e kettő közötti határ a Drávavidéke volt, magától értetődik, hogy Fejér vmegye Valériához tartozott mindaddig, míg a római uralom a dunántúli vidéken fennállott. A római uralom alatt vonult keresztül a megye dunamelléki részén a nagy római út Aquincumtól Mursáig (Eszékig), melynek nyomai sokhelyt még mai napig is megvannak, sőt az eszéki országút egy részben máig is ezen úton halad. A Duna mellett feküdtek a következő római telepek : Matrica, (Batta és Ercsi között), Vetus Latina (Adony község helyén), Intercisa (Dunapentele községben). Baracs község területén is egy római telep vagy Castrum romjai vannak. Rosty Zsigmond szerint e megye területén voltak még Floriana (Velence vagy Vereb vidékén), Ad Herculem (Tabajd vidékén) nevű római telepek , továbbá Fejérvár helyén Herculia római város állott. Ezeken kívül még számos más római telep lehetett itt ; a vmegyének alig van községe, melynek határában római érmet vagy egyéb régiséget ne találnának ; feltűnőbb leletek közé tartozik a polgárdi ezüst triposz, mely a nemzeti múzeum egyik kincse. Sárpentelén pedig a római államvallás alsó-pannoniai székhelyén, egy fogadalmi követ találtak, melyet a tartomány összes papsága emelt Jupiter Dolichenusnak. Hogy a rómaiak uralma mikor szűnt meg itt, azt egészen pontosan megállapítani nem lehet, annyi azonban bizonyos, hogy még az V. sz. közepén, Attila halála után is, Valériában meg volt az első légió, ami bizonyítéka annak, hogy a hunnok ezen vidéket legalább állandóan nem szállották meg, azonban valószínűleg a Dunán többször átkelve, betörtek a római táborokra és telepekre s egy ily nagyobb betörés lehetett a krónikák által fentartott tárnokvölgyi ütközet is, midőn a hunnok Battánál a Dunán átkeltek s a rómaiakkal véres csatát vivtak. Ezt látszanak igazolni az ezen vidéken nagyszámú temetkezések, különösen a pécsi vasút építésénél talált nagy mennyiségű hamuval telt halmok. Ez időtájt a keleti gótok (ostrogothok) kapták a rómaiaktól Pannoniát és pedig az egész provinciát régi kiterjedésében Sirmiumtól Vindobonáig. A gótok elvonulása után a longobárdok vették uralmuk alá a vidéket. Váljon az avarok e megye mely vidékén tanyáztak, bizonytalan . Nagy Károly ezeket legyőzvén, 803. évben Pannónia a nagy frank birodalomba kebeleztetett. A magyarok bejövetele előtt ugy látszik e vidéken szláv eredetű népek tanyáztak, a római kultúra nyomait a népvándorlás viharai dúlták fel. A honfoglaló magyarok vezére, Árpád, a Kis-Dunán a megyeri révnél kelt át és Buda vidékének meghódítása után a megyében lévő Százhalomig vonult. Innét küldte azután seregeit Baranyavár és Sárvíz vidéke meghódítására, majd seregének harmadrészével Székes-Fejérvárhoz vonult Pákozdon keresztül s e vidéken a Noé hegyen, vagyis inkább dombon ütötte fel sátrát közel délről a mai Fejérvárhoz. Később Noé névvel e helyen egy község is keletkezett, mely Fejér