A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Festett fabutor - Festett zománc - Festina lente - Festiniog - Festino - Festivo - Feston - Festő-akadémia - Festőanyagok
Festett fabútor — 151 — berzsenyfa levét, az indigót és a fukszint s egyéb anilin-szineket. Ezen anyagok felfedezése a borban gyakran igen sok fáradsággal jár, szerencsére azonban az egészségre ártalmatlanok, kivéve a fukszint és egyéb anilinfestékeket, melyek bár parányi mennyiségben, arzént is tartalmaznak, s hosszabb ideig tartó élvezetnél az egészségre nem lehetnek közönyösek. A bor mesterséges festése hamisításnak minősítendő. A különböző borfestékek felismerésére v. ö. Csanády-Plósz, Borászati könyve ; Babo, Handbuch der Kellerwirtschaft; Borgmann, Analyse des Weines; F. Cambon, Le vin et l'art de la vinification. κτν. Festett fabútor (1. a színes mellékletet). Az egyiptomiak, asszírok, feniciaiak nemcsak fa-, de fém- és kőtárgyaikat is színezték. A krími Kr. e. IV. sz.-ból való sírleletek tanúságaként a görögök finom domborműves fabútoraikat színezték is. A római birodalomban a szik ragyogott minden elképzelhető épületen és műtárgyon. A középkor színérzékét és színszeretetét nem tagadta meg bútorain sem. Szobrai és templomi bútorai épp oly színesek voltak, mint a lakások kényelmetlen fabútorai. A renaissance-korban kezd a F. kiszorulni a palotákból a néphez, mert a relief faragványos, ritka és úgyis szép színű fabútorokon a szín kezdett fölösleges lenni. A szegényebb osztály a reliefet azonban ezután is festett ornamentummal pótolta bútorain és házi eszközein. Németországban és Svájcban a faépítkezéssel karöltve nagyon elterjedt a F. Festett ládák, padok, ágyak még ma is divatosak Svájcban. A mai magyarországi F.-ok eredetét Németországban kell keresnünk, bár tagadhatlan, hogy az egész keleten, honnan a magyarok bevándoroltak, ma is vannak F.-ok. A krími tatároknál, a Kaspi-tenger-melléki turkománoknál ép ugy megvannak a festett cifra ládák, mint a persáknál vagy nálunk. Bútoraink alakja azonban német renaissance, s így közel a föltevés, hogy hazai szászaink révén került a német bútorfestés, az esetleg létezett régi honinak föléje. Mai F.-aink nem alak, de díszítésre nézve mégis sokban elütnek egymástól, ha vidékenkint veszszük szemügyre. Renaissance az erdélyi szászok bútora, melyen a rózsák, tulipánok fesztonokon lógnak és a szegélyző dísz is cikornyás rokokóformákat mutat. A festett disz reliefet utánoz, mert az egyik oldalon fehér fényvonal és a másikon fekete árnyékvonal köríti az alakokat. A székely bútorok disze nem oly renaissance és inkább természetes virágok utánzata. Liliom, rózsa, szegfű, gyöngyvirág, néha tulipán , a szokásos virágalak. A fényes árnyékvonal alig tűnik fel, sőt többnyire hiányzik is. A csángó bútorok a kettő között foglalnak helyett, nagyon keleti módon stilizált virágalakjaikkal. A virágok közt néha egy-egy madár is énekelget, de egyéb állat teljesen ismeretlen. A Mezőkövesd vidéki matyók bútorzata annyiban elüt úgy az erdélyiektől, mint a velük azonos felvidéki F.-októl, amennyiben naturális virágai minden szerves csoportosítás nélkül szétszórvak. Az egésznek olyan zűrzavaros persaszőnyeg hatása van. Ez a karaktere a matyó hímzéseknek is, hol a tömören rakott virághalmaz nem mutat semmi rendet vagy szimetriát. A matyók török-tatár eredete díszeiken is látszik. Az alföldi magyarság F.ai rózsás, tulipános, százszorszépes díszt mutatnak, ma már nagyon naturalisztikus kivitelben, ha még az úgynevezett «jó izlés» egyszínűre nem mázolta be őket, régen pedig híres volt a komáromi és győri láda. HUSZKA: Festett zománc, aranyra, ezüstre vagy vörös rézre ecsettel fölrakott zománc-festék, melylyel diszítményeket vagy alakos ábrázolásokat állítanak elő. L. Limoges és Zománc. Festina lente (lat.) a. m. lassan járt, tovább érsz. Festiniog. község Merioneth walesi grófságban, 24 km.-nyire Bálától, a Meantwrog-völgy végében, (1891) 11,073 lak., jelentékeny palabányákkal, amelyekbe Port Madocból külön vasút vezet. —ζικ. Festina (ol.), ünnep, különösen álarcosbál. Festivo vagy festivamente (olasz zenei műszó) a. m. ünnepélyesen, díszesen. Feston (franc., ejtsd: feszton) a. m. virág-, gyümölcsfüzérek és kendők, melyeket szögek, kandeláberek, kimérák stb. tartanak és amelyek lobogó szalagokkal élénkítve frízeket, talapzatokat stb. díszítenek. Festő akadémia, nyilvános vagy magánintézet, melyen a festészetet tanítják. L. Művészeti akadémia. Festőanyagok, azok a testek, melyek a fehér fény sugarainak csak egy részét bocsátják át v. verik vissza, a többieket ellenben elnyelik. Valamely festőanyag színe függ a megvilágító fényforrás természetétől ; a legtöbb festék más színben tűnik elő, ha gyertyafénynél, mintha napfénynél nézzük. Ismerünk sok olyan testet, mely ráeső fényben más színű, mint keresztüleső fényben. Számos F.-nak az oldata fluoreszkál ; ez a fluorescencia azokon a textilanyagokon (különösen a selymen) is mutatkozik, melyeket ilyen F.-kal megfestettünk. A F.-kat a fonálkelme-festészetben és színnyomdászatban, bőrnek, tollaknak, fának, festésére, papiros festésére és színnyomására, tapéták nyomtatására alkalmazzák ; a F. a képírásra és a másolásra szolgálnak ; úgyszintén lakkoknak és tornászoknak, szappanoknak, olajoknak, stearinnek, viasznak megfestésére ; továbbá a könyvnyomdászatban, tenták készítésére, üveg és porcellán festésére használják őket. Természetes, hogy a F.-hoz ezeknek alkalmazási módja szerint igen különböző igényeket kötnek. A kelmefestésre általában véve csakis oldható festőanyagok használhatók (1. Festés) ; a papiros festésére s kárpit nyomtatására oldható és nem oldható festékek egyaránt jók. A képíró- és mázoló-festékek rendszerint vízben oldhatlanok ; erre a célra a levegőn és a fényen állandó ásványi festékeket (1. o.), továbbá organikus lakkfestékeket, azaz organikus festőanyagoknak bizonyos fémoxidokkal való, vízben oldhatlan vegyületeit alkalmazzák. Ezeket a festékeket igen finomra őrlik és iszapolják. A képíró- és mázoló festékeket gyakran sulypáttal, krétával, v. gipszszel keverik; olajjal, vízzel v. enyves vízzel összedörzsölve mint olaj-, vizi- v. enyves-festékeket hozzák a kereskedelembe (1. Festéklakk). A lakkokat és a tornászokat csak a spirituszban v. olajban oldható F.-kal festhetjük ; ugyanígy áll a dolog azoknál a festékeknél is, melyekkel szerint, paraffint Festőanyagok