A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
GY - György barát - György-csatorna - Györgye - Györgyfalva - György Frigyes - Györgyház - Györgyike - György mester - György-rendek
György barát — 452 — nemzedék című folyóiratot. 1870. a közmunka- és közlekedési minisztériumba lépett s mint ilyen több izben küldetett külföldre tanulmányi utakra, melyek eredményeként az olasz és angol közlekedési ügyről terjedelmes munkákat adott ki. 1878- Halmiban, Ugocsa vm.-ben képviselővé választatván, 1891-ig ugyaninnen s végül Munkácsról állandó tagja volt a képviselőháznak, hol különösen mint közlekedésügyi szakember szerepelt. Szerkesztette a Nemzetgazdasági Szemlét és a Vasúti és Közlekedési Közlönyt. Az akadémiának 1876 óta tagja s mint ilyen számos értekezése jelent meg, többek közt nekrológok Beöthy Leóról és Gorove Istvánról, kinek munkáit ő adta ki. Nagy tevékenységet fejtett ki a hitelszövetkezetek és egyes helyi vasutak létesítésében. A debrecen-haj dunánási, marosvásárhely-szászrégeni, debrecen-nagylétai vasút szervezése, a helyi érdekű vasutak központi szövetkezete s több vidéki takarékpénztár s hitelszövetkezet alakítása működésének eredményei. Nem szakszerű művei közt Keletre magyar (Budapest 1876) és Angol államférfiak és szónokok (u. o. 1874) keltettek nagyobb figyelmet. Gy. sokszor bejárta a Balkánfélszigetet s az ottani viszonyok legalaposabb ismerője hazánkban. Nagy műve a Balkánfélszigeten s különösen a Romániában lakó magyarokról még nem jelent meg. B.F. György barát, Fráter György (1. o.) ismert históriai megnevezése. György-csatorna (Szt. Gy.), azon tengerszoros, amely Wales-et Írországtól elválasztja és az Irtengert az Atlanti-óceánnal köti össze. Györgye (Tápió-), 1. Tápió- Györgye. Györgyfalva, 1. kisközség Kolozs vmegye kolozsvári j.-ban, (1891) 1582 magyar és oláh lak. — 2. Csicsó-Gy., 1. Csicsó-Györgyfalva. György Frigyes, 1. Baden- Durlach őrgrófja, II. Károly őrgrófnak fia, szül. 1573 jan. 30., megh. Strassburgban 1638 szept. 24-én. Atyjának halála után 1604. átvette az atyai örökséget. 1608. a protestáns unióhoz csatlakozott és a harmincéves háborúban hősiesen harcolt a protestantizmus érdekében. Országát 1622. Frigyes fiának adta át. 2. Gy., brandenfurg-ansbachi őrgróf, szül. 1539 ápr. 5., megh. 1603. Atyja, Kegyes Gy., ansbachi őrgróf, kinek egyetlen fia vala, gondosan neveltette. 1556. kezdett Ansbach fölött uralkodni és 1557. (Albrecht Alcibiades halála után) Bayreuthet örökölte. 1577. gyámnoka lett az elmebeteg Albrecht porosz hercegnek és egy évvel utóbb Báthory István lengyel királytól a porosz hercegséget kapta mint hűbérbirtokot. Erélyes kormányt vitt és nem volt barátja a rendi alkotmánynak. Kemény tusákat vivott, kivált a porosz nemesekkel, kiknek ellentállását Báthory István és a polgárság támogatásával megtörnie sikerült. A Hohenzollern-család hatalmát tetemesen megszilárdítva hagyta örököseire. M. L. 3. Gy. gróf, később Waldeck hercege, 1. Waldeck. Györgyház (Györgyháza), kisközség Torontál vmegye bánlaki j.-ban, (1891) 1069 német és magyar lak., vasúti állomással és táviróhivatallal. Györgyike (növ.), 1. Georginavirág. György mester, magyar születésü pap, ki Németalföldön, alkalmasint Gröningenben tartózkodott és 1499. egy aritmetikát adott ki, melynek kéziratát a hamburgi városi levéltárban őrzik. Ott Hellebrann Árpád 1893. felfedezte, az akadémiában pedig Szily Kálmán közelebb ismertette (1. Akadémiai Értesítő 1893. 47. füz.). Gy. ezen műve a legrégibb matematikai munka, melyet magyar ember irt ; 80 évvel korábban jelent meg, mint az 1577. Debrecenben megjelent aritmetika, melyet eddigelé a legelsőnek tartottak e szakban. György-rendek. 1. Bajor, szt. György házi és lovagrend. Alapította Miksa Emánuel, bajor választó-fejedelem, felújítva a régi szt. György lovagrendet. Alapszabályait Miksa fia Károly Alberttől (a későbbi VII. Károlytól) nyerte 1729 ápr. 24., XIII. Benedek pápa megerősítette, 1778. Károly Tivadar választó-fejedelem újból megerősíti, épp ugy IV. Miksa József választófejedelem, ki a bajor rendek között a II. helyre állította. 1827 febr. 25. új szabályokat nyert. Ezek szerint a rend nagymestere a király, első nagy perjele a koronaherceg, a második a következő kir. herceg. A rend 6 nagyparancsnokból, 12 parancsnok és lovagból áll. A rendnek egy papi osztálya is van. 1871 ápr. 14. új alapszabályokat nyert, melyek szerint az irgalmassággal szerzett érdemekért adományozzák. A rend tagjainak katolikus vallásuaknak, 21 évesnek kell lenniök, azonfelül régebben 34 alapítványképes őst kellett kimutatni, kivéve a rend idegen nyelvű tagjait, kik az összára 1/3-át tehették. 1871 óta csak 8 őst kell kimutatni. A rendjellel együtt idegen rendjelt csak nagymesteri engedélylyel lehet hordani. A rend ünnepe : ápr. 24- es dec. 8. Jelvénye : fehérszegélyű, égszínkék kereszt, négy sarkában a bajor ruta, valamennyi csúcson arany gombocskákkal. A kerek középpajzson az előlapon az immaculata conceptio képe. A négy rutában a következő arany betűk : V(irgini) I(mmaculata) B(avaria) I(mmaculata). Hátlap vörös-fehér szegélylyel, szintén a négy kék bajor rutával, melyekben a jelmondat kezdőbetűi aranyban: I(ustus) U(t) P(alma) F(lorebit). A médaillon hátlapján zöld koszorúban szt. György képe aranyban. A kereszt fölött oroszlánfő aranyból, a félhold és a többi ékítmények kékek. Szalagja világoskékből sötétkékbe átmenő fehér széllel. 2. Orosz katonai érdemrend. Alapította II. Katalin cárnő 1769 nov. 26. (dec. 7.), tengeren és szárazon szerzett katonai érdemek jutalmazására. 1807-ig a rend csak négy osztályból állott, a mondott évben I. Sándor cár még egy ötödiket, a György-keresztet csatolta hozzá. Jelvénye aranyszegélyű, fehérzománcos, végén széles kereszt, aranyszegélyű vöröses középpajzzsal, rajta a fekete sárkányt ölő szt. György képe fehér lovon. Pajzs és sisak világoskék, toll, köpeny, ruházata és a lótakaró vörös ; hátlapján a szent monogrammja, ugy mint a csillagon, csak fekete. 3. Hannoverai rendjel. Alapította 1839 ápr. 23. Ernő Ágost király, egyúttal hannoverai házirendnek nyilváníttatott. Csak egy osztálya volt. Jelvénye aranyszegélyű nyolcágú sötétkék zománcu kereszt, sarkain golyókkal, négy sarkában oroszlánok en face. Középpajzsa kerek, aranyszegélylyel, előlapján világos alapon a zöld sárkányt ölő szt. György képe acélkék pajzs és sisakkal, vö- György-rendek