A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
H - Hehezet - Hehn - Heiberg - Heide - Heideck - Heidegger
H. Hehezet, a h hang neve, különösen ha más mássalhangzót kísér . 1. Aspirata. Hehn Viktor, német író, szül. Dorpatban 1813 okt. 8., megh. Berlinben 1890 márc. 21. Filologiai tanulmányai s hosszabb olaszországi utja befejeztével szülővárosában a német nyelv lektora lett, azonban 1851. mint politikailag gyanús egyént elfogták s Tulába internálták, ahonnan csak 1855. szabadult ki. Ekkor megtették a szt. pétervári császári könyvtár főkönyvtárosának. Ezt a tisztét 1873-ig viselte, amikor orosz államtanácsosi ranggal nyugalomba vonult és Berlinbe költözött át. Olaszországról irt két jeles művén kivül (Zur Physiognomie der italienischen Landschaft, 1844 és Italien, Ansichten und Streiflichter, 4. kiad. 1892) főleg a következővel keltett nagy feltűnést : Culturpflanzen und Hausthiere in ihrem Übergang aus Asien nach Griechenland und Italien, sowie in das übrige Europa (1870, 6. kiad. 1893). Uj szempontokban gazdag Gedanken über Goethe c. könyve (1887). Hagyatékából Goethe Hermann és Dorothea-járól (1893), továbbá De moribus Ruthenorum. Zur Charakteristik der russischen Volksseele (kiadta Schiemann 1893) és Reisebilder aus Frankreich u. Italien (kiadta Schiemann, Stuttgart 1894) írt művei jelentek meg. Életét megirta és működésének jelentőségét fejtegette Schräder D. (1891). ' s. β, Heiberg, 1. Anirás Péter, dán költő és publicista, szül. Vordingborgban 1758 nov. 16., megh. (megvakultan) Párisban 1841 ápr. 30. Politikai nézetei miatt száműzték Kopenhágából, ahol mint fordító élt. 1800. Párisba ment. Itt alkalmazást kapott a külügyminisztériumban s 10 éven át a Revue encyclopédique társszerkesztője volt. Kitűnt mint vigjátékiró. Összes színműveit Rahbek adta ki (1806—1819, 4 kötet); válogatott gyűjteményt belőlük Borchsenius (1884) adott ki. V. ö. J Helberg Lujza, P. A. H. og Thomasine Gyllembourg (Kopenhága 1882, 3. kiad. 1883). BAJÁN. 2. N. Hermann, német iró, szül. Slezvigben 1840 nov. 17. Előbb könyvkereskedő volt, majd lapvezető s bankigazgató ; 1892 óta csupán az irodalomnak él Slezvigben. Regényeket és elbeszéléseket irt, amelyeket realisztikus színezet s egyes alakoknak markáns kidomborítása jellemez. Első műve: Plaudereien mit der Herzogin von Seeland (1881, 3. kiad. 1887) ; az erre sűrűn következőkből a kiválóbbak : Ausgetobt (1883) ; Die goldene Schlange (1883); Apotheker Heinrich (1885, 2. kiadás 1889, körülbelül legjobb műve); Eine vornehme Frau (1886); Esthers Ehe (1886, 2. kiad. 1890) ; Dunst aus der Tiefe (1890) ; Gesammelte Schriften (1887—89, 12 kötet). Életét s jellemzését megirta Merian H. (1891), s. u. 3. H. János Lajos, dán költő és kritikus, H. András Péter fia, szül. Kopenhágában 1791 dec. 14., megh. Bonderupban, Ringsted mellett (Zeeland) 1860 aug. 25. Eleinte orvostant tanult, de csakhamar az irodalomra adta magát. Tanított dán nyelvet Kielben, később esztétikát, logikát és dán irodalmat a katonai akadémián, majd 1849— 1856. a kopenhágai színház igazgatója volt. Egyike a legnevezetesebb dán íróknak, aki számos éven át mint kritikus nagy hatással volt hazája irodalmára. Mint költő 1814. lépett föl Marionettheatret c. művével; ezt követte 1817. Julespog og Nytaarsleier. Kong Salomon og Jörgen Hattemayer c. 1825. előadott vaudevillejével indul meg az ujabb dán szinműköltészet. Ezt követték : Recensenten og Dyret (1826) ; Den otte og tyvende Januar (1826) ; Aprilsnarrene, Et Eventyr i Rosenborg Have, De Undskillelige (1830) ; Kröge Huuskors (1831) ; De Danske i Paris (1833) ; Nei (1836) ; Ja (1839) stb. Romantikus drámái közt az Elverhöi (1828) című a legnevezetesebb. Irt lírai költeményeket, esztétikai és filozofiai dolgozatokat is ; Hegelt ő vezette be Dániába. Nevezetes De Nygiste c. románc-ciklusa. Összes művei (11 kötet költői, 11 kötet prózai mű) 1848., 1861—62. (Kopenhága) jelentek meg. — Neje, II. Janka Lujza, leánynevén Pätges (1812—90), a kir. színháznak egyik legkiválóbb tagja volt. V. O. Hansen, Om Johann L. H. (Kopenhága 1866). BAJÁN. Heide, város Slezvig-Holstein porosz tartományban, 50 km.-nyire Slezvigtől, vasút mellett, (1890) 7444 lak., cipő-, papir- és sörgyártással, élénk gabona- és marhakereskedéssel. 1559 jan. 13. a ditmarsok itt küzdöttek utoljára szabadságukért. Heideck Károly Vilmos báró, német festő és államférfi. L. Heidegger, Heidegger, 1. János Henrik, svájci református teológus, szül. Bärentschweilban, a zürichi kantonban, 1633 július 1., meghalt Zürichben 1698 jan. 18. Heidelbergában s Zürichben volt tanár. Ő volt egyik szerzője a Helvét egyesség c. iratnak (1. Consensus), melyben a kálvini eleve elrendelési tant Amirault ellen védelmezte ; a lutheri egyházzal való egyesülés útját Manducatio in viama concordiae Protestantium ecclesiasticae és Demonstratio de augustanae confes. cum fide ref. consensu (1644) c. műveivel egyengette. A katolikus egyházzal szenvedélyes harcot folytatott. A nem-iben kiválóbb művei : De fide decretorum concilii A Pallasatusi Lexikona, IX. köt.