A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)

L - Lobkowitz-kódex - Lob-nor - Lóbogár - Lobogó - Lobogó

Lobogó — 604 — továbbá a hadi tengerészetek jellobogóit, melyek értelmezése titkot képez. Vannak továbbá a jel­lobogókhoz tartozó L.-k, melyeknek általánosan ismert külön jelentőségük van. Igy p. a kalauz­lobogó kalauzok hívására; a nemzetközi jelkódex hoszszúkás csúcsban végződő L.-ja, melynek a nem­zeti L. alatti kitűzése azt jelenti, hogy a hajó a nemzetközi jelkódex jelzései szerint egy másik hajóval vagy parti állomással beszélni óhajt ; to­vábbá háború idejében a népjog törvényei szerint használandó, fehér szövetű alkudozó L. (Parla­mentär-Flagge), amennyiben az ezen vagy más semleges L. alatt utazó hajók esetleges megtá­madtatásoknak kitéve nincsenek. Az alkudozó L.-val való visszaélés igen szigorúan büntettetik, jogtalan használata a Spionage bűntettével hason­természetűnek ítéltetik. Egy véres szövetből ké­szült L.-t azon hajó tűz ki, amely robbanó anyag­gal rakódik. A sárga veszteglő (Quarantane) L. egészségi okokból az illető hajóval való bármi­nemű személyes közlekedést tilalmazza. A hajón végbement bizonyos események hasonlóképen L.-k által jeleztetnek. Így p. egy hadi­hajó főárbocá­nak ormán lengő szalag a hajónak szolgálatba állítását, az előárbocra tűzött bizonyos (rendesen a hajótulajdonos vagy társaság) L. a hajónak rö­vid idő múlva bekövetkező indulását jelzi stb. A nemzetközi jelkódex, nemkülönben a hadi­hajók jellobogói is, csak 2—3—4 ilyen L.-nak összeállítása és egymás alatt való kitűzése által kapják jelentőségüket, kivévén bizonyos L.-kat, melyek magukban mutatva «igent» vagy «nem»-et jeleznek. Minden jellobogónak betű vagy szám jelen­tősége van, mely betűk vagy számok alatt a jelkódex az értelmet közvetíti. Oly távolságra, amelyre a lobogó színei már ki nem vehetők, a széles első lobogókat használják. Oly hadi hajók, melyek vezérlobogót (a tengernagyi vagy Com­modore jelenlétét jelző) nem viselnek, főárbocuk ormán az árboc­szalagot tűzik ki, jeléül annak, hogy a hajó egy hadi tengerésztisztnek parancs­noksága alatt áll. A szalag — miután kereske­delmi hajó ilyet nem visel — egyszersmind külső megkülönböztető jel gyanánt is tekinthető keres­kedelmi és hadi­hajó között. Hadi csónakok hom­lok élére szintén kitűzik e szalagot akkor, ha a hajóparancsnok a csónakban van. A kikötőkben tartózkodó, onnan távozó vagy beérkező keres­kedelmi hajók, előárbocaik ormán még a társaság vagy hajótulajdonos saját fellobogóját is viselik, melynek színszerinti összeállítása és alakja az illetők tetszésétől függ. Ünnepélyes alkalmak­kor a hajók egy nemzeti mint fellobogóik fel­használása által lobogódíszt öltenek. Az egyes nemzetek L.-inak színezete és azok összeállítása a mellékelt képen látható. Az osztrák-magyar ke­reskedelmi L.-nak viselésére oly hajók jogosul­tak, melyeknek tulajdonosai az egyik vagy má­sik társállamban honpolgári joggal bírnak és ok­mányilag bizonyítják, hogy hajójuk nevét a hajó­lajstromba bevezettették; ellenkező esetben a hajó­tulajdonos büntetés alá esik, sőt súlyos esetekben a hajó el is kobozható. Az egyes államok konzul­jai, a nemzeti L.-nak jogos használása tekinteté­ben ellenőrzési joggal vannak felruházva. Azt, hogy a hajók árbocain lengő színes L.-k már a középkorban léteztek, bizonyítja a ham­burgi 1276-ból származó hajózási jog, mely min­den hamburgi hajónak meghagyja, hogy árbocán egy véres szárnyat viseljen , továbbá az 1299. évi lübecki hajózási törvények és az 1303. évből eredő brémai ugyancsak hajózási törvény, me­lyekben a hajóárbocok ormain lebegő szövetek­nek viselése rendeltetik el. A tulajdonképeni hajó­lobogó képeken azonban csak a XVI.sz.-ot érintőleg található, mint p. Furd­enbach Architectura na­valis-a, melyben a legrégibb hajólobogók láthatók lerajzolva. A mint század közepéig a hajólobogó csak az anyakikötőt jelezte ; a­hány ilyen tenger­parti kikötő, annyi L. s csak azóta keletkezett a tulajdonképeni nemzeti L. F.Y. A tengeri kereskedelmi hajók részére megálla­pított L. viselésére csak azok a hajók jogosítvák, de egyúttal kötelezvék is, amelyek az 1879. XVI.­­ t.-c. határozmányai értelmében a hajólajstromba (1. o.) beiktatvák és lajstromozási okmánynyal v. ideiglenes útlevéllel el vannak látva. Ha a L.-t az arra nem jogosított hajó viseli, v. a L. viselésére jogosított magyar hajó idegen L. alatt jár, a hajó­parancsnok 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, v. 6 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő, a hajó pedig elkobozható. Ha azonban a hajó csak azért van eltiltva a L. viselésétől, mert a lajstro­mozási okmánynak v. ideiglenes útlevélnek nincs birtokában, a hajóparancsnok 500 frtig terjed­hető pénzbüntetéssel, v. 3 hónapig terjedő fogság­gal büntetendő. Mindkét esetben azonfelül a hajó­parancsnoktól a hajóvezetésre való személyes jo­gosítványa 3 évi tartamra elvonható. A L. becsületének megőrzése a hajóparancsnok egyik elsőrendű kötelességét képezi. Az 1850 ápr. 16 kelt legfelsőbb elhatározvány a kereskedelmi tengerészet részére kiváló tengerészeti érdemek és szolgálatok jutalmául díszlobogót alapított, melynek két osztálya van : fehér és vörös. A fe­hér oly osztrák-magyar hajó­parancsnokok meg­jutalmazására szolgál, akik: 1. távol vidékekre új kereskedelmi összeköttetéseket létesítettek; 2. akik utazásaik s tengerészeti szolgálataik által a hajózás és a hazai tengeri kereskedelem körül kiváló érdemeket szereztek ; 3. akik hajótörést szenvedettek megmentése által vagy más mó­don magukat különösen kitüntetik. A vörös L. oly osztrák-magyar hajóparancsnokok megjutal­mazására szolgál, akik : 1. hajójukat az ellen­ség v. a kalózok ellen győzelmesen megvédték, v. 2. tengeri háború idején dicsőségesen megütköz­tek vagy a tengeri haderőnek jelentékeny szol­gálatokat tettek. A díszlobogó selyemből van, kö­zepén a császári sassal. Előlapján fekete kereszt­csíkban aranybetűkkel a fehér díszlobogónál : Meríti navali (tengerészeti érdemek), a vörösnél : Fortitudini navali (tengerészeti vitézség), a hát­lapon mindkét L.-nál : Viribus unitis szavak álla­nak. A kitüntetés a parancsnok személyét, nem a hajót illetvén meg, a kitüntetett a díszlobogót minden általa vezényelt hajó főárbocára kitűz­heti s ünnepélyes alkalmakkor csónakján alkal­mazhatja. A hajó­parancsnok elhalálozása eseté­ben, amennyiben másképen nem rendelkezett, a díszlobogó születési helyének községi termében Lobogó

Next