A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
M - Musäus - Musca - Muscardine - Muscari - Muscat - Muscatine - Musci - Muscicapidae - Muscidae - Muscineae - Muscogee - Muscularis - Musculus - Musette - Musi - Musicki - Musivum - Muska - Muskatály-alma - Muskatálydió - Muskatálykörte - Muskatályszőlő - Muskatblüt
Musäus 1863 és Leander c. erotikus eposzt irta. Nemes utánzója volt, de jobban megközelítette az alexandriai iskola irányát. Eposzának számos kiadásai közül legújabb a Diltheyé (Bonn 1874) ; magyarul : Musaeus Grammaticus Hero és Leandere, ford. és bevez. Tóth Sándor dr. (Selmecbánya 1879). Musäus János Károly Ágost, német iró, szül. Jenában 1735 márc. 29., megh. 1787 okt. 28. Weimarban, hol 1769 óta gimnáziumi tanár volt. Humorista, szatirai éllel ; munkái (regényei) leginkább a kornak bizonyos túlzásai v. kinövései ellen vannak intézve, melyeket azonban nem szenvedélyesen ostoroz, hanem (részben Wieland modorában, kinek barátja és mint író tanítványa volt) csak jókedvű, kedélyes gúny tárgyává tesz. Fő művei : Grandison der Zweite (1760, utóbb teljesen átdolgozva: Der deutsche Grandison 1781 ; Richardson angol regényíró túlzóan nagylelkű hőseinek kigúnyolása) ; Physiognomische Reisen (1778, Lavater arcisméjének hóbortos kiaknázása ellen) ; Volksmärchen der Deutschen (1782— 1786, 5 köt.), legnépszerűbb és még ma is olvasott műve, mely azonban inkább mondákat tartalmaz, mint regéket és nem óvta meg a népköltészet egyszerű, naiv előadását és sajátos stíljét . Straussfedern (1787, elbeszélések, csak 1 köt.-je jelent meg). Hátrahagyott iratait rokona Kotzebue Ágost adta ki (1791). Életét megírták Müller Mór (1867) és Muncker Ferenc, Allerem, deutsche Biographie (XXIII., 81—90. old.). ~ H. G. Hustia. 1. Légy és kétszárnyúak, Muscardine, selyemhernyóbetegség, melyet a Botrytis bastiana nevü élősdi gomba okoz. 1. Mészkór. Muscari Tourn. (növ.), 1. Gyöngyike. Muscat (franc., ejtsd: muszká) a. m. muskatály, 1. Muskatály szöllő. Muscatine (ejtsd : möszketin), az ugyanity nevü county (1120 km 2 ter., 25,000 lak.) székhelye Iowa c.-amerikai államban, a Misszisszippi jobb partján, vasút mellett, (1890) 11,151 lak., fürészmalmokkal, gabona-, konzerv- és fakereskedéssel. Musci (növ.), 1. Mohák. Muscicapidae (állat), 1. Légykapók. Muscidae (állat), 1. Legyek. Muscineae (növ.), 1. Moharendüek. Muscogee (ejtsd: moszkogi), county Georgia E.amerikai államban, 550 km tel., 21,000 lak., Colombus székh. Muscularis (új-latin) a. m. az izmokra vonatkozó muscidaritas, az izmok működése ; musculatura, izomerő, az izmok vonzereje egy embernél ; musculus, izom ; musculosus, izmos. Musculus Farkas (vagy ahogy magát németül nevezte : Wolfgang Mislin v. Meuslin), Kálvin és Vermigli mellett a XVI. század legkiválóbb ref. teologusa, szül. Dienseben (Lotaringia) 1197 szept. 8, megh. Bernben 1563 aug. 30. Igen ifjú korában belépett egy benedekrendi szerzetbe. 1527. kilépett a szerzetrendből, megnősült s az augsburgi protestánsok lelkészévé lőn ; későbben az intérim behozatala ellen hasztalan küzdvén, 1518. kénytelen volt letenni hivatalát s Zürichben egy könyvkiadó mellett mint korrektor tartotta fenn magát, míg 1519. teológiai tanár lett Bernben. Jelentős irodalmi műve a Loci communes (Basel 1560) és több jeles kommentárja egyes bibliai könyvekhez. V. O. Historia vitae et obitus Dr. W. M. per Abr. Musc. filium (1595) . Grote, W. M., ein biographischer Versuch (Hamburg 1855), cs—Y. Musette, J. Duda, Musi (ejtsd : múzi) Agostino di, olasz rézmetsző, szül. Velencében (Agostino Veneziano) a XV. sz. vége felé, működésének java 1511—10 közé esik. 1516-ban Raimondihoz, a híres olasz metszőhöz szegődött Rómában, de már 1511. és 1515. metszeteket készített Campagnola, Dürer és mások metszetei, Bandinelli és Andrea del Sarto művei nyomán. Úgy látszik egész 1527-ig (Róma kifosztásáig) mesterénél maradt, akinek technikáját nagyon megközelítette. Annak példájára többnyire Rafael, Michelangelo és Bandinelli művei nyomán készített metszeteket. 1528. Mantovában Giulio Romano művei után készített metszeteket, 1530—35. ismét Rómában számos kitűnő díszítménymintát, antik edényeket s arabeszkeket metszett, részben Giovanni da Udine nyomán. 1535— 1536. többnyire képmásokat metszett, közöttük I. Ferenc francia király kitűnő arcképét. É. L. Musicki Lucián, szerb költő, szül. Temerinben (Bács) 1777 jan. 27., megh. Karlócán 1837 márc. 27. mint ottani szerb püspök. 1798 óta számos ódát és másféle költeményt irt egyházi ó-szláv és új-szerb nyelven, de mindig klasszikus rímekben. Az új szerb irodalom alapvetői közé számíttatik. Musivum, 1. Mozaik. Muska (Muszka), kisközség Alsó-Fehér vármegye verespataki j.-ban, (1891) 1386 oláh lak. Muskatály-alma (növ.: renett musqué), középnagyságú, telelő almafajta, felfele keskenyedő, zöldes, később sötét kárminszinű s kivált a kelyhe meg a szára körül rozsdás foltos, nagy zamatú. Muskatálydió (növ.) a. m. szerecsendió (1. o.). Muskatálykörte (növ., Pirus favoniana Plin.), hosszas nyári sima körtefajta. Színe különböző, húsa puha, sajátságos gyenge pézsmaillata van mint a muskotályszőllőnek. Kevés ideig tart. Muskotályszőllő. Sok szőllőfajta neveztetik így, melyek valamennyijének fő jellegét az u. n. muskatály zamat alkotja ; vannak fehér-, sárga-, piros- és kékszemű fajtái, melyek között legnevezetesebb a sárga muskatály (MuscatLunel). Alig van szőllő hazánkban, melyben néhány tőke sárga muskatály ne lenne, mert egyike ez a legkedveltebb csemegeszőllőknek , de bora is kitűnő, miért hazánk legjobb borvidékein (Tokaj-Hegyalján, a Fertő- és a Balatonmelléken) nagyobb mérvben fel van karolva, s néha külön szűrnek belőle bort, az u. n. muskatálybort (Sopron, Ruszt). A sárga muskatály a talajban nem válogat, de legkitűnőbb termést ad mégis száraz fekvésben, s különösen rövidcsapos mivelésmód mellett, MZV. Muskatblat, német mesterdalnok a XV. sz. első felében , valószínűen bajor származású. Költeményei közül legfontosabbak a történeti tárgyúak, melyek az 1115—39 közti évekbe eső eseményeket tárgyalnak és ugy Husz János mint a katolikus papság hibái, a fejedelmek és a nemesség ellen vannak intézve. Neve talán álnév, Zsigmond császárnak lelkes hive. Verseit kiadta Groote Eberhard (1852). H. G. Muskatblot