A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
N - Nádszeg - Nadszon - Nádudvar - Nádvágó - Nadworna - Naenia - Naevius - Naevus - Nafa - Näfels - Nafi - Nafta - Naftali - Naftalin
Nádszeg — 909 — kérgét. Igen jellemző továbbá, hogy a szívnek gátló idege és ennek végződései szintén megbénulnak, ezért is a pulzus rendkívül felszaporodik. Gyermekeknél már 3—4 bogyó heves mérgezést okozhat, különösen a virágzás idején (jul.), mikor a legtöbb méreg van a bogyókban. A mérgezés különben rendesen nem halálos, bár a gyógyulás lassú és a szimptomák ijesztők. Amint fölismertük a mérgezést (ezt a szem bogarának tágassága igen jól elárulja), hashajtót, hánytatót, csersav-tartalmú szereket (gubacsforrázat) adunk, a nyakra mustárpapírt teszünk és még idején orvoshoz fordulunk, aki gyomormosás és pirokarpin alkalmazása által könnyen elejét veheti a bajnak. BORB. és κ. GY. Nádszeg, nagyközség Pozsony vmegye galántai j.-ban, (ts91) 2132 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Nadszon Jakovlevics Szemjon, kiváló orosz költő, szül. Szt. Pétervárt 1862 dec. 14. (ó-naptár), megh. tüdősorvadás folytán Jaltában 1887 jan. 9. (ó-naptár). Fiatal létére is lírájával oly népszerűségre tett szert, hogy halála hírére több orosz egyetemen félbeszakították az irodalomtörténeti előadást s a tanárok az ő irodalmi működését ismertették. Költeményeit mély pesszimisztikus érzés, erős filozófiai felfogás és formatökély jellemzik. Kiadott költeményei mindigóriási kelendőségnek örvendettek s összegyűjtve 1892. már a 11-ik kiadást érték meg Sztrhotvoreníja Sz. J. Nadszona (Nadszon J. Sz. költeményei) címmel. Nádudvar, 1. N., nagyközség Hajdú vmegye ,N.-i j.-ban, (1891) 7835 magyar lak., a járási szolgabírói hivatal székhelye, posta- és táviróhivatallalés postatakarékpénztárral, gőzmalommal és többféle egyesülettel. Termékeny határa 20,148 ha. — 2. N., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye solti alsó j.-ban, (1891) 2419 német és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. TH—v. Nádvágó, hosszabb nyélre erősített súlyosabb ,sarló, az érett nád letakarítására használják. Nadworna, az ugyanily nevü galíciai kerületi kapitányság székhelye a Bisztrica partján, (1890) ,7227 lak., vászonkereskedéssel, közelében sósforrásokkal. Naenia (Nenia), a régi rómaiak gyászdala, melyet a halott dicsőítésére zengtek házi temetések utáni torok alkalmával. Későbben, mikor a házon kivüli temetkezés jött divatba az ily énekeket a temetési meneteknél a rokonok s jóbarátok végezték, utóbb pedig fogadott gyászolók és siránkozók. A rómaiaknál e néven a gyász istennőjét is értették s tiszteletére külön templomok szolgáltak. V. O. Wehr, De Romanorum nemia (Göttinga 1868). Naevius Gnaeus, római költő, Campania egyik latin városából származott, s miután az első púni háborúban a római seregben harcolt, Kr. e. 235. Rómában mint drámai költő lépett föl. Darabjait (vígjátékok és tragédiák) görög minták után irta, de azért hazája történelméből, sőt kora társadalmából is merített ; legnagyobb munkája a De bello punico hőseposz, melyben lángoló hazafisága éserős alanyisága szépen érvényesül. Gunyoros ésmindent gáncsoló modora meg szókimondó, heves természete sok ellenséget szerzett neki ; ezek közt legjobban üldözték őt a Metel Insok, kiknek sikerült N.-t fogságba vetniük és később száműzniök. N. száműzetésben is halt meg Uticában, Kr. e. 200 táján. Műveinek töredékeit Klussmann (Jena 1843), Vahle η (De hello pun., Lipcse 1854), Ribbeck (a drámákat, Scaen. Roman, poesis fragm., u. o. 1871—73) s többen adták ki. Naevus (lat.) a. m. anyajegy (1. o.). Nasa, 1. Riukiu, Näfels, falu Glarus svájci kantonban, a Linth és Rauti összefolyásánál, a Rauti-hegy lábánál, vasút mellett, (1888) 2423 lak., pamutfonással, gépjavítómühelylyel és malmokkal. Ismeretes azon győzelemről, melyet 1388 ápr. 9. a glarniak itt az osztrákon kivívtak és amelyet évenként népünneppel (Fahrt) ülnek meg. V. ö. Heer, Zur 500-jährigen Gedächtnissfeier d.Schlacht bei N. (1888). Nafi, a Kikiadok egyike, 1. Anafi. Nafta (naphtha), e névvel jelölték régebben a könnyen mozgó, illékony, erős szagú folyadékokat. Így a közönséges étert naphtha vitriolinak, v. röviden naphthának, az ecetétert (etilaceteter) naphtha acetinnek stb. nevezték. N.-nak nevezik sokszor az amerikai nyers petróleumból 80—150° között átdesztilláló illékony folyadékot, mely különféle alacsonyabb forráspontú szénhidrogének elegyéből áll. A N.-nak közönségesebb neve petróleuméter ; színtelen, könnyen mozgó, igen illékony folyadék; fl. 0-706—0*742, fp. 82° — 150°. Könnyen oldja a zsírokat és olajokat. Rendkívül gyúlékony; gőze levegővel keveredve a meggyújtáskor explodál. Az iparban zsírok és olajok kivonására, továbbá motorok hajtására használják. M. Naftali, zsidó törzs ; így nevezték Jákobnak egyik váról, kit neki Bilha, Rákhel szolgálója szült. Naftalin (naphthalin). Az u. n. kondenzált benzolvegyületek közé tartozó szénhidrogén , képlete C10Hg. A N. szerkezetét illetőleg az Erlenmeyer nézete van elfogadva, mely szerint a N. két benzol-gyűrűből áll és e gyűrűknek két szénatomja közös. A N.-ban a hidrogénatomok különféle gyökökkel (hidroxil, nitro, amido stb.) helyettesíthetők, miáltal a megfelelő származékok keletkeznek, melyeknek száma igen nagy. Β Ν.-származékok α vagy β-vel jelöltetnek, a szerint, amint a helyettesítés 1, 4, 5, 8 vagy 2, 3, 6, 7-tel jelölt szénatomok valamelyikén történt. A II. legnagyobb mennyiségben a kőszénkátrányban fordul elő, amelyből úgy készítik, hogy a 180-300° között átdesztilláló részt kikristályosítják ; vízzel való ismételt ledesztillálással és szublimálással tisztítják. Az alkoholból kikristályosított vagy a szublimált N. fehér, fénylő, sajátságos átható szagú levélkékből áll. viz- H H H »of 1 X 20 Hc/eXC/l^CH h C\£/C h C6H6 benzol. hCL δ /C 4 JO ox xc· Η Η CwH8 naftalin. Naftalin