A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)

R - Rolle - Rolle - Roller - Rollett - Rollin - Rollo - Rom - Róma

Róma — 626 — Arrone, Astura és Sisto ; továbbá a Liri felé siető Sacco. Számos tavai közül a nagyobbak : a Lago di Bolsena (108 km 2), amelyből a Marte folyik ki a tengerbe, a Vieo (507 m.) és a Bracciano, amely­nek az Arrone a lefolyása. Az éghajlat a Cam­pagnát s a Pontini-mocsarakat leszámítva, egész­séges. Termékei : búza, kukorica, zab, déli gyü­mölcsök, olaj­, eperfa, szőllő. A lakosok házi állatai a lovak, szarvasmarhák és juho­k. A bányá­szat szolgáltat timsót, különösen Allumiere della Tolfánál, ként, aszfaltot ; a partokon tengeri sót is főznek. Az ipar jelentősebb ágai selyemterme­lés és szövés, bőrgyártás, agyag- és vasáru ké­szítés. Járásai : Civitavecch­ia, Frosinone, Róma, Velletri és Viterbo. Székhelye Róma. 2. Róma, Olaszországnak fővárosa (1. a mel­lékelt térképet), a római pápa székhelye, az i. sz. 41°53'54" és a K. h. 12,159'53" alatt, a 80—120 m. széles és a város területén szabályozott Tiberis mindkét partján, a Campagna di Roma szólón, vasutak mellett, 23 km. kerülettel, (1894) 1571 k­a. tel., (issi) 300,467, az 1894-iki becslés szerint 456,664 lak., amely szaporodás leginkább a be­vándorlásnak köszönhető. Az évi középh­őmér­séklet 15°, a januárusi 6'7, a júliusi 24'8°. A ta­laj­képződés (a felső porhanyó vulkáni réteg alatt vízhatlan agyagréteg terül el), oka annak, hogy Rómában is endemikus a malária. A legegész­ségesebb hónap az okt. és a téli hónapok. A vá­ros területének beépítése következtében a ma­lária okozta halálesetek száma csökkent. Fekvése és felosztása­ Róma dombos vidéken fekszik (l. alább A régi Róma cikket). 1743 óta 14 m­o­nét (kerületet) különböztetnek meg benne, ame­lyekhez a legújabb időkben egy 15-ik járult. Az első (Monti) és 15-ik (Esquilino) a város K-i ré­szében vannak. Középükön van a Vittorio-Emma­nuele-tér, nagy négyszögletű piac, amelyről min­den irányban egyenes és széles, de kevésbbé la­kott utcák vezetnek minden irányban. A Trevi ÉK-en van a királyi palotával. A Colonna a vá­ros középpontja a Colonna- és Monte-Citorio-tér­rel, a képviselőházzal, a Corso legélénkebb ré­szével. A Campo Marzóban van a Piazza d'Espagna, a Villa Medici és Monte Pincio. A Ponte, Parione és Regola­rionék az igazi pápai várost alkotják ; a Corso Vittorio Emmanuele szeli őket át. A Sant' Eustachio és Pigna a város szívében ma­gukba foglalják a Pantheont, az egyetemet ; a Campitelliben van a Campidoglio és számos an­tik régiség ; a Sant' Angelo magában foglalja a ghettót; a Ripa a leggyérebb lakosságú ; a Tras­tevere a Tibet jobb partján a szegény nép lakó­helye ; végül a Borgóban ugyanott van a Vati­kán és a Szt.­Péter-templom. Terek: Rómában körülbelül 150 nyilvános tér van. Ezek közül a jelentékenyebbek: a Piazza del Popolo, közepén egy obeliszkkel, ÉK-i részen szobrokkal ékesí­tett terrasz vezet föl a Pincio-kertekh­ez ; innen a Corso, balra hagyván a Metastasio-szoborral ékesített San­ Silvestro-teret, a Piazza Colonnára vezet, amelyen a Szt.­Pál szobrával díszített Mar­cus- Aurelius-oszlop és a Giacomo della Porta rajzai szerint készített nyilvános kút áll. Ennek közelében K-re van a kis Piazza Trevi szintén egy nyilvános kúttal, Ny-ra pedig a Piazza di Monte Ci­torio vörös obeliszkkel ; még tovább Ny-ra a Pi­azza della Minerva egyiptomi gránit-obeliszkkel, azután a Pantheon-tól XIII. Gergely idejéből való nyilvános kúttal és XI. Kelemen idejéből való kis obeliszkkel ; a Foro Agonale (Piazza Navona) Alexander Severus cirkuszának helyén három nyilvános kúttal, amelyek egyike Bernini fő munkája s Európa négy nagy folyóját ábrázolja ; a Campo de' Pieri, amelyen Giordano Brúnót el­égették és 1889. neki szobrot emeltek ; közelében a Piazza Farnese, amelyen a nagy Farnese-pa­lota áll. A Piazza di Venezia az osztrák-magyar követség nagy palotájával. A Piazza di Campi­doglio a Capitolium lábánál , a Foro Trajano Tra­janus oszlopával ; ettől balra a Monte Cavallo le­fékező alakokat ábrázoló antik szobrokkal, ame­lyeket Phidiasnak és Praxitelesnek tulajdonítot­tak, vörös gránit-obeliszkkel, a királyi és a külügyminiszteri palotával ; a Piazza dell' Esqui­lino ; a Piazza Santa Maria Maggiore a szűz Má­ria fehér márványból készített szobrával; a Piazza Vittorio Emmanuele, az új Róma legna­gyobb tere; a Termini-tér nyilvános kúttal; a Piazza dei Cinquecento a Dogalinál Abissziniában elesett 500 katona emlékével ; az Independenza­tér egészen modern házak közt; a Manfredo-Fanti-tér a szép római aquáriummal. A Barbe­rini-tér a Barberini-palotával és Bernini által készített nyilvános kúttal , a Piazza di Spagna, az idegen­forgalom egyik középpontja, a Fontana della Β trcacciával, ahonnan szép széles lépcső vezet föl a Trinità dei Montihoz és a Medici-vil­lához. A Tiberis jobb partján van a Piazza di San Pietro (226 m. széles és 273 m. hosszú) a Szent­ Péter-templommal, ezen teret Bernini tervei sze­rint díszítették; egyik oldalát félkör­ alakban, kettős sorokban 284 oszlop fogja körül . Maderna két szökőkútja és egy nagy szienit-obeliszk dí­szíti. A Piazza Cavour az igazságügyi palotával és Cavour szobrával. 1870-ig Róma utcái n­a­gyobbára keskenyek és kanyargósak voltak; egyedül a Corso, a Babuino és Ripetta nevű utcák voltak egyenesek és elég szélesek. Újabban a Piazza delle Ferméről kiinduló Via Nazionale és a Corsót átszelő s a Tiberishez vezető Corso Vit­torio Emmanuele széles és élénk forgalmú utcá­kat alakították. Hidak: A Tiberisen átvezető 10 híd közül három nagyobb részében antik. Leg­messzebb É-nak fekszik a Piazza del Popoloval a Prati di Castellóhoz vezető Ponte Margherita (1892-ből), ennek szomszédja az ideiglenes Ri­petta-híd, amelyet a masszív Ponte Cavour fog helyettesíteni; a Foro Agonalóról az igazság­ügyi palotához vezet az Umberto-kolid ; a Ponte Sant' Angelo öt ívvel, amelyek közül három an­tik (Pons Aelius) ; a Ponte Sisto, amelyet a régi Pons Aurelius helyén 1474. építettek és 1874. kiszélesítettek ; a Garibaldi-vashíd (1890-ből) ; a három, szigeten átvezető híd közül a K-i a Ponte Quattro Capi (Pons Fabricius), amely nagy ré­szében antik, a Ny-i a Ponte San Bartolomeo. Továbbá a Pons Aemilius mellett (egy oszlopa a folyó közepén máig is látható) vashíd és végül egészen D-en a Civitavecchiába vezető vasúti híd. Tervben van még a Ponte Vittorio Emma­nuele a Corso Vittorio Emmanuele folytatása- Róma

Next