A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)
R - Rolle - Rolle - Roller - Rollett - Rollin - Rollo - Rom - Róma
Róma — 626 — Arrone, Astura és Sisto ; továbbá a Liri felé siető Sacco. Számos tavai közül a nagyobbak : a Lago di Bolsena (108 km 2), amelyből a Marte folyik ki a tengerbe, a Vieo (507 m.) és a Bracciano, amelynek az Arrone a lefolyása. Az éghajlat a Campagnát s a Pontini-mocsarakat leszámítva, egészséges. Termékei : búza, kukorica, zab, déli gyümölcsök, olaj, eperfa, szőllő. A lakosok házi állatai a lovak, szarvasmarhák és juhok. A bányászat szolgáltat timsót, különösen Allumiere della Tolfánál, ként, aszfaltot ; a partokon tengeri sót is főznek. Az ipar jelentősebb ágai selyemtermelés és szövés, bőrgyártás, agyag- és vasáru készítés. Járásai : Civitavecchia, Frosinone, Róma, Velletri és Viterbo. Székhelye Róma. 2. Róma, Olaszországnak fővárosa (1. a mellékelt térképet), a római pápa székhelye, az i. sz. 41°53'54" és a K. h. 12,159'53" alatt, a 80—120 m. széles és a város területén szabályozott Tiberis mindkét partján, a Campagna di Roma szólón, vasutak mellett, 23 km. kerülettel, (1894) 1571 ka. tel., (issi) 300,467, az 1894-iki becslés szerint 456,664 lak., amely szaporodás leginkább a bevándorlásnak köszönhető. Az évi középhőmérséklet 15°, a januárusi 6'7, a júliusi 24'8°. A talajképződés (a felső porhanyó vulkáni réteg alatt vízhatlan agyagréteg terül el), oka annak, hogy Rómában is endemikus a malária. A legegészségesebb hónap az okt. és a téli hónapok. A város területének beépítése következtében a malária okozta halálesetek száma csökkent. Fekvése és felosztása Róma dombos vidéken fekszik (l. alább A régi Róma cikket). 1743 óta 14 monét (kerületet) különböztetnek meg benne, amelyekhez a legújabb időkben egy 15-ik járult. Az első (Monti) és 15-ik (Esquilino) a város K-i részében vannak. Középükön van a Vittorio-Emmanuele-tér, nagy négyszögletű piac, amelyről minden irányban egyenes és széles, de kevésbbé lakott utcák vezetnek minden irányban. A Trevi ÉK-en van a királyi palotával. A Colonna a város középpontja a Colonna- és Monte-Citorio-térrel, a képviselőházzal, a Corso legélénkebb részével. A Campo Marzóban van a Piazza d'Espagna, a Villa Medici és Monte Pincio. A Ponte, Parione és Regolarionék az igazi pápai várost alkotják ; a Corso Vittorio Emmanuele szeli őket át. A Sant' Eustachio és Pigna a város szívében magukba foglalják a Pantheont, az egyetemet ; a Campitelliben van a Campidoglio és számos antik régiség ; a Sant' Angelo magában foglalja a ghettót; a Ripa a leggyérebb lakosságú ; a Trastevere a Tibet jobb partján a szegény nép lakóhelye ; végül a Borgóban ugyanott van a Vatikán és a Szt.Péter-templom. Terek: Rómában körülbelül 150 nyilvános tér van. Ezek közül a jelentékenyebbek: a Piazza del Popolo, közepén egy obeliszkkel, ÉK-i részen szobrokkal ékesített terrasz vezet föl a Pincio-kertekhez ; innen a Corso, balra hagyván a Metastasio-szoborral ékesített San Silvestro-teret, a Piazza Colonnára vezet, amelyen a Szt.Pál szobrával díszített Marcus- Aurelius-oszlop és a Giacomo della Porta rajzai szerint készített nyilvános kút áll. Ennek közelében K-re van a kis Piazza Trevi szintén egy nyilvános kúttal, Ny-ra pedig a Piazza di Monte Citorio vörös obeliszkkel ; még tovább Ny-ra a Piazza della Minerva egyiptomi gránit-obeliszkkel, azután a Pantheon-tól XIII. Gergely idejéből való nyilvános kúttal és XI. Kelemen idejéből való kis obeliszkkel ; a Foro Agonale (Piazza Navona) Alexander Severus cirkuszának helyén három nyilvános kúttal, amelyek egyike Bernini fő munkája s Európa négy nagy folyóját ábrázolja ; a Campo de' Pieri, amelyen Giordano Brúnót elégették és 1889. neki szobrot emeltek ; közelében a Piazza Farnese, amelyen a nagy Farnese-palota áll. A Piazza di Venezia az osztrák-magyar követség nagy palotájával. A Piazza di Campidoglio a Capitolium lábánál , a Foro Trajano Trajanus oszlopával ; ettől balra a Monte Cavallo lefékező alakokat ábrázoló antik szobrokkal, amelyeket Phidiasnak és Praxitelesnek tulajdonítottak, vörös gránit-obeliszkkel, a királyi és a külügyminiszteri palotával ; a Piazza dell' Esquilino ; a Piazza Santa Maria Maggiore a szűz Mária fehér márványból készített szobrával; a Piazza Vittorio Emmanuele, az új Róma legnagyobb tere; a Termini-tér nyilvános kúttal; a Piazza dei Cinquecento a Dogalinál Abissziniában elesett 500 katona emlékével ; az Independenzatér egészen modern házak közt; a Manfredo-Fanti-tér a szép római aquáriummal. A Barberini-tér a Barberini-palotával és Bernini által készített nyilvános kúttal , a Piazza di Spagna, az idegenforgalom egyik középpontja, a Fontana della Β trcacciával, ahonnan szép széles lépcső vezet föl a Trinità dei Montihoz és a Medici-villához. A Tiberis jobb partján van a Piazza di San Pietro (226 m. széles és 273 m. hosszú) a Szent Péter-templommal, ezen teret Bernini tervei szerint díszítették; egyik oldalát félkör alakban, kettős sorokban 284 oszlop fogja körül . Maderna két szökőkútja és egy nagy szienit-obeliszk díszíti. A Piazza Cavour az igazságügyi palotával és Cavour szobrával. 1870-ig Róma utcái nagyobbára keskenyek és kanyargósak voltak; egyedül a Corso, a Babuino és Ripetta nevű utcák voltak egyenesek és elég szélesek. Újabban a Piazza delle Ferméről kiinduló Via Nazionale és a Corsót átszelő s a Tiberishez vezető Corso Vittorio Emmanuele széles és élénk forgalmú utcákat alakították. Hidak: A Tiberisen átvezető 10 híd közül három nagyobb részében antik. Legmesszebb É-nak fekszik a Piazza del Popoloval a Prati di Castellóhoz vezető Ponte Margherita (1892-ből), ennek szomszédja az ideiglenes Ripetta-híd, amelyet a masszív Ponte Cavour fog helyettesíteni; a Foro Agonalóról az igazságügyi palotához vezet az Umberto-kolid ; a Ponte Sant' Angelo öt ívvel, amelyek közül három antik (Pons Aelius) ; a Ponte Sisto, amelyet a régi Pons Aurelius helyén 1474. építettek és 1874. kiszélesítettek ; a Garibaldi-vashíd (1890-ből) ; a három, szigeten átvezető híd közül a K-i a Ponte Quattro Capi (Pons Fabricius), amely nagy részében antik, a Ny-i a Ponte San Bartolomeo. Továbbá a Pons Aemilius mellett (egy oszlopa a folyó közepén máig is látható) vashíd és végül egészen D-en a Civitavecchiába vezető vasúti híd. Tervben van még a Ponte Vittorio Emmanuele a Corso Vittorio Emmanuele folytatása- Róma