A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Stefánia - Stefánia - Stefánia-kórház - Stefánia-tó - Steffeck - Steffens - Steganopodes - Stéger
Stefánia 1966 egyetemen habilitáltatta magát és itt 1868 óta a fizika tanszékét töltötte be. S. tudományos érdemei elismeréséül számos megtiszteltetésben részesült ; 1866. a fizikai intézet igazgatója lett ; 1875—85. a bécsi tudományos akadémia matematikai-természettudományi osztályának titkára volt, 1883. az elektromos kiállítás nemzetközi tudományos bizottságának, 1885. pedig a nemzetközi zenei alaphang-konferencia elnökséget viselte. Munkái közül a következő címűeket említjük meg : Allgemeine Gleichungen für oscillatorische Bewegungen (Poggendorff Annalen 1857) ; Über die specif. Wärme des Wasserdampfs (u. o. 1860) ; Bemerk, über die Absorption der Gase (Sitzungsberichte der Wiener Akademie 1857); Über die Transversalschwingungen eines elastischen Stabes (1858) stb. h. A. Stefánia Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta, belga hercegnő, Rudolf trónörökös (1. o.) özvegye, II. Lipót belga királynak és Mária Henriette királynénak leánya, József nádor unokája, szül. Laekenben 1864 máj. 21. Szigorú, majdnem zárdai nevelésben részesült, de azért különösen szerette a zenét és a természettudományokat. Jó szivének, a szegények és szenvedők iránti jóindulatának már kora gyermeksége óta számos példáját adta. Rudolf trónörökös 1880 márc. Brüszszelben a belga királyi családnál tett látogatása alkalmával ismerkedett meg vele. Az ifjú, szép főhercegnő úgyszólván első látásra megtetszett neki, mire a szülők beleegyezésével márc. 6. a laekeni királyi mulató téli kertjében maga kérte meg kezét. Az eljegyzés hire különösen Magyarországon tett jó hatást. A menyegző 1881 máj. 10. nagy fénynyel és pompával ment végbe Bécsben. Azután S. gyakran megfordult Magyarországon, de legkiváltképen a miramarei kastélyban szeretett tartózkodni. Nagyon népszerű volt és élénk részt vett a magyar közművelődési élet minden ágának fejlesztésében. Számos egyesület, közhasznú intézmény fűződik nevéhez. 1889 jan. 30-án özvegy lett s azóta többnyire visszavonultan Bécsben él. Stefánia Lujza Adrienne Napoleon, badeni nagyhercegnő, szül. 1789 aug. 28., megh. Nizzában 1860 jan. 29. Beauharnais , Claudius grófnak leánya, Josephine francia császárné unokahuga. 1806. I. Napoleon adoptálta s ugyanakkor «Fille de France »-nak és császári fenségnek ismerték el. 1806 ápr. 8-án Károly Lajos Frigyes badeni nagyherceg nőül vette. 1818 óta mint özvegy Mannheimban lakott. Halálát két leánya gyászolta: Joséphine, Károly Antal hohenzollerni herceg özvegye (szül. 1813 okt. 21.) s Hamilton hercegné, szintén özvegy (szül. 1817., megh. 1888 okt. 13.). Fiai még gyermekkorukban meghaltak. Stefánia-kórház, 1. Gyermekkórház. Stefánia-tó (Basszombor), az egyenlítőalji Kelet-Afrika tava Abissziniától D-re, az É. sz. 4° 40' és K. h. 36° 15' alatt, 530 m.-nyi magasban, 930 km 2 ter. A Teleki gróf és Helmer által 1888. fölfedezett tó keserű sós ízű ; három oldalról hegyek környékezik ; partjai laposak és kopárak. Steffeck Károly, német festő, szül. Berlinben 1818 ápr. 4., megh. Kranzban (a Keleti-tenger mellett) 1890 jul. 11. Krüger Ferenc és Begas Károly tanítványa, utóbb Párisban Delarochenál és Vernet Horácnál tanult. 1840 —42. Olaszországban tartózkodott és különös ügyességre tett szert lovak festésében. 1880. a königsbergi művészeti akadémia igazgatója lett. Legkiválóbb művei : Adylles Albrecht harca a nürnbergiekkel a zászlóért (1848, berlini nemzeti képtár) ; A napernyőért marakodó kutyák (1850, u. o.) ; Úsztatás ; Hallali ! ; Ménes ; Erdőn át lovagoló cigány fiu ; Kanca, holt csikajával ; I. Vilmos császár, Frigyes Vilmos trónörökös, Manteuffel tábornok lovas képmásai ; Vilmos császár a königgrätzi csatatéren (berlini királyi palota) ; I. Vilmos császár Sedannál átveszi III. Napoleon levelét (berlini fegyvermúzeum) stb. κ. L. Steffens Henrik, norvég természetvizsgáló, filozófus és költő, szül. Stavangerben (Norvégia) 1773 máj. 2., megh. Berlinben 1845 febr. 13. Természettudományokat tanult, 1794. beutazta Norvégiát, 1795 óta Hamburgban, 1796 óta Kielben élt, aztán Jenába ment, ahol Schelling követője lett, majd Freibergbe. 1802 óta előadásokat tartott Kopenhágában, 1804. professzor Halléban, 1807—11. Holsteinban, Hamburgban, Lübeckben, Halléban és Boroszlóban élt. 1813. részt vett a Franciaország elleni háborúban, 1814. visszatérve, Boroszlóban, majd 1832. Berlinben lett professzor. Munkái : Grundzüge der philosophischen Naturwissenschaft (Berlin 1806) ; Handbuch der Oryktognosie (4 köt., Halle 1811—24); Die gegenwärtige Zeit und wie sie geworden (2 köt., u. o. 1817) ; Karikaturen des Heiligsten (2 köt., Lipcse 1819—21) ; Antropologie (2 köt., Boroszló 1824); Cristliche Religionsphilosophie (2 köt., u. o. 1839) ; Was ich erlebte (10 köt., u. o. 1840— 1845, önéletírás). Novellái : Die Familien Walseth und Leith (3 köt., Boroszló 1827) ; Die vier Norweger (6 köt., Berlin 1828); Malcolm (2 köt., Boroszló 1831) ; összegyűjtve Novellen (16 köt., u. o. 1837—38) címen jelentek meg. Halála után jelent meg: Nachgelassene Schriften, melyhez Schelling irt előszót (Berlin 1846). V. ö. Tietzen, Zur Erinnerung an Heinrich S. (Lipcse 1871); Petersen, Henrik S. (dánból Michelsen, Gotha 1884); Steganopories, 1. Evezőlábuak. Stéger Xavér Ferenc, énekművész, szül. Szt.Endrén 1824 dec. 2., hol atyja gyógyszerész volt. Gimnáziumi tanulmányait Budán és Jászberényben, a filozofiai kurzust pedig Pesten végezte. Anyagi viszonyai nem engedvén meg egyetemi tanulmányainak további folytatását, Esztergomba ment gyógyszerészgyakornoknak, mint ilyen került Zágrábba 1846-ban, hol először lépett színpadra, feltűnést keltve szép tenor hangjával. Ez év végével Bécsbe ment vendégszerepelni, hol egyszersmind a nagy hirfi énekes Staudigl vezetése alatt képezte tovább színpadi művészetét. 1848. lépett fel először mint vendég a nemzeti színházban, általános feltűnést keltve fenomenális tenor hangjával, azután prágai s grazi vendégszereplése után a bécsi udvari opera kötelékébe lépett, hol 1853—67. működött mint első tenorista folytonos nagy sikerek mellett. Ez idő alatt vendégszerepléseivel úgyszólván egész Európát be- Amely szók az S betliben nincsenek meg, ez alatt keresendők! 13* Stégér