A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

SZ - Szabad párkány - Szabad raktárak - Szabadság - Szabadság, egyenlőség, testvériség - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - Szabadság és egyenlőség társasága - Szabadságfa - Szabadságharc

Szabad párkány — 329 — tőfi-társaság mindjárt megalakulása után 1877. újabb költői munkásságra kívánta serkenteni Sz.-t, megválasztotta tagjául, s ő egy Petőfit dicsőítő ódá­val tartotta meg székfoglalóját. A szegedi szín­házat 1883. az ő Szeged ünnepe című­ prologjával nyitották meg. Szeged fejlesztésére nagyon sok kulturális és közhasznú eszmét pendített meg és kezdeményezett ; különös érdeme, hogy Szeged népoktatásügyét rendezte és tanyai kulturális köz­pontokat létesített. Az állandó színház, állandó híd, a város utcáinak és tereinek feltöltése, az al­reáliskola kifejlesztése mind az ő hathatós közre­működésével létesült. Szeged kulturális budgetjét 73,000 frtról 20 év alatt 173,000 frtra emelte. 1879. a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét kapta, 1883. az árvízkor és a rekonstrukció alkalmával kifejtett működéséért királyi tanácsosságot. 1884. helyettes polgármesterré választották. 1885. a francia vendégek látogatása után elnyerte a fran­cia akadémia pálmáját. N. L. 3. Sz. Károly, zongoraművész és zeneköltő, Sz. Bélának bátyja, szül. Pesten 1860., megh. Buda­pesten 1891. Előbb Erkel Ferencnek, későbben pedig 1875-ig az akkor életbelépett országos ma­gyar zeneakadémiának volt tanítványa, hol Liszt Ferenc, Volkmann R. és Ábráz­yi K. vezetése alatt fejezte be tanulmányait s kitűnő oklevelet nyert. Majd egy évig a kolozsvári nemzeti színháznál működött mint karmester, a 80-as évek derekán pedig a magyar királyi operánál a harmadik kar­mesteri állást foglalta el, ekkor írta legjelentő­sebb művét, Vióra három felvonásos balletjét Jókai Mór egyik novellája (A tengerszem) után, mely hosszabb mellőzés után a Zichy Géza gróf intendánssága alatt végre színre került s azóta az opera egyik kedvelt műsordarabja. Itt több ope­rát, zenekari művet, dalokat, énekkarokat s egyike volt a legkiválóbb magyar zeneiróknak. Á. κ. Szabad párkány (ném. Freibord), a hajók viz­feletti részének (holt rész) a viz tükrétől számított magassága, tekintettel a megterheltetési képes­ségre. A Sz. magasságát az egyes államok hajó­zási törvényei szabályozzák. A hajó túl van terhelve, ha a víz feletti rész, a víz alatt fekvő részéhez viszonyítva kicsiny. A kettő közötti arány a hajó rendeltetéséhez mérten különböző lehet, a sík tengeren használandó hajók vízfeletti részének nagyobbnak kell lenni, mint a part men­tén közlekedő járműveké, legkisebb ez a folyam­hajóknál. Hosszú és egyenes hajó, hogy a magas hullámcsapásoknak ellentállh­asson, nagyobb Sz.-t igényel mint a rövid hajlított főgerendára épí­tett hajó. A hajózási törvények szerint személy­szállító hajóknak kell a legmagasabb Sz.-nyal birniok. F.Y. Szabad raktárak, 1. Közraktárak. Szabadság, általában idegen erőtől való füg­getlenség. Ily értelemben a Sz. szót a legkülönbö­zőbb vonatkozásokban használják. Igy : fizikai Sz. a fizikai lehetőséget jelenti valamit tenni v. nem tenni. A fizikai Sz.-ot erőszak (vis) vagy erő­hatalom (vis major) zárhatja ki. Erkölcsi Sz., mely az ember akaratelhatározási Sz.-át jelenti (1. Akarat és Akaratszabadság), s melyről — noha többféle értelemben — csak az embernél lehet szó, mig az emberen kivül eső természetet kötöttnek v. nem szabadnak nevezik, mert a szükségszerű­ség jellegével biró természeti okság törvényének feltétlen uralma alatt áll. Jogi Sz., kiterjed mind arra, amit a jog szerint tenni lehet. Személyes Sz. a szabad mozgás, a test szabad használata, mely büntetőjogi védelem alatt áll, s csak a tör­vényben meghatározott esetekben és formák kö­zött szorítható meg. El nem ismerésen alapultak a rabszolgaság, a földhöz kötöttség. Közhivatal­noknak évenkint üdülésre engedélyeztetni szokott időt is Sz.-nak nevezik. L. még Költői Szabadság és Politikai Szabadság. H. Szabadság, egyenlőség, testvériség, 1. Li­berté, égalité, fraternité. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, szer­kesztette és kiadta Kocsis Imre 1849 ápr. 24-től 27-ig, összesen 3 számát Pesten; 4-rét félíven jelent meg és egyes számnak az ára 3 kr. p. p. volt. — 2. Sz., politikai hirlap. Krizbay Miklós szer­kesztette Kolozsvárt 1849 aug. 1-től 14-ig ; 4-rét félíven jelent meg összesen 12 száma, egyes szám­nak ára 6 kr. volt váltóban. — 3. Sz., politikai, tár­sadalmi, kereskedelmi és közgazdászati lap ; szer­kesztette Nagy­váradon Dús László 1875 jun. l-től 1886 dec. végéig (1881 karácsonyáig nem jelent meg) ; 1887-től Rácz Mihály volt a szerkesztő és Muray Károly a főmunkatárs (1887—88) ; 1894. Thewrewk István, 1895-től pedig Szúnyog Sza­bolcs a főszerkesztő és Lovassy Andor a felelős szerkesztő. Kiadótulajdonos: Laszky Ármin. Meg­jelenik hetenkint hatszor, 4-rét egy íven. — 4. Sz., Clevelandban (az amerikai Egyesült­ Államokban) 1889 óta jelenik meg hetenkint kétszer, ívrét alakban. Szerkesztője Kohányi Tihamér, segéd­szerk. Szepessy L. József ; lapkiadó-tulajdonos a «Szabadság» részv.-társ. sz. J. Szabadság és egyenlőség társasága, 1. Mar­tinovics: Szabadságfa. Minden európai népnél dívott az a szokás, hogy a tavasz kezdetét, de a nép- és egyházünnepeket is zöld fák felállításával ünne­pelték. Innét eredt az északamerikai államokban a szabadságharc idejében az a szokás, hogy a nö­vekvő szabadságot jelképezve ilyen fákat, külö­nösen nyárfát állítottak fel. A francia forradalom alkalmából utánozták ezt a szokást. A párisi jako­binusok állítólag 1790. állították fel az első «Arbre de liberté»-t és csakhamar elterjedt ez a szokás, ugy hogy nemsokára minden francia községnek megvolt a maga Sz.-ja. Szabadságdalok eléneklése mellett táncoltak a fák körül, ahol a hazafiak rendes gyülőhelye volt. A császárság alatt a többi forradalmi szokással együtt a Sz. is eltűnt. Az 1830-as júliusi, de különösen az 1848-as februári forradalom ismét divatba hozta a Sz.-t, amely azonban 1848 végén megint eltűnt. Szabadságharc, az a fegyveres küzdelem, mely Magyarország 1848-iki békés átalakulását követte, egészen sajátszerű történeti jelenség a maga ere­detében s lefolyásában. Lényegesen k­ülönbözik ama mozgalmas év többi kitöréseitől s hadjárataitól. Mint az 1848-iki törvények által új alapra helye­zett magyar állam önvédelme az ellene zúdult nemzetiségek ellen veszi kezdetét ; midőn a bécsi minisztérium s kormány nyíltan a nemzetiségek pártjára áll, akkor a magyar nemzet függet- Amely szók az Sz. betűben nincsenek meg, S alatt keresendők! Szabadságharc

Next