A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
T - Tisza
niincs megszakítva s igy a töltésvédelem könynyebb. Az átvágások a folyó kanyarulatait egyenesítik ki és igy a csekély esésű T. relativ esését megnövelik s a folyást gyorsabbá teszik. Az átvágásokra nézve a következő táblázat ad felvilágosítást : Ez átvágások egy része még nem fejlődött ki anyamederré, némelyek pedig beiszapolódtak. A Tokajon felül levő szakaszon nem áll a szabályozás érdekében a vízfolyást gyorsítani s az e hely fölötti átvágások további fejlesztésére nem fektetnek súlyt ; mig a Tokaj alatti átvágásoknak anyamederré bővítése szükséges és e tekintetben a munkálatok folyamatban vannak. A beiszapolódott átvágások száma 10, a megmaradt 102 átvágás 4618 km.-rel rövidítette meg a T.-t. A mederrendező munkálatok részint az árvízi, részint a kisvízi meder megjavítására vonatkoznak. Az árvízi meder rendezése főként a hullámtér szabadon tartását követeli meg, hogy a viz itt is bizonyos szélességben szabadon mozoghasson. A szabadon tartandó hullámtéri szélességet egy 1887-iki miniszteri rendelet a következőkben szabja meg : T.-Újlaktól a Szamosig 170 m., a Szamostól Csapig 250 m., Csap és Tokaj közt 270 m., Tokajtól a Sajóig 300 m., a Sajó és Füred közt 350 m., Füredtől Csongrádig 380 m., Csongrád és Szeged közt 400 m., Szeged és Titel közt 500 m. Ezen szélességben tehát a hullámtéren fákat, bokrokat ültetni vagy fentartani nem szabad és amennyiben már volnának ily vízfolyási akadályok, azoktól a meder kitisztítandó volna. A kisvízi meder szabályozásának két célja van : a partoknak szaggatás ellen való védelme és a hajózóút megjavítása. Mindkét irányban csak helyenként történtek munkálatok. A partok védelmét rőzséből, kőből készült burkolatok és kötések teljesítik. A hajózóút megjavítására a kisvízi meder összeszorítását célzó művek és kotrás szolgálnak. Ez utóbbi tekintetben felemlítésre méltó a szegedi Maros-torok megjavítása, hol a Maros kő iszapjával a Tó medrét elzátonyosította és a hajózásra alkalmatlanná tette. Itt a széles meder összeszorításával és kotrással segítettek a bajon. Különben a hajózás érdekében még igen sok tenni való van hátra. A T. középső szakaszának felső részén létesített átvágások a vízszint leszállították s igy most nem lehet a kellő hajózó mélységet ott megkapni. Csekély javítással s főként a mederben levő óriási fatuskók eltávolításával a hajózóút könnyen megnyitható volna. A T.-völgy szabályozásával kapcsolatban felemlítést érdemelnek még azok a nagyszabású tervezetek, melyek az Alföld öntözését célozzák. Az által ti. hogy a T.-t töltések közé fogták, megfosztották völgyét a kiöntött víz trágyázó hatásától. A rendszeres kultúra megkívánta, hogy az ártértől a kiöntéseket távol tartsák , a fokozódó, belterjes gazdálkodás pedig újólag rá akarja vezetni e területekre a vizet, csakhogy nem a véletlen szeszélye szerint, hanem öntudatos módon, a kellő időben és mennyiségben. A T. völgyében mintegy 500.000 kat. holdra tehető az a terület, melyet az öntözés áldásaiban részesíteni lehet. A nagy öntözőcsatornák azonban még csak tervben vannak. Irodalom. Vásárhelyi Pál, Javaslat a T. szabályozásáról ; Paleocapa Péter, Vélemény a T.-völgy rendezéséről ; a T.völgyi társulat évkönyvei ; a volt közmunka- és közlekedésügyi, valamint a földmívelésügyi minisztériumok öszszes ide vonatkozó kiadványai. BORIDÁNFY ÖDÖX: Tisza (borosjenői nemes, és borosjenői s szegedi gróf) család; régi történeti múlttal bir. A család legrégibb történetére vonatkozólag igen gyér adatok maradtak reánk s ezek egy részénél az öszszekötő kapcsot legfeljebb a név azonossága nyújtja, amely nem mindig kétségtelen bizonyítéka az egy családhoz tartozásnak. T. személynévvel már az Árpád-ház alatt találkozunk. Egy II. Endre király alatt (1211) kiállított oklevélben Tyza, filius Nunhu nevű udvarnokról van említés, mintegy száz évvel későbben egy T. (Thesa thysa, Tyssa) mester szerepel, aki mint Mária királyné apródja kezdi pályafutását s később mint Róbert Károly második nejének Erzsébetnek ajtónállója, hű szolgálatai jutalmául Érd, Ladány és Üröm falvakat kapta s ezeken kívül a pilisvármegyei Boros-Jenőn is volt jószága. 1327. Tiszay Pál Csongrád vármegye szolgabirája, 1341. T. Jakab fiai Bihar vármegyében Süvegben birtokosok. Itt hosszú időre megszűnnek a különben is gyér adatok egész a XVI. sz.-ig. Ekkor kap címeres nemességet 1578 ápr. 12. Rudolf királytól T. Tamás feleségével Orsolyával s gyermekeivel Mihálylyal, Katával, Ilonával s László nevű testvérével együtt, amiért vére hullásával szolgálta a királyt s érte rabságot is szenvedett, ugy hogy nagy summa pénzen kellett kiváltani. A címer különbözik a mai ismert T.-címertől. Mindezek a T.-k lehetnek a mai borosjenői T.-család ősei, de összekötő genealógiai kapocs híján minden kétséget kizárólag legelső ősnek ama György deákot (Georgius literátus T. Makaiius de Boros Jenő) tarthatjuk, aki feleségével s két sógorával együtt 1636 jun. 21-én I. Rákóczi György fejedelemtől Arad, Csanád és Temes vármegyében a török hódoltsághoz tartozó vidékeken tizennégy falut és pusztát nyert adományba . Egy leánya (Erzsébet) volt, aki Csulay György erdélyi ref. «orthodoxus» püspök vett feleségül, s egy fia I. István, aki birtokszerzései, ügyes gazdálkodása, valamint politikai szereplése és Várad védelménél kitüntetett vitézsége által először emelte ki a T. nevet a közrendű nemesek sorából. Nemcsak megőrizte ama birtokokat, melyeket György a törökök zaklatásainak és pusztításainak állandóan kitett területen szerzett, ha jd Az átvágások száma hossza km. T.-Újlaktól V.-Naményig... 14 10-499 V.-Naménytól Csapig. .. . 14 8-714 Csaptól Tokajig ... . Tokajtól Szolnokig ... ... ... ... ... 33 23 526 Csaptól Tokajig ... . Tokajtól Szolnokig ... ... ... ... 28 44-969 Szolnoktól Csongrádig 4 6-556 Csongrádtól Szegedig ... ... ... ... 8 13-576 Szegedtől Titelig . 1128-398 Összesen ||112 136-238 Tisza-család címere. Tisza