A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
Ü, Ű - Ügyviteli szabályok - Ügyvivő - Ük - Üldözés - Üledék - Üllő - Üllő - Ülnök - Ülőfürdő - Ültetés - Ültetvény
552 — Ültetvény Ügyviteli szabályok Ügyviteli szabályok: 1. Ügyrend. Ügyvivő, 1. Chargé d'affaires. Ük, eredetileg ugy látszik ősanya, később valamivel tágabb értelemben ős-szülő, egyáltalában ős. Ipolyi (Magyar myth. 6. és 572.) a finn akkoval egy eredetűnek tartja, melyet Castrén még csak az agg szóval próbált meg rokonítani. Üldözés, a győzelmes döntésnek kihasználása a csatatéren. Megkülönböztetünk harcászati és hadászati II.-t. Az első a fegyversikernek közvetlen kiaknázása, hogy az ellenséget l'épée aux reins követjük, míg a sötétség, a terep vagy saját csapatainknak kimerültsége határt nem szab. A döntés általa válik teljes győzelemmé, mert az ellenség harcászati kötelékeit felbontja s ágyuk, zászlók stb. esnek mint trófeák a győző kezébe. A hadászati II. a győzelemnek nagyobb szabású kiaknázása és a háborúnak végcélját tartja szem előtt. Olykor elereszti az ellenfélt, hogy a legfontosabb tárgyat, az ellenséges fővárost stb. felkeresse (Napoleon 1806. hét nap alatt Auerstadttől Berlinig menetelt s az Ü.-t tábornagyaira bizta). A fő szerep az Ü.-nél a lovasságnak jut. Az Ü.-t manapság megnehezíti a tűzi fegyverek nagy ereje, mely az üldözöttnek lehetségessé teszi, hogy újabb állásokat elfoglalhasson és visszavonulását fedezhesse. — Ü., a bűnvádi eljárásban ismeretlen vagy szökésben levő bűntettes kézrekerítésére tett intézkedés. L. Nyomban üldözés. Üledék, 1. Residuum, — üledékes kőzet, lásd Eruptiv kőzet. Üllő, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti felsőj.-ban, (ISDS) 3033 magyar lak., vasút, posta-és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Üllő régi lakott hely , 1690 táján teljesen el volt hagyatva, de csakhamar megtelepedett lakosokkal s a váci püspökség, később a váci káptalan birtoka lett. Lakói földmívelést és állattenyésztést űznek, Budapestre tejet, baromfit, zöldséget szállítanak. TH.v. Üllő, nagyobb vastuskó, melyre a kovácsulőhelyben a kovácsolandó vasdarabot fektetik ; általában a fémtárgyaknak kalapácscsal való megmunkálására használják. A kovács-II.-nek közepén sima felszínü munkalapja, jobb és bal oldalán pedig kerek, illetőleg szögletes szarva van, mely utóbbin átmenő nyilas az üllő-letét vagy odor szárának bedugására való. Azt az üllőt, melynek kis munkalapja és két hosszú szarva van, szarvas üllőnek, azt, melynek gömbölyű feje van, marok-üllőnek, azt pedig, amelynek szélein négyszögletes vagy kerek rovarékai, oldalán pedig hasonló alakú nyílásai vannak, minta-üllőnek nevezzük. Általában a legtöbb fémiparágnak megvan a maga sajátos üllőalakja (fenék-, kovács-, bádogos-, fémfüstverő-, szegkovács-üllő stb.). Az üllő alá tett fátokét üllőtökének nevezzük. L. Kovácsolás. — Üllőt a fül anatómiájában 1. Fül. K. I. A. Ülnök, igy nevezték nálunk a kir. törvényszékek szervezése előtt a megyei és városi törvényszékek biráit. Ülőfürdő vagy ülőkád, 1. Fürdő. Ültetés. Ha a növényeket nem engedjük azon a helyen teljesen kifejlődni, ahol kikeltek, hanem más földbe helyezzük át, ezt az eljárást II.-nek nevezzük. A növényeket vagy csupán gyökérzettel ültethetjük el, vagy pedig ugy veszszük ki őket a földből, hogy a gyökérzeten földgomoly marad s ugy ültetjük el őket, mely utóbbi eset sokkal biztosabb az előbbinél. Földgomolyostól rendesen a cserepes növényeket szokták elültetni. A csupasz gyökerekkel elültetett növények sokkal nehezebben erednek meg, mert sokkal több nedvet párologtatnak el, mint amennyit felvesznek, minek következtében levélzetük elfonnyad, különösen száraz tiszta időben s csak bizonyos idő múlva üdül fel ismét annyira, hogy a növény itt fejlődésnek indul. Sokszor el is pusztulnak az így elültetett növények. Leveles növények ültetésére esti idő a legalkalmasabb , borult, esős időben azonban egész nap ültethetünk. A földből kiemelt növényeket lehetőleg gyorsan kell elültetni, hogy a gyökerek el ne száradhassanak. Ha sok növényt kell elültetni, úgy tanácsos a földből kiemelt növényeket árnyékos helyre tenni, földdel betakarni s meglocsolni. V.után a növényeket meg kell öntözni. Pákát és cserjéket lehetőleg szintén földgomolylyal kellene ültetni, hogy biztosabban megeredjenek. Minthogy azonban ez csak olyan fáknál lehetséges, melyeket eredeti helyük közelében akarunk átültetni, minthogy távolabb fekvő helyekre földgomolylyal biró fák és cserjék szállítása igen bajos és költséges volna : ezeket a növényeket rendesen csupasz gyökerekkel szokták ültetni oly időben, amikor a vegetáció még szünetel. Újabban nyáron is szoktak fákat és cserjéket ültetni, de ezeket nagyon óvatosan kell a földből kiemelni, hogy a gyökerek meg ne sérüljenek. A földből kiemelt lombos fákat vagy cserjéket meg kell óvni a naptól, gyorsan el kell ültetni s reggel és este jól megöntözni, hogy ki ne száradjanak. — Az Ü. egyik módja az erdőtelepítésnek. Az Ü. lehet szabályos,ha a csemetéket minden irányban bizonyos mérték szerint ültetik el, vagy szabálytalan, ha az Ü., tekintet nélkül a sorok egyenes irányára, csupán szemmérték szerint történik. A szabályos II. a hálózat vonalainak háromszög-, négyzet- vagy ötszög-alakja szerint lehet : hármas, négyes, ötös vagy pedig soros, amidőn a hálózatban a csemetetávolság a sortávolságtól különbözik s a négy csemete által alkotott alak hosszúkás négyszög. Az I. rendes ideje a tavasz, mielőtt, a rügyek fakadni kezdenek, de szelíd telki vidékeken a lomb lehullása után épp oly jó az őszi II. is, sőt homokos területeken csak őszszel ültetnek, hogy a csemetéknek megeredése a nagyobb nedvesség folytán biztosítva legyen. A tölgy 7—8 éves koráig ültethető ki, mely idő alatt 23 m. magasra megnő. A bükk 5—6 éves koráig ültetendő ki. A juharok akár fiatalon, akár idősebb korban jól megerednek, épp ugy a kőris is, tehát 2—5 éves korukban. A szilt, gyertyánt, égett 2—6 éves korukban, sőt a szilt 1 éves korában is sikerrel lehet ültetni. Az akácot jó 1 éves korában elültetni, az erdei fenyőt 1—2, a lucfenyőt 2—5, a a jegenye fenyőt 4—6, a vörös fenyőt 3—5, a havasi fenyőt 6—10, a sima fenyőt 2—4 éves korában. BENES ÉS vas. Ültetvény, az ültetésből keletkezett fiatalos, 1. Ültetés.