A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

Ü, Ű - Ügyviteli szabályok - Ügyvivő - Ük - Üldözés - Üledék - Üllő - Üllő - Ülnök - Ülőfürdő - Ültetés - Ültetvény

552 — Ültetvény Ügyviteli szabályok Ügyviteli szabályok: 1. Ügyrend. Ügyvivő, 1. Chargé d'affaires. Ük, eredetileg ugy látszik ősanya, később va­lamivel tágabb értelemben ős-szülő, egyáltalában ős. Ipolyi (Magyar myth. 6. és 572.) a finn akko­val egy eredetűnek tartja, melyet Castrén még csak az agg szóval próbált meg rokoní­tani. Üldözés, a győzelmes döntésnek kihasználása a csatatéren. Megkülönböztetünk harcászati és ha­dászati II.-t. Az első a fegyversikernek közvetlen kiaknázása, hogy az ellenséget l'épée aux reins követjük, míg a sötétség, a terep vagy saját csa­patainknak kimerültsége határt nem szab. A dön­tés általa válik teljes győzelemmé, mert az ellen­ség harcászati kötelékeit felbontja s ágyuk, zász­lók stb. esnek mint trófeák a győző kezébe. A hadászati II. a győzelemnek nagyobb szabású ki­aknázása és a háborúnak végcélját tartja szem előtt. Olykor elereszti az ellenfélt, hogy a legfon­tosabb tárgyat, az ellenséges fővárost stb. felke­resse (Napoleon 1806. hét nap alatt Auerstadttől Berlinig menetelt s az Ü.-t tábornagyaira bizta). A fő szerep az Ü.-nél a lovasságnak jut. Az Ü.-t manapság megnehezíti a tűzi fegyverek nagy ereje, mely az üldözöttnek lehetségessé teszi, hogy újabb állásokat elfoglalhasson és vissza­vonulását fedezhesse. — Ü., a bűnvádi eljárás­ban ismeretlen vagy szökésben levő bűntettes kézrekerítésére tett intézkedés. L. Nyomban ül­dözés. Üledék, 1. Residuum, — üledékes kőzet, lásd Eruptiv kőzet. Üllő, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye pesti felső­j.-ban, (ISDS) 3033 magyar lak., vasút, posta-és táviróhivatallal és postatakarék­pénztárral. Üllő régi lakott hely , 1690 táján tel­jesen el volt hagyatva, de csakhamar megtelepe­dett lakosokkal s a váci püspökség, később a váci káptalan birtoka lett. Lakói földmívelést és állat­tenyésztést űznek, Budapestre tejet, baromfit, zöldséget szállítanak. TH.v. Üllő, nagyobb vastuskó, melyre a kovácsul­ő­helyben a kovácsolandó vasdarabot fektetik ; ál­talában a fémtárgyaknak kalapácscsal való meg­munkálására használják. A kovács-II.-nek köze­pén sima felszínü munkalapja, jobb és bal olda­lán pedig kerek, illetőleg szögletes szarva van, mely utóbbin átmenő nyilas az üllő-letét vagy odor szárának bedugására való. Azt az üllőt, mely­nek kis munkalapja és két hosszú szarva van, szarvas üllőnek, azt, melynek gömbölyű feje van, marok-üllőnek, azt pedig, amelynek szélein négyszögletes vagy kerek rovarékai, oldalán pe­dig hasonló alakú nyílásai vannak, minta-üllő­nek nevezzük. Általában a legtöbb fémiparágnak megvan a maga sajátos üllőalakja (fenék-, ko­vács-, bádogos-, fémfü­stverő-, szegkovács-ü­llő stb.). Az üllő alá tett fátokét üllőtökének nevez­zük. L. Kovácsolás. — Üllőt a fül anatómiájában 1. Fül. K. I. A. Ülnök, igy nevezték nálunk a kir. törvényszé­kek szervezése előtt a megyei és városi törvény­székek biráit. Ülőfürdő vagy ülőkád, 1. Fürdő. Ültetés. Ha a növényeket nem engedjük azon a helyen teljesen kifejlődni, ahol kikeltek, hanem más földbe helyezzük át, ezt az eljárást II.-nek nevezzük. A növényeket vagy csupán gyökérzet­tel ültethetjük el, vagy pedig ugy veszszük ki őket a földből, hogy a gyökérzeten földgomoly marad s ugy ültetjük el őket, mely utóbbi eset sokkal biztosabb az előbbinél. Földgomolyostól rendesen a cserepes növényeket szokták elültetni. A csu­pasz gyökerekkel elültetett növények sokkal ne­hezebben erednek meg, mert sokkal több nedvet párologtatnak el, mint amennyit felvesznek, mi­nek következtében levélzetük elfonnyad, különö­s­en száraz tiszta időben s csak bizonyos idő múlva üdül fel ismét annyira, hogy a növény itt fejlődésnek indul. Sokszor el is pusztulnak az így elültetett növények. Leveles növények ültetésére esti idő a legalkalmasabb , borult, esős időben azonban egész nap ültethetünk. A földből kiemelt növényeket lehetőleg gyorsan kell elültetni, hogy a gyökerek el ne száradhassanak. Ha sok növényt kell elültetni, úgy tanácsos a földből kiemelt nö­vényeket árnyékos helyre tenni, földdel betakarni s meglocsolni. V.­után a növényeket meg kell ön­tözni. Pákát és cserjéket lehetőleg szintén föld­gomolylyal kellene ültetni, hogy biztosabban meg­eredjenek. Minthogy azonban ez csak olyan fák­nál lehetséges, melyeket eredeti helyük közelében akarunk átültetni, minthogy távolabb fekvő he­lyekre földgomolylyal biró fák és cserjék szállí­tása igen bajos és költséges volna : ezeket a nö­vényeket rendesen csupasz gyökerekkel szokták ültetni oly időben, amikor a vegetáció még szü­netel. Újabban nyáron is szoktak fákat és cser­jéket ültetni, de ezeket nagyon óvatosan kell a földből kiemelni, hogy a gyökerek meg ne sérül­jenek. A földből kiemelt lombos fákat vagy cser­jéket meg kell óvni a naptól, gyorsan el kell ül­tetni s reggel és este jól megöntözni, hogy ki ne szá­radjanak. — Az Ü. egyik módja az erdőtelepítés­nek. Az Ü. lehet szabályos,ha a csemetéket minden irányban bizonyos mérték szerint ültetik el, vagy szabálytalan, ha az Ü., tekintet nélkül a sorok egyenes irányára, csupán szemmérték szerint tör­ténik. A szabályos II. a hálózat vonalainak há­romszög-, négyzet- vagy ötszög-alakja szerint le­het : hármas, négyes, ötös vagy pedig soros, ami­dőn a hálózatban a csemetetávolság a sortávol­ságtól különbözik s a négy csemete által alkotott alak hosszúkás négyszög. Az I. rendes ideje a tavasz, mielőtt, a rügyek fakadni kezdenek, de szelíd telki vidékeken a lomb lehullása után épp oly jó az őszi II. is, sőt homokos területeken csak őszszel ültetnek, hogy a csemetéknek megeredése a nagyobb nedvesség folytán biztosítva legyen. A tölgy 7—8 éves koráig ültethető ki, mely idő alatt 2­3 m. magasra megnő. A bükk 5—6 éves koráig ültetendő ki. A juharok akár fiatalon, akár idősebb korban jól megerednek, épp ugy a kőris is, tehát 2—5 éves korukban. A szilt, gyertyánt, égett 2—6 éves korukban, sőt a szilt 1 éves ko­rában is sikerrel lehet ültetni. Az akácot jó 1 éves korában elültetni, az erdei fenyőt 1—2, a luc­fenyőt 2—5, a a jegenye fenyőt 4—6, a vörös fenyőt 3—5, a havasi fenyőt 6—10, a sima fenyőt 2—4 éves korában. BENES ÉS vas. Ültetvény, az ültetésből keletkezett fiatalos, 1. Ültetés.

Next