Palócföld, 1974 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám
77? 19741 Egy elfeledett Mikszáth-elbeszélés Közélet, közéletiség -nézetfelderítésen fiatalok között Riport szakmunkástanulókkal Bányászdalok Urbanizáció, művészet 'égvári Lajos Salgótarjánról A komárnói Magyar Területi Színház Vasas Károly bányász-szobráról Gyermekkoromban gyökerezik az emlék (bár, ha utánagondolok, társíthatok ide példát bőven a felnőtté érés éveiből is): milyen tömérdek megpróbáltatás, mennyi járt utakat és mellékösvényeket mérő próbálkozás, sanda szabálytalanság, önös érdekű kihágás, csüggedést szülő balsiker és mennyi apró öröm, diadalmas nyereség kellett ahhoz, hogy végre hittel tudva fogadjuk el a kollektív játékok egyezményes rendjét. Mert az emberfajta elemi ösztönével együtt hagyományozódik át az az önzés, ami a még csekélyebb tudatú ifjúkorban olyan leplezetlenül megnyilatkozik - nem azonosulva ugyan a más kárára törekvéssel, de jellege miatt igencsak messze esve a kollektivizmustól. És bizony közvetlen tapasztalás hozza meg csak a kilábalást. Aminek első foka: a közösségi együttmozdulás lehetőségeinek, majd szabályrendszerének felismerő elfogadása. A második pedig: a közérdek elsődleges ösztönzőként való „közreműködtetése” az együttmozdulásokban. így érik felnőttkorba a társadalmi szövetrendszerbe megszámlálhatatlan kötéssel ágyazott ember — s így érik felnőttkorba maga a társadalom is. Nem ma kezdődött folyamatban sorakoznak elő a szocialista társadalomépítés aktuális igényeit hangsúlyozó irányelvek, állásfoglalások, határozatok, melyek egyértelműen arra ösztönöznek, hogy egyén és kollektíva tuda-IRODALMI, MŰVÉSZETI, TÁRSADALOMPOLItIKAI FOLYÓIRAT