Palócföld, 1981 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1981 / 1. szám

V ~­jaJJL !- Lehetőségek, mulasztások Beszélgetés egy filmről Kockázat és konfliktushelyzet Zenei életünk kis tükre II. Akác István, Baksán Mára, Banos János, Hideg Antal, Huh István, Körmendi Lajos és Tamás István versei Laczkó Pál prózai írása A szellemidéző Madách-fiú A virágnyelv — világnyelv „Ha a filmről akarunk valamit megtudni, az alábbi beszélgetés csalódást kelthet. Ez már az egyoldalú helyzetből is következik: ebben a „cigányfaluban” a Koportos mint „cigányfilm” fog szerepelni, holott hitem sze­rint nem az. Esztétikai fejtegetések, mély elemzések nem hangzanak el a film értékei­ről, esetleges hiányosságairól sem derül ki sok. A bennfentes kritikákban — joggal — agyonidézett Sziszifuszról itt nem lesz szó. Annál több a faji előítéletről, erkölcsi bék­lyóinkról, a pénzről, életmódunk, gondolko­dásunk végletes különbségeiről.” (Bérczes László: „Cigány mindig lesz”) „Ahhoz nem fér kétség, hogy Madách Ala­dár nem a Tragédia szintjén adott választ kora kérdéseire. A magatartása az, ami iz­gat bennünket, s nem annyira a műve. Köl­tészetének például nem az esztétikai rang­ja az érdekes, hanem a belőle kibontakozó viszony a századvég valóságához. Spiritizmu­­sa sem mint tudomány foglalkoztat bennün­ket, hanem mint sajátos reakció a válság­­helyzet jelenségeire. Madách Aladár művei elsősorban dokumentális értékűek számunk­ra. Felvillantanak egy jellegzetesen század­végi magatartást. Megmutatják, hogy miként gondolkozott akkortájt egy művelt, igényes szellemű nógrádi birtokos nemes — aki rá­adásul Madách Imre fia.” (Szabó Károly: A szellemidézfl Madách-fiú) „Az intézményesített, a »védett« klasszikus zene, és a mindennapok általános igénye kö­zött látok egyre mélyülő szakadékot. Hiszen zenei műveltség és praktikus szükségletek között vajmi kevés az összefüggés, egymás­rautaltság. Miért nem kell propaganda a zenei glz-gaz terjedéséhez? A bugyuta nótá­­zások, a disco, a romantika kiürült kliséjét idéző slágerek miként jutnak el hallgatóik­hoz? Félreértés ne essék: nem értékeket és tartalmakat ítélek meg. Csupán a vázlatosan említett alkalmak során találkoztam a leg­szélesebb rétegek zenében való tökéletes fel­oldódásával. Hosszabb tanulmányt igényelne a kérdés lélektani és szociológiai mélységű ki­fejtése, most csak annyit: vonzóvá, termé­szetessé kell tenni a «hírrel hirdetett», intéz­ményesült zenei formákkal való találkozást.” (Németh János István: Zenei mikro[bb]kozmosz) *. PALO OLD 4. --------------------------------------------------------­TÁRSADALOMFOLTITKAI IRODALMI, MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT

Next