Palócföld, 1990 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám - SZOMSZÉDSÁG ÉS KÖZÖSSÉG - Fogarassy László: A tescheni hétnapos cseh-lengyel háború 1919. január 23-30. (tanulmány)
FOGARASSY LÁSZLÓ A tescheni hétnapos cseh-lengyel háború 1919- január 23-30. A tescheni hercegség az osztrák Szilézia keleti része volt, morva, lengyel és német lakossággal, amely a történelmi cseh királyság egy részét képezte, mint annak egyik tartománya. A csehek történelmi jogon tehát magukénak tekintették, viszont a lengyelek etnográfiai alapon tartottak rá igényt: lakosságának nagy része lengyel volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a lengyelek nemcsak Nyugat-Galíciában ragadták magukhoz a hatalmat, de még arra is képesek voltak, hogy Teschent megszállják, úgy hogy ezáltal a karwini szénbányavidék és az Oderbergből (Bohumín) Kassára vezető vasútvonal teljes sziléziai szakasza is a kezükbe jutott. Átmenetileg Árva és Szepes megyék részeit is megszállották és az itt talált magyar csendőrőrsöket pedig lefegyverezték. 1919. január 10- én Pilsudski lengyel köztársasági elnök és Moraczewski miniszterelnök pedig aláírta Galícia,Teschen, valamint Árva és Szepes részeinek közigazgatási statútumát. (Teschen 1918. október 31. óta állott lengyel közigazgatás alatt.) Benes csehszlovák külügyminiszter 1919. január 17-én a békekonferenciától azt kívánta, hogy engedélyezze a tescheni hercegségnek cseh megszállását, a csehszlovák kormány pedig a kérdés rendezése tárgyában közös bizottság létesítését javasolta január 21-én. Mivel a lengyelek ezen a vitás területen január 26-án parlamenti választásokat szándékoztak tartani, a csehszlovák nemzetvédelmi minisztérium parancsot adott a Teschentől nyugatra és délre álló csapatai parancsnokának, Gillain francia alezredesnek, hogy a lengyel csapatokat támadja meg és a tescheni hercegséget foglalja el. Gillain alezredes a parancs végrehajtását elutasította azzal, hogy a francia tiszt és Franciaország nincsen hadiállapotban Lengyelországgal. Erre a minisztérium Josef Snejdárek alezredest nevezte ki a tescheni védőszakasz parancsnokának, aki ugyan szintén francia tiszt volt, cseh ember létére francia állampolgár, de a kinevezést minden gátlás nélkül elfogadta. Nem is történt baja, sőt az ezredesi rendfokozatot is megkapta. Snejdereknek a hadműveletek céljaira rendelkezésére állott a teljes franciaországi 21. légionárius gyalogezred, három volt cs. és kir. zászlóalj (egy 54-es és 93-as és a 17. vadászzászlóalj), az orlovai és bohumíni (Oderberg) önkéntesek egy-egy zászlóalja, egy 4-es tüzérüteg, a morva üteg egy lövegszakasza. Azonkívül Zsolnán készenlétben állott a jablunkai szoros birtokbavételére és biztosítására az olaszországi 35. legionáriusezred két zászlóalja, egy üteg és egy páncélvonat. A lengyel tescheni front parancsnoka Franciszek X. Latinik ezredes volt, korábban osztrák-magyar tiszt, aki ebben az időszakban 16 lövészszázaddal, 4 nem komplett géppuskásszázaddal, egy lovaskülönítménnyel és egy 43