Palócföld, 2003 (37. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Füreder Balázs: "Gróf Schmidegn rosolissa" - Egy régi ital bemutatása (tanulmány)

matját jelenti.9 Európában a XVII. században jöttek divatba az édes likőrök,10 és ezek elterjedésében minden bizonnyal nagy szerepet játszhatott XIV. Lajos likőrszeretete, akinek szíverősítő gyanánt ké­­ szítették.11 1686-ban Francesco Procopio dei Coltelli szicíliai nemes párizsi kávéházában, a kávén és teán kívül már kapható volt csokolá­dé, fűszeres borok és különböző likőrök, így rozsális is.12 Gui Patin véleménye a rozsálisról nem éppen hízelgő: „ros­solis nihil habet solare sed­igneum” (ebben a nap harmatjában semmi sincs a napból, csak az, hogy tüzes). Ennek ellenére a század vége felé megjelenő, magukra valamit is adó polgári háztartási könyvek, (például Rudiger: La Maison régiée.) kötelességüknek érzik, hogy ismertessék „a kü­lönböző olasz módi édes likőrök helyes készítési módját”. A rozsólist általában különböző fűszerekkel (szegfűszeg, szere­csendió, fahéj, ánizs, barack, fenyőmag) vagy virágokkal (rózsa, na­rancs), pálinkával, nádmézzel és esetenként tiszta vízzel (forrás vagy esővíz) napokon, esetleg heteken keresztül erjesztve készítették. En­nek eredményeként egy nagyon kellemes „nőies” italhoz jutottak.14 A rozsálisról tudnunk kell, hogy Magyarországon nem a XVIII. század végén ismerték meg. Bethlen Miklós önéletleírásában olvas­hatjuk, hogy Buda visszavételének idején is kedvelték és fogyasztot­ták.15 Ennek Apor Péter Apafi erdélyi fejedelem udvaráról (1661— 1690)16 írt visszaemlékezésében ellentmond: „ha valakit kínáltál volna rosalissal, talán azt gondolta volna, hogy napfeljötte előtt harmatot szedtél, s avval kínálod, avagy rozsból is sült kenyérrel kínálod”.17 Apor korához való elfogultságát ismerve ez nem fedheti teljes mértékben a valóságot. A rozsális fogyasztás általánossá válása azonban a XVIII. század második felére tehető. Ekkor ugyanis már az inventáriumokban is kezd megjelenni. Egy 1762-ből származó somogyi összeírásban szerepel: „rozsális pohár metszet, rozsolis, rozsolis égetőt, égetőt, rozsolis pohár 2 db”.­­ A korban a nagyüzemi gyártás is elkezdődött. 1795-ben a Komárom megyei Marcellházán, rozsóliskészítő likőrgyárat alapítottak.19 A rozsólis népszerűségére a magyar irodalomban, költészetben is találhatunk példát. Mikszáth Kálmán Különös házasság című regé­nyében Horváth Miklós uram rozsálisfőzésre adja magát,20 Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija pedig fél deci rozsálispálinká­­ért húzatta ki a fogát egy disznóherélővel.21 Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájában­­ „Festett rozsólisos szalmás üvegére” - rozsólisos • 1 ”5 i 727 |

Next