Palócföld, 2003 (37. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Füreder Balázs: "Gróf Schmidegn rosolissa" - Egy régi ital bemutatása (tanulmány)

9. TÓTH István György: Életmód és mentalitás, in.: KÓSA László (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. Bp., 2000. 164. 10. MONTAN­ARI, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Bp., 1996. 148. 11. BRILLAT-SAVARIN, Anthelme: Phsiologie du goüt. Paris, 1965. 294. 12. BLOND, Georges-BLOND, Germaine: Histoire pittoresque de notre alimentation. Paris, 1960. 431. 13. BRAUDEL, Fernand: Civilisation matérielle, économie et capitalisme, XVe-XVllle siécle 1. Les structures du quotidien: le possible et l’impossible. Paris, 1979. 210. 14. N. NAGYVÁTHY János: Magyar házi gazdasszony. Pesten, 1820. (reprint: Bp., 1986. 157-160.) 15. TÓTH I. Gy., in.: KÓSA L. (szerk.): 2000. 164. Ennek ellentmond Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. Bp., 1976. 454., e szerint a rezsális 1708-1710 táján jelent meg csak Magyarországon. Ezt az állítást CSEFKÓ Gyula: Pálinka.­­ Magyar Nyelv, XXVIII. 1932. 167. cikkével és az eb­ben megjelent idézettel próbálják alátámasztani: „aquavitát, rosalist, fahéjvizet igen keveset [ittam]”. Az idézet forrása BETHLEN Miklós önéletleírása I. V. Windisch Éva (szerk.), Bp., 1955. 133. Azonban a szövegkörnyezetben nem találhatunk az 1708-1710-es megjelenésre adatot, arra viszont igen, hogy már a XVII. század vége felé fogyasztotta az erdélyi nemes. „1688-tól fogva [...] az én rendtartásom aszta­lomnál ez volt: ...Pálinkát, bor, sem nemzétiben, úton, étel közben, ittam talán éle­temben háromszor. Aquavitát, rosalist, fahéjvizet, igen keveset és igen ritkán, nem gyönyörűség, sem részegségért, hanem orvosságért inkább.”. V. WINDISCH É. (szerk.), 1955. 132-133. Az előbbi cáfolat alapján feltételezhetjük, hogy Magyaror­szágon valóban ismerhették a rezsólist a XVII. század végén. 16. PACH Zsigmond Pál (főszerk.): Magyarország története 1526-1686. II. kötet. Bp., 1987. 1722. 17. APOR Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Bp., 1736/ 1972. 14. 18. KNÉZY Judit: Somogy XVIII. századi táplálkozástörténetéből, in.: KANYAR Jó­zsef (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, 15. Kaposvár, 1984. 154. 19. BALÁZS Géza: A magyar pálinka. Bp., 1998. 61. 20. MIKSZÁTH Kálmán: Különös házasság. Bp., 2001. 65. 21. TERSÁNSZKY Józsi Jenő: Kakuk Marci szerencséje. Bp., 1980. 100. 22. CSOKONAI VITÉZ Mihály: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon. Lipcse, 1844. 83. 23. Magyar Országos Levéltár, Balassa család,­­ 1770 4. CS. 1757. 24. Zsigmondháza Trencsén vármegyében (a mai Szlovákia területén) található. KÁLLAY I.-PATAKY L.: 1972. 189. 25. Magyar Országos Levéltár, Balassa család, P 11­17. CS. 26. 624-638. 26. Indiában élő, 3 méter magasra is megnövő növény, mely mint emésztést elősegítő szer és likőripari ízjavító kerül forgalomba. RÁPÓTI Jenő — ROMVÁRY Vilmos: Gyógyító növények. Bp., 1983. 316. 27. Külömb-Féle Nád Mézes... 1769. O. Sz. K. Quart. Hung. 1373. 28. CZIFRAY István: Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazda aszszonyok szük­ségeihez alkalmaztatva. Pesten, 1840. (reprint: Bp., 1985. 562-565.) | 729 |

Next