Palota-Ujpest, 1936 (16. évfolyam, 1-47. szám)

1936-11-14 / 46. szám

XVI. évfolyam, 46. szám, fire 25 fillér. Trianon XVI. 1936. november 14. ------ ----- 1936-­ 14 EGYESÜLETI ÉLET ..-—­ Politikai hetilap Újpest és Rákospalota megyei városok pártokon felül álló, független várospolitikai lapja Az újpesti és rákospalotai ipartestületek hivatalos közlönye iii.iii . I... .ii.ii I ................... m iii ...................... Előfizetési ára egy hóra 1 pengő, negyed­évre 3 pengő. Egyes szám ára 25 fillér. Megjelenik minden szombaton. Hirdetések díjszabás szerint. Lapzárta csütörtökön este. A kisvincosna Nehéz nem osztályról beszélni vagy írni, ha a kisiparosságnak az értelmi és a gazdatársadalom mögé harmadik osztályának be­osztott társadalmával kívánunk foglalkozni. Addig, amíg az ér­telmi osztály minden tekintetben kiváltságot élvez, már az isko­láztatási elbírálástól és bánás­módtól kezdve, a megélhetésen keresztül az elhelyezkedhetés, többoldalú kereseti és a nyug­állományba helyezés lehetősé­géig, amíg a gazdatársadalmat az állam vagy magángazdaság terhére ellátták különböző ked­vezményekkel és védettséggel, addig a kis- és középiparban évek, évtizedek óta elhelyezke­dettek, éppen a másik két tár­sadalmi osztály részére biztosí­tott különleges előnyöknél fogva a munkásosztállyal egyenlő, sőt egyes esetekben még annál is hátrányosabb helyzetbe került. Az iparosság eme hátrányos helyzetének okai a szervezetlen­ségében keresendők. Ugyanott, ahol a másik két társadalmi réteg ereje és hatalma megnö­vekedett, a jól szervezett értelmi osztály iparkodott minden hiva­­tottság, minden tradíció nélkül kihasználni anyagiakkal erősí­tett helyzetét, hogy a kormány­zat által nem védett és a szer­vezett kartellek által legyengített, tíz emberöltő alatt megszerzett iparostekintélyt maga alá gyűrve fölötte erkölcsi és anyagi hatal­mat gyakoroljon. Ha mindazo­kat az erkölcsi erőket, melyek nem maguktól, de az iparosság szervezetlensége folytán adód­tak és lettek elnyomói és meg­­nyomorítói az iparosságnak, szervezettséggel, hivatottságá­­nak a felismerésével a saját részére, a saját élete és vagyona biztonságára, a munka megbe­csülésének az érdekében, jel­szavak, pártok, felekezeti meg­különböztetések kiküszöbölésé­vel a saját szolgálatába bírja állítani, úgy ha többet nem is, de eléri, épúgy, mint az előnyö­sebb helyzetben levő két másik osztály, hogy Trianon átka nem az iparostársadalmat fogja súj­tani oly mértékben, mint aminő­ben azt kötelességévé tették el­viselni. Mert köztudomású, hogy a munkásosztályon kívül a kis­iparosok társadalma az, amely legjobban van megterhelve a Trianon által okozott nyomorú­ság legnagyobb részviseléséről, szó. Főszerkesztő: Dr. TAKÁCS GYÖRGY Szerkesztő: CEGLÉDY ANTAL Legnagyobbak közt ma Te vagy a legnagyobb! Nem fenyegetődzél És nem csörtetsz kardot. Nem megy tanakodni Földi szentek közé, Istentagadókat Nem gy­űjtsz magad köré. Nem kuporgatsz össze Arany tartalékot, Befolyásoljanak ? . .. Nem tűröd, nem hagyod! Teliteljes agyad Napból pattant szikra, Ami nemes, szép s jó Kihozod a síkra. Ősrákos, 1936. november 3. MUSSOLINI: Az őstiszta erkölcs Talajt nálad talált, A becstelenségre Hozol örök halált. Milánót a világ Központjává tetted, Amikor elmondtad Híres beszédedet. Ily magas erkölcsű Szószólás csak egyszer — A világ központján — Még akkor hangzott el, Amikor Atillát Bízta meg az Isten. — Mert ezen a Földön Úgy megromlott minden. Ki kellett bontani Suhogó ostorát, Leverni a gonoszt, Hogy őt meghallhassák. Akkor itt kondult meg Az „Isten ostora“, Rika sátorváros élén fapalota, Innét repítették Hun­szittya lovasok; Ma Milánóban Te Adtad meg a hangot. Magyarok Istene Áldjon meg érette! így nem beszélhet más : Csak „Isten küldöttje“ 1 KARAKÁN. A tervezet füzet alakjában 18 nyom­tatott oldalra terjed és a képviselők­nek már ki is küldték. Tekintve annak közérdekű voltát, hogy azt olvasóközönségünk is teljes egészé­ben megismerhesse, lapunkban rész­letekben hozzuk. Előre bocsátjuk, hogy a füzetben a vízvezeték létesítésére vonatkozó­lag első lépéstől kezdve felmerült tervek idő szerinti sorrendben mind fel vannak sorolva azért, hogy min­denkinek fogalma legyen arról, hogy mibe került volna a vízművek léte­sítése és a víz a régi és mibe kerül dr. Szőcs József polgármester tervei szerint. Ismételjük, hogy az csak terv, amelyen a képviselőtestület — a la­kosság érdekeinek szem előtt tartá­sával — módosíthat és hogy olvasóink is hozzászólhassanak s lapunk utján indítványokat tehessenek, ezért a továbbiakban hozzuk az egész ter­vezetet. I. Vízkutatási előmunkálatok Városunk a vízvezeték létesítésére az első lépést 1912-ben tette meg, amikor Rákospalota még mint nagy­község a létesíteni szándékolt vízve­zeték táplálásához szükséges víz fel­kutatásával megbízta a Belügyminisz­térium műszaki ügyosztályát. Az osztály az általa végrehajtott kutató fúrások és próbaszivattyúzások alapján megállapította, hogy a víz­vezeték céljaira szükséges víz meg­felelő mennyiségben kitermelhető a város határában levő Alsórétek alatt elvonuló alluvinális kavicsrétegből, csőkutak létesítése által. A vizet azonban,­­ mivel az lite­renként 0,4—0 6 milligram vasat tar­talmaz, — vastalanitani és mert a vízben a mangán nyomai is feltalál­hatók, esetleg mangántalanitani is kell, úgy amint ezt már a Székesfő­városi Vízművek káposztásmegyeri telepén is történik. A vízkutatási munkálatok befejez­tettek, de a háború a további lépé­sek megtételét megakadályozta és a háború utáni időkig e téren semmi sem történt. II. Előtervek. A vízvezeték és csatornázás léte­sítésére irányuló első érdemes lépést a város 1927-ben tette meg, amikor a vízvezeték és csatornázás általá­nos előterveit és hozzávetőleges költ­ségét elkészítette. A város tanácsa a vízvezeték elő­terveit alternatív alapon akként ké­szítette el, hogy az egyik alternatíva az önálló vízmű terveit foglalta ma­gában, míg a második alternatíva a fővárosi vízművekből leendő vízbe­­szerzés alapján készült. Ugyancsak két alternatíva alapján készítette el a város tanácsa a csa­tornázása előterveit és hozzávetőle­ges költségvetését is. Az egyik, lé­nyegesen olcsóbb megoldás szerint a város általános csatornázásánál a Rákospalota északi részében már meglévő és mintegy 10 kilométer hosszú csatornahálózat, — amely csak a csapadékvizek levezetésére engedélyeztetett s amely a Szilaspa­­takba torkolik, — a házi bekötések­kel együtt változatlanul fenntartva, beillesztetett az újonnan létesítendő általános csatornahálózatba oly mó­don, hogy a záporvizek továbbra is a Szilaspatakba vezettetnek, míg az ötszörösénél kisebb higitású szenny­vizek átemeltetnek a város déli ré­szében építendő új csatornahálózatba, amelynek főgyűjtője a székesfőváros rákosvölgyi főgyűjtőjébe vezet. A csatornázás terveinek második alternatívája azon lehetőségre való tekintettel, hogy az olcsóbb megol­dást tartalmazó első alternatívát a felettes hatóságok esetleg nem enge­délyezik, mintegy 700.000 pengővel drágább költségvetéssel készült. E szerint a város északi részében már meglévő csatornahálózat kizárólag a csapadékvizek levezetésére tartazik fenn, míg a szennyvizek levezetésére itt is teljesen új második csatorna­­hálózat létesül, amelynek szennyvizei átemeltetnek a rákosvölgyi főgyűjtőbe. A város a fenti vízvezetéki és csa­tornázási alternatív előterveket felül­bírálás és jóváhagyás végett felter­jesztette a Népjóléti Minisztérium mű­szaki osztályába. Az osztály a fel­terjesztett vízvezetéki előterveket az­zal hagyta jóvá, hogy a fővárosi víz­művektől való vízbeszerzés melletti megoldás csak abban az esetben lenne indokolt, ha a fővárosi vízmű­vek olcsóbban adnák Rákospalotá­nak a vizet, mint amennyibe az vá­rosunknak az önálló vízmű üzeme mellett kerülne. A csatornázási előtervek alternatí­váiból pedig a Népjóléti Minisztérium a 700.000 pengővel drágább kivitelű második alternatívát hagyta jóvá, az­zal az indokolással, hogy a Szilas­patakba azért nem engedhető meg még a használati vizek beveze­tése, mivel a Szilaspatak a Dunába való betorkolása előtt olyan területen halad át, amelyen a Székesfővárosi Vízművek kútjai vannak telepítve, minélfogva megtörténhetnék az, hogy a Szilaspatakból a falpba szivárgó szennyvizek megfertőzik a Székesfő­városi Vízművek kútjait. mmmmmmmmm­m : Rákospalota vízvezeték- és csatorna­terve dr.Szőcs polgármester elgondolása szerint Központi sz­rkesztőség és kiadóhivatal: Újpest, Jókai-utca 18 sz Telefon: 2-955-16. Rákospalotai szerkesztőség: Károlyi-utca 35 (a Rákospalotai Polgári Kör helyiségében). Az Újpesti­­Kereskedők Társulatának huszonötéves jubileuma ünnepsége. Az Újpesti Kereskedők Társulata vasárnap délelőtt az újpesti város­háza közgyűlési termében díszköz­gyűlést tartott, melynek keretében ünnepelte meg fennállása 25-ik év­fordulóját. A díszközgyűlésen a meg­jelentek között láttuk : dr. Semsey Aladár polgármestert, dr. Csik József apátplébános, országgyűlési képvi­selőt, dr. Ugró Gyula ny. polgármes­tert, dr. Éber Antal országgyűlési kép­viselőt, dr. Fábián Béla országgyű­lési képviselőt, Budanovits Tibort, Aschner Lipót vezérigazgatót, Dán Leót, Türk Istvánt, Vincze Károly rendőrfőtanácsost, dr. Friedmann Dé­nes főrabit, dr. Aradi Béla a Pest­vidéki Ügyvédi Kamara elnökét, dr. Antal Endre városi főügyészt, dr. Klein Miksa főorvost, Blockner Gyulai igazgatót, Arányi Adolfot az újpesti izraelita hitközség elnökét, Gyárfás Emilt az újpesti Ipartestület elnökét, Holló Józsefet az újpesti fűszerkeres­­kedők elnökét, Darás Gábor tanárt, dr. Székely Györgyöt, Bánó Vince tanácsnokot, Darvas Bertalant, Reisz Gábort, Alberti Ervint, Molnár Edét és még számos személyiséget, vala­mint az újpesti kereskedőtársadalom színe-javai. A díszközgyűlésen kép­viseltette magát a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara, az Országos Magyar Kereskedők Egyesülete, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az Újpesti Ipartestület, a Kiskereskedők és Kisiparosok Egyesülete, a Pest­­szenterzsébeti Kereskedők Egyesü­lete, a Váci Kereskedők Egyesülete, a HONSz újpesti csoportja, a Pest-

Next