Palota-Ujpest, 1936 (16. évfolyam, 1-47. szám)
1936-11-14 / 46. szám
XVI. évfolyam, 46. szám, fire 25 fillér. Trianon XVI. 1936. november 14. ------ ----- 1936- 14 EGYESÜLETI ÉLET ..-— Politikai hetilap Újpest és Rákospalota megyei városok pártokon felül álló, független várospolitikai lapja Az újpesti és rákospalotai ipartestületek hivatalos közlönye iii.iii . I... .ii.ii I ................... m iii ...................... Előfizetési ára egy hóra 1 pengő, negyedévre 3 pengő. Egyes szám ára 25 fillér. Megjelenik minden szombaton. Hirdetések díjszabás szerint. Lapzárta csütörtökön este. A kisvincosna Nehéz nem osztályról beszélni vagy írni, ha a kisiparosságnak az értelmi és a gazdatársadalom mögé harmadik osztályának beosztott társadalmával kívánunk foglalkozni. Addig, amíg az értelmi osztály minden tekintetben kiváltságot élvez, már az iskoláztatási elbírálástól és bánásmódtól kezdve, a megélhetésen keresztül az elhelyezkedhetés, többoldalú kereseti és a nyugállományba helyezés lehetőségéig, amíg a gazdatársadalmat az állam vagy magángazdaság terhére ellátták különböző kedvezményekkel és védettséggel, addig a kis- és középiparban évek, évtizedek óta elhelyezkedettek, éppen a másik két társadalmi osztály részére biztosított különleges előnyöknél fogva a munkásosztállyal egyenlő, sőt egyes esetekben még annál is hátrányosabb helyzetbe került. Az iparosság eme hátrányos helyzetének okai a szervezetlenségében keresendők. Ugyanott, ahol a másik két társadalmi réteg ereje és hatalma megnövekedett, a jól szervezett értelmi osztály iparkodott minden hivatottság, minden tradíció nélkül kihasználni anyagiakkal erősített helyzetét, hogy a kormányzat által nem védett és a szervezett kartellek által legyengített, tíz emberöltő alatt megszerzett iparostekintélyt maga alá gyűrve fölötte erkölcsi és anyagi hatalmat gyakoroljon. Ha mindazokat az erkölcsi erőket, melyek nem maguktól, de az iparosság szervezetlensége folytán adódtak és lettek elnyomói és megnyomorítói az iparosságnak, szervezettséggel, hivatottságának a felismerésével a saját részére, a saját élete és vagyona biztonságára, a munka megbecsülésének az érdekében, jelszavak, pártok, felekezeti megkülönböztetések kiküszöbölésével a saját szolgálatába bírja állítani, úgy ha többet nem is, de eléri, épúgy, mint az előnyösebb helyzetben levő két másik osztály, hogy Trianon átka nem az iparostársadalmat fogja sújtani oly mértékben, mint aminőben azt kötelességévé tették elviselni. Mert köztudomású, hogy a munkásosztályon kívül a kisiparosok társadalma az, amely legjobban van megterhelve a Trianon által okozott nyomorúság legnagyobb részviseléséről, szó. Főszerkesztő: Dr. TAKÁCS GYÖRGY Szerkesztő: CEGLÉDY ANTAL Legnagyobbak közt ma Te vagy a legnagyobb! Nem fenyegetődzél És nem csörtetsz kardot. Nem megy tanakodni Földi szentek közé, Istentagadókat Nem gyűjtsz magad köré. Nem kuporgatsz össze Arany tartalékot, Befolyásoljanak ? . .. Nem tűröd, nem hagyod! Teliteljes agyad Napból pattant szikra, Ami nemes, szép s jó Kihozod a síkra. Ősrákos, 1936. november 3. MUSSOLINI: Az őstiszta erkölcs Talajt nálad talált, A becstelenségre Hozol örök halált. Milánót a világ Központjává tetted, Amikor elmondtad Híres beszédedet. Ily magas erkölcsű Szószólás csak egyszer — A világ központján — Még akkor hangzott el, Amikor Atillát Bízta meg az Isten. — Mert ezen a Földön Úgy megromlott minden. Ki kellett bontani Suhogó ostorát, Leverni a gonoszt, Hogy őt meghallhassák. Akkor itt kondult meg Az „Isten ostora“, Rika sátorváros élén fapalota, Innét repítették Hunszittya lovasok; Ma Milánóban Te Adtad meg a hangot. Magyarok Istene Áldjon meg érette! így nem beszélhet más : Csak „Isten küldöttje“ 1 KARAKÁN. A tervezet füzet alakjában 18 nyomtatott oldalra terjed és a képviselőknek már ki is küldték. Tekintve annak közérdekű voltát, hogy azt olvasóközönségünk is teljes egészében megismerhesse, lapunkban részletekben hozzuk. Előre bocsátjuk, hogy a füzetben a vízvezeték létesítésére vonatkozólag első lépéstől kezdve felmerült tervek idő szerinti sorrendben mind fel vannak sorolva azért, hogy mindenkinek fogalma legyen arról, hogy mibe került volna a vízművek létesítése és a víz a régi és mibe kerül dr. Szőcs József polgármester tervei szerint. Ismételjük, hogy az csak terv, amelyen a képviselőtestület — a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával — módosíthat és hogy olvasóink is hozzászólhassanak s lapunk utján indítványokat tehessenek, ezért a továbbiakban hozzuk az egész tervezetet. I. Vízkutatási előmunkálatok Városunk a vízvezeték létesítésére az első lépést 1912-ben tette meg, amikor Rákospalota még mint nagyközség a létesíteni szándékolt vízvezeték táplálásához szükséges víz felkutatásával megbízta a Belügyminisztérium műszaki ügyosztályát. Az osztály az általa végrehajtott kutató fúrások és próbaszivattyúzások alapján megállapította, hogy a vízvezeték céljaira szükséges víz megfelelő mennyiségben kitermelhető a város határában levő Alsórétek alatt elvonuló alluvinális kavicsrétegből, csőkutak létesítése által. A vizet azonban, mivel az literenként 0,4—0 6 milligram vasat tartalmaz, — vastalanitani és mert a vízben a mangán nyomai is feltalálhatók, esetleg mangántalanitani is kell, úgy amint ezt már a Székesfővárosi Vízművek káposztásmegyeri telepén is történik. A vízkutatási munkálatok befejeztettek, de a háború a további lépések megtételét megakadályozta és a háború utáni időkig e téren semmi sem történt. II. Előtervek. A vízvezeték és csatornázás létesítésére irányuló első érdemes lépést a város 1927-ben tette meg, amikor a vízvezeték és csatornázás általános előterveit és hozzávetőleges költségét elkészítette. A város tanácsa a vízvezeték előterveit alternatív alapon akként készítette el, hogy az egyik alternatíva az önálló vízmű terveit foglalta magában, míg a második alternatíva a fővárosi vízművekből leendő vízbeszerzés alapján készült. Ugyancsak két alternatíva alapján készítette el a város tanácsa a csatornázása előterveit és hozzávetőleges költségvetését is. Az egyik, lényegesen olcsóbb megoldás szerint a város általános csatornázásánál a Rákospalota északi részében már meglévő és mintegy 10 kilométer hosszú csatornahálózat, — amely csak a csapadékvizek levezetésére engedélyeztetett s amely a Szilaspatakba torkolik, — a házi bekötésekkel együtt változatlanul fenntartva, beillesztetett az újonnan létesítendő általános csatornahálózatba oly módon, hogy a záporvizek továbbra is a Szilaspatakba vezettetnek, míg az ötszörösénél kisebb higitású szennyvizek átemeltetnek a város déli részében építendő új csatornahálózatba, amelynek főgyűjtője a székesfőváros rákosvölgyi főgyűjtőjébe vezet. A csatornázás terveinek második alternatívája azon lehetőségre való tekintettel, hogy az olcsóbb megoldást tartalmazó első alternatívát a felettes hatóságok esetleg nem engedélyezik, mintegy 700.000 pengővel drágább költségvetéssel készült. E szerint a város északi részében már meglévő csatornahálózat kizárólag a csapadékvizek levezetésére tartazik fenn, míg a szennyvizek levezetésére itt is teljesen új második csatornahálózat létesül, amelynek szennyvizei átemeltetnek a rákosvölgyi főgyűjtőbe. A város a fenti vízvezetéki és csatornázási alternatív előterveket felülbírálás és jóváhagyás végett felterjesztette a Népjóléti Minisztérium műszaki osztályába. Az osztály a felterjesztett vízvezetéki előterveket azzal hagyta jóvá, hogy a fővárosi vízművektől való vízbeszerzés melletti megoldás csak abban az esetben lenne indokolt, ha a fővárosi vízművek olcsóbban adnák Rákospalotának a vizet, mint amennyibe az városunknak az önálló vízmű üzeme mellett kerülne. A csatornázási előtervek alternatíváiból pedig a Népjóléti Minisztérium a 700.000 pengővel drágább kivitelű második alternatívát hagyta jóvá, azzal az indokolással, hogy a Szilaspatakba azért nem engedhető meg még a használati vizek bevezetése, mivel a Szilaspatak a Dunába való betorkolása előtt olyan területen halad át, amelyen a Székesfővárosi Vízművek kútjai vannak telepítve, minélfogva megtörténhetnék az, hogy a Szilaspatakból a falpba szivárgó szennyvizek megfertőzik a Székesfővárosi Vízművek kútjait. mmmmmmmmmm : Rákospalota vízvezeték- és csatornaterve dr.Szőcs polgármester elgondolása szerint Központi szrkesztőség és kiadóhivatal: Újpest, Jókai-utca 18 sz Telefon: 2-955-16. Rákospalotai szerkesztőség: Károlyi-utca 35 (a Rákospalotai Polgári Kör helyiségében). Az ÚjpestiKereskedők Társulatának huszonötéves jubileuma ünnepsége. Az Újpesti Kereskedők Társulata vasárnap délelőtt az újpesti városháza közgyűlési termében díszközgyűlést tartott, melynek keretében ünnepelte meg fennállása 25-ik évfordulóját. A díszközgyűlésen a megjelentek között láttuk : dr. Semsey Aladár polgármestert, dr. Csik József apátplébános, országgyűlési képviselőt, dr. Ugró Gyula ny. polgármestert, dr. Éber Antal országgyűlési képviselőt, dr. Fábián Béla országgyűlési képviselőt, Budanovits Tibort, Aschner Lipót vezérigazgatót, Dán Leót, Türk Istvánt, Vincze Károly rendőrfőtanácsost, dr. Friedmann Dénes főrabit, dr. Aradi Béla a Pestvidéki Ügyvédi Kamara elnökét, dr. Antal Endre városi főügyészt, dr. Klein Miksa főorvost, Blockner Gyulai igazgatót, Arányi Adolfot az újpesti izraelita hitközség elnökét, Gyárfás Emilt az újpesti Ipartestület elnökét, Holló Józsefet az újpesti fűszerkereskedők elnökét, Darás Gábor tanárt, dr. Székely Györgyöt, Bánó Vince tanácsnokot, Darvas Bertalant, Reisz Gábort, Alberti Ervint, Molnár Edét és még számos személyiséget, valamint az újpesti kereskedőtársadalom színe-javai. A díszközgyűlésen képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Magyar Kereskedők Egyesülete, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az Újpesti Ipartestület, a Kiskereskedők és Kisiparosok Egyesülete, a Pestszenterzsébeti Kereskedők Egyesülete, a Váci Kereskedők Egyesülete, a HONSz újpesti csoportja, a Pest-