Pannon Napló, 1994. december (1. évfolyam, 10-35. szám)

1994-12-01 / 10. szám

2 ■ 1994. december 1., csütörtök Népi kollégiumok újra? A fiatalok tehetségének minél szélesebb körű ki­bontakoztatása érdekében fel kell újítani a népi kol­légiumi mozgalmat. A fő céljának annak kell len­nie, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára is lehetőséget teremtsen a tudás megszerzésére - je­lentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán a Pest megyei Városházán a Fényes Szellők Baráti Kör és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség szervezte tanácskozás megnyitóján. Számvevőszéki jelentések Az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága az ÁV Rt., az ÁVÜ 1993-as tevékenységéről, az 1990-94 közötti privatizációs gyakorlatról készí­tett számvevőszéki jelentések megállapításairól összegzést készít a parlamentnek. A testület a ta­pasztalatok alapján ajánlásokat is megfogalmaz. Ezen ajánlásokat a majdan parlament elé kerülő privatizációs törvényjavaslat tárgyalása során fi­gyelmébe ajánlja az Országgyűlésnek. Erről szer­dán döntött az Országgyűlés Számvevőszéki Bi­zottsága. A képviselők azután határoztak így, hogy a testület megvitatta és elfogadta az Állami Va­gyonkezelő Rt. elmúlt évi tevékenységéről készí­tett számvevőszéki jelentést. Mentálhigiénés miniszteri biztos Veér Andrást, az Országos Pszichiátriai és Neu­rológiai Intézet főigazgatóját december 1-jei ha­tállyal - a kormányfő egyetértésével - mentálhigi­énés miniszteri biztossá nevezte ki Kovács Pál, a népjóléti tárca vezetője. Ebből az alkalomból Veér András szerdán a mentálhigiéné magyarországi helyzetéről és a szükséges teendőkről tájékoztatta az újságírókat. Mint mondta: jelenleg a legfonto­sabb feladat olyan óvodai, iskolai programok indí­tása, amelyek segítenek abban, hogy a fiatalok a problémás helyzetekben ne nyúljanak drogokhoz vagy alkoholhoz, illetve ne döntsenek a dohányzás mellett. Zsíros kenyér - jótékony célra Halmozottan hátrányos helyzetűek, elsősorban gyermekek, fiatalok és mozgáskorlátozottak támo­gatására jótékonysági akciót szervez a Lady Victo­ria Női Lion Klub. Ennek során december első nap­jától karácsony estig Budapesten, a Vörösmarty té­ren zsíros kenyeret és forralt bort árusítanak, a be­vételt az arra rászorulóknak ajánlják fel. A Női Li­on Klub bevételeinek növelésére decemberben több kulturális programot, hangversenyeket, Rock and Roll Partyt is szervez. Az ezekből származó pénzt ugyancsak jótékonysági célra fordítják. Triton-részvények Megkezdődött a távközlési eszközök gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Triton Rt. részvé­nyeinek a jegyzése. A nyilvános jegyzésen 90 mil­lió forint névértékű részvénycsomagot kínáltak fel. Az első két napon a vártnál kisebb volt az érdeklő­dés. Ennek ellenére a cégnél arra számítanak, hogy elfogy a teljes csomag. A részvénytársaság az idén 1,4 milliárd forint árbevételt és 85-87 millió forin­tos nyereséget vár - mondta el Hódosi János, a Tri­ton Rt. elnöke a szerdán tartott sajtótájékoztatón Honvédségi érdekegyeztetés, megállapodás A honvédségi érdekegyeztetésről írt alá szerdán együttműködési megállapodást Keleti György hon­védelmi miniszter, Deák János vezérezredes, a Ma­gyar Honvédség parancsnoka és a három honvédel­mi érdekvédelmi szervezet vezetője. A megállapodás lényege, hogy a Bajtársi Egye­sületek Országos Szövetsége (BEOSZ), a Honvéd­ségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) és a Ka­tonák Érdekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) képvise­lőiből a szolgálati és munkaviszonnyal, az élet- és munkakörülményekkel összefüggő kérdések meg­vitatására érdekegyeztető fórumokat hoznak létre. Ennek tárcaszintű fóruma pedig a Honvédségi Ér­dekegyeztető Tanács (HOVÉT). Balesetek A rendőrség budapesti sajtóközpontjától szerda reggel kapott tájékoztatás szerint a megelőző 24 órában a közutakon összesen 47 baleset járt szemé­lyi sérüléssel, ezek közül négy végződött halállal, 20 helyszínről súlyos, 23-ról pedig könnyű sérülte­ket szállítottak kórházba a mentők. _____________________________________________ 9­88/407-891 Vasutassztrájk A vasutas-szakszervezetek december 8-án kétórás figyelmeztető, majd decem­ber 12-étől 36 órás általános munkabe­szüntetést hirdetnek - jelentette be Már­kus Imre, a Vasutasok Szakszervezeté­nek elnöke az érdekképviselet szerdai vá­lasztmányi ülése után. A szakszervezetek az eredménytelen bértárgyalások után egyeztették állás­pontjukat és közös sztrájkfelhívással for­dultak a vasutasokhoz. Eszerint decem­ber 8-án hajnali 5 és 7 óra között tartják a figyelmeztető sztrájkot, az általános vas­utas munkabeszüntetés pedig december 12-én 22 órakor kezdődik. Az érdekképviseletek azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert elfogad­hatatlannak tartják a kormányzat 6 száza­lékos béremelési ajánlatát. Véleményük szerint annak a minimumnak, amiről tár­gyalni érdemes, 10 százalék feletti bér­emelésre kell vonatkoznia. A szakszerve­zetek a csütörtöki kormányülést követő­en újra megbeszélést folytatnak Lotz Ká­roly közlekedési miniszterrel. Amennyi­ben a tárca vezetője az érdekképviseletek számára elfogadható ajánlatot tesz, úgy arra is látnak lehetőséget, hogy elálljanak a sztrájk megtartásától. A munkabeszüntetés ideje alatt egyéb­ként egyetlen vonat sem tartózkodik majd nyílt pályán, a szerelvényeket min­den esetben a legközelebbi állomásig közlekedtetik. Az érdekképviseletek el­képzelése szerint ez idő alatt csupán a se­gélyvonatok közlekedhetnének. A vas­utasok biztosítanák a vagyonvédelmet és az utasok tájékoztatását. A sztrájk alatti minimális szolgáltatásról várhatóan ha­marosan megkezdődik az egyeztetés a munkáltatóval. Márkus Imre elmondta azt is, hogy arra az esetre, ha a meghirdetett sztrájk sem hozná meg a kívánt eredményt, úgy a szakszervezetek további munkabeszün­tetést helyeznek kilátásba. A Mozdonyvezetők Szakszervezeté­nek küldöttgyűlése egyhangúlag csatla­kozott a Vasutasok Szakszervezetének sztrájkfelhívásához - jelentette be Bor­­sik János, az érdekképviselet ügyveze­tő alelnöke a szerdai küldöttgyűlést kö­vetően. A szakszervezet nem fogadja el a vasútvonalak tervezett nagyarányú felszámolását, a tömeges létszámle­építést, és a kollektív szerződés vív­mányainak veszélyeztetését. A kor­mányzat 6 százalékos béremelési ajánlatát pedig megalázó mértékű diktátumnak tartja. (MTI) Idegenforgalmi fórum A turizmust közüggyé ■ ff # #­ • kell formáim A magyarországi idegenforgalom sikere attól függ, hogy a turizmust mennyire sikerül közüggyé formálni, miként lehet a lakosság meggyőződésévé tenni nemzet­­gazdasági súlyát, fontosságát. A turizmus fellendítésé­ben a kormány számít az önkormányzatokra is. Erről Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke beszélt szerdán a budapesti Taverna Szál­lóban tartott idegenforgalmi fórumon. Kifejtette: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium októ­ber végén átdolgozta az idegenforgalom fejlesztésére vo­natkozó 1993. évi kormánykoncepciót. Ebben leszögezte: az idegenforgalom jelentős belföldi piacot biztosít a ma­gyar áruknak, hozzájárul az exporthoz, és egyebekhez ké­pest mintegy 20 százalékkal kedvezőbb feltételekkel hoz devizabevételt az országnak. Nem elhanyagolható a mun­kahelyteremtő képessége sem. A fejlesztésekre fordítható pénzforrások azonban az utóbbi időben beszűkültek. Az Idegenforgalmi Alapba is a tervezett mintegy 2 milliárd forint helyett valószínűleg csak 1,2 milliárd forint folyik be. Az ország társadalmi-gazdasági nehézségei sem ked­veznek az idegenforgalom fellendítésének. Az elnök figyelmeztetett: amennyiben egy össztársa­dalmi program keretében nem tudjuk kiaknázni az ága­zatban rejlő lehetőségeket, úgy a környező országok is vonzóbbá válhatnak a külföldiek számára. Az idegen­­forgalmi szervek jövőre nemcsak fokozott mértékben számítanak az önkormányzatokra, de érdekeltté is akar­ják tenni őket abban, hogy hozzájáruljanak a nemzeti program megvalósításához, a turizmus fellendítéséhez. (MTI) A kormány mai ülésének napirendjén szerepelnek a jövő évi energiaárak, valamint az ehhez kapcsolódó la­kossági és intézményi kompenzáció kérdései. Az MTI információja szerint még nem biztos, hogy csütörtökön döntés születik az áremelésről. A több va­riációban elkészült előterjesztések a villamos energiá­nál 65-75, a gázenergiánál pedig 53-78 százalék közöt­ti tarifanövelést javasolnak. A drágulásból származó többlet áfa-bevételt a kormány teljes egészében a kom­penzációra kívánja fordítani. Ez jövőre legalább 8 mil­liárd forintot jelent. Téma lesz a kormányülésen a vasutasok által bejelen­tett sztrájk, illetve bérkövetelés. A közlekedési minisz­ter beszámol a vasutas érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalásáról, illetve várhatóan kikéri a kor­mány véleményét a MÁV-dolgozók jövő évi bérkereté­nek emeléséről. Foglalkozik a testület a társadalombiztosítás 1995. évi költségvetésének elfogadásáig szükséges átmeneti törvény tervezetével. Erre azért van szükség, mert a par­lament zsúfolt programja miatt az idén már nem tudja elfogadni a jogszabályt. Tárgyalnak még az egészség­­ügyi és a szociális terület vállalkozóinak kamarai tagsá­gát szabályozó rendeletről, valamint a Hadigondozottak Közalapítványának létrehozásáról. Ez utóbbi célra 2 milliárd forint induló vagyon áll majd rendelkezésre. (MTI) EBEÉ-konferencia Torlódás várható a határokon Az EBEÉ-konferencia rendezvényei miatt szigo­rúbb vámellenőrzésekre kell számítani a határokon - tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szerdán az MTI-t. A Vám- és Pénz­ügyőrség kiemelt feladatá­nak tekinti a határátkelő­­helyeken a személy- és áruforgalom zavartalansá­gának biztosítását. Ugyan­akkor az EBEÉ-konferen­cia sikeres lebonyolítása mindannyiunk közös érde­ke - szögezi le a VPOP- nak az MTI-hez eljuttatott közleménye. A fokozott vámellenőrzésekre de­cember 5-én és 6-án kell számítaniuk az utazóknak. Az ebből adódó esetleges kellemetlenségekért a Vám- és Pénzügyőrség elő­re is kéri az utazók megér­tését és szíves türelmét. (MTI) Módosul az illetéktörvény Hatályba lép csütörtöktől az illetéktör­vény azon módosítása, amely bevezeti az illetékelőleg rendszerét. Az illetéktör­vény e megváltoztatását az 1994. évi pót­költségvetési törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. Az eddigi szabályozás szerint az illeté­ket akkor kellett megfizetniük az ingat­lant vásárlóknak, amikor a földhivatal bejegyezte a tulajdonosváltozás tényét. Ez gyakorta évekig tartott, s így az illeték megfizetésére jelentős haladékot kaptak a vásárlók. A jelenlegi módosítás szerint azonban a földhivatal az ingatlan-nyil­vántartási bejegyzésre benyújtott szerző­dés­­kutatószámmal ellátott és hitelesített másolatát nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz, amely ennek alapján határozza meg a fizetendő illetékelőleg mértékét. Az illetékhivatal az illetékelő­leg összegét fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, és ez az illetékelőleg össze­gének erejéig végrehajtható. A fizetési kötelezettséget az ügyfél a határozat kéz­bevételétől számított 15 napig teljesítheti késedelmipótlék-mentesen. Utóbb a földhivatal a bejegyzési ügyben hozott jogerős határozatát is eljuttatja az illeték­­hivatalhoz, amely ezt követően jogerős határozatot hoz az illetékfizetési kötele­zettségről. A megállapított illeték és az il­letékelőleg különbözetére vonatkozóan újabb fizetési meghagyást küld a hivatal az ügyfélnek. Az illetékelőleg rendszerének beveztése egyelőre nem érinti az illetékek mértékét. A kormány azonban már az Országgyűlés­nek beterjesztette az illetéktörvény módo­sítására vonatkozó javaslatot, s ebben a va­gyonszerzési, ajándékozási és örökösödési illetékek emelését indítványozza. Az ere­deti elképzelések szerint az Országgyűlés­nek az év végéig kellene elfogadnia az ille­tékek emeléséről szóló javaslatot, de kérdé­ses, hogy a költségvetés, illetve az adótör­vények vitája miatt ez év végéig lehetőség lesz-e erre. (MTI) A kormány hatalmi szervezetei az utóbbi idő­ben a vállalkozók ellen, célzatosan rossz irányba próbálják befolyásolni a közvéleményt. Mindezt a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének el­nöksége állítja. Az elnök­ség különösnek tartja, hogy a közélet tisztasága és a törvényesség védel­mében tendenciózusan magánvállalkozások ellen lépnek fel. A kormány erő­­szakszervezetei nem riad­nak vissza a túlkapásoktól sem. A Gyáriparosok Szövet­ségének elnöksége úgy vé­li, hogy ezek a megnyilvá­nulások félelmet és bizal­matlanságot keltenek a vállalkozók tágabb köré­ben, és így nem szolgálják a gazdasági kibontakozást, a társadalom érdekeit. Le­szögezi: történelmi példák bizonyítják, hogy ez a fajta hangulatkeltés eltereli a fi­gyelmet a gazdaság valódi problémáiról és azok való­di okairól.

Next