Pannon Napló, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
Önkormányzati vonal Válaszol: Steixner László Szentjakabfa polgármestere -Milyen fejlesztések és váltójavavbzások várhatóak az önök kisközségében? - Szerencsénk van, mert ugyan a távolabbi jövőben, de mind a gáz bevezetésében, mind a telefonhelyzet javításában érdekeltek vagyunk. A gázvezetéshez már hozzájárultunk: minden attól függ, hogyan alakul a veszprémi gázállomány bővítése. A telefonra ebből a negyvenházas faluból húsz porta adta be igényét, reméljük, mihamarabb sorra kerülünk. Változásnak vagy fejlődésnek is tekinthetjük azt, hogy nyolc telkünkön folyt építkezés, amely fiatalokat jelent a 60 százalékban nyugdíjas lakosú településnek. Igaz, hogy egy telekmegváltó visszalépett a vállalkozásától, de biztos vagyok: találunk új vevőt rá. Nem lehet kihagyni a más betelepülőket sem. Ebben az évben üdülőnek vásárolták meg a harmadik házat, egyik esetben az is elképzelhető, hogy ide telepszik a tulajdonosa Budapestről. - A fiataloknak az is számít, hogy gyerekeiket tudják-e óvodába, iskolába járatni. Hova járnak a jakabfai gyerekek? - A szentantalfai óvodába nyolcan járnak tőlünk. Balatoncsicsón, a körzeti új iskolában hat nebulónk tanul. Az egészségügyi ellátás sem reménytelen: kéthetente jár ki a háziorvos hozzánk, akinek sürgősebb, a zánkai központba mehet. Hadd mondjam el az iskoláról, hogy néhány év előtti építésének köszönhetően 1,5 milliós maradványuk lett tavalyról, így ebben az évben 6 milliós költségvetésből gazdálkodhatunk. A K. L MEGYEI KORKÉP Gyanakvó bankok Hitelkörkép Mit tehet az ember, ha sürgősen ki kell fizetnie egy bizonyos összeget, amely nem áll rendelkezésére és rokoni-baráti köréből senki nem tud kölcsönadni. Ilyenkor meg kell alkudnia azzal a ténnyel, hogy valamelyik bankhoz fordul, amely kamat és kezelési költség felszámolása mellett nyújt segítséget a kérelmezőnek. A különböző bankok és pénzintézetek egymástól alig eltérő módon szabályozzák a pénzkölcsönzés módját. Az OTP Rt. bárkinek hajlandó kölcsönadni, aki üzleti szabályzatának megfelel. A személyi kölcsön a háztartások átmeneti pénzügyi problémáit hivatott áthidalni, 32 százalékos kamat és három százalék egyszeri kezelési költség terheli. Alapvető, hogy a kérelmezőnek folyamatos munkaviszonya legyen. A Nagyvázsony és Vidéke Rt.-nél 38 százalék kamat és 6 százalék kezelési költség terheli a hitelt kérőt. A fogyasztási és vállalkozói kölcsönt maximum két, általában egy év lejárati időre, két személy kezességvállalása mellett folyósítják. A kérelmezőnek kézi zálogot vagy kisebb értékű ingatlant kell fedezetként bemutatni. A kölcsönigénylőt és a kezeseket is végigfuttatják a szövetkezet „feketelistáján”. Alapkövetelmény a munkaviszony. A Zirc és Vidéke Rt. fogyasztói hitelt nyújt 33 százalékos kamatra, öt százalék kezelési költség befizetése mellett. A mostanában „menő” bérlakásvásárlási hitel 29 százalék, plusz egy százalék kezelési költség mellett igényelhető. Gépjárművásárlásra 29 százalék kamat és három százalék kezelési költség beszámítása mellett kapható kölcsön. A készpénzt nyújtó fogyasztási hitel átlagosan 100 ezer forintot jelent, maximum 18 hónapos lejárattal. Két készfizető kezes és egyéves, egy munkahelyen eltöltött munkaviszony szükséges hozzá. Vállalkozó is lehet kezes, amennyiben a számtalan igazolást beszerzi. Az IBUSZ Banknál devizafedezeti és gépjárműhitelt lehet igényelni. Magánszemélyeknek nyújtott készpénzhitelük nincs. A T. Tóth Fotó: RÁCZ Loptak, amit láttak A túlnyomórészt húsz év körüli fiatalemberekből verbuválódott pápai társaság - akad közöttük, aki a cselekmény elkövetése idején még fiatalkorú volt-, hosszú bűnlajstromot mondhat magáénak: váltakozó felállásban loptak üzletekből és lakásokból, utcáról. Az elemett holmik között akadtak porcelánok, festmények, műszaki cikkek, sportcipők - utóbbiakat egy pápai butikból csenték és a több mint 250 ezer forint értékű, márkás lábbeliket 80 ezer forintért adták el tulajdonítottak el gépkocsit, kerékpárt, de még benzint is. Két vádlott, T. László és H. Norbert előzetes letartóztatásban várta az ítélethozatalt, a többiek szabadlábon védekezhettek. Közülük ketten csak rendőri elővezetésre jelentek meg a tárgyaláson. A bíróság az I. rendű vádlottat, T. Lászlót, mint különös visszaesőt, főbüntetésként egy év hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Feltételes szabadságra sem bocsátható. AII. rendű K. Csaba halmazati büntetése egy év börtön, háromévi próbaidőre felfüggesztve. A III. rendű vádlottra, Ny. Krisztiánra 11 havi börtönt rótt ki a bíróság, egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá elrendelte a Veszprémi Városi Bíróság által korábban kiszabott 10 hónapi, fiatalkorúak fogházában letöltendő büntetés végrehajtását. Többszörös visszaesőként egy év nyolc hónapot kell börtönben töltenie H. Norbertnek, s két évre eltiltatott a közügyektől. Az V. rendű H. Tamás büntetése egy év börtön, három évre felfüggesztve. Ugyancsak többszörös visszaeső a VI. rendű L. László, halmazati büntetése egy év hét hónap börtön, a közügyektől két évre eltiltva. H. József és L. Tamás, VIII. és XI. rendű vádlottként 80, illetve 120 napi tétel pénzbüntetést kötelesek fizetni (a napi tétel 70 forint), meg nem fizetés esetén fogházban letöltendő szabadságvesztés vár rájuk. A XII. rendű K. Tibor büntetése öt hónap börtön, három év próbaidővel. M. Ferencet kettő, T. Norbertet és Sz. Tamást egy-egy év próbára bocsátotta a bíróság. T. Lászlót, K. Csabát, Ny. Krisztiánt és M. Ferencet kártérítés fizetésére is kötelezték. Az ítéletek nem mindegyike jogerős. A T. J. 1995. április 1., szombat Szándék és diktátum A Lovassy-ügy vége Udvarias és elegáns felszólítást kapott szerkesztőségünk Homonnai János igazgatóhelyettes úrtól, a Lovassy gimnáziumból. Mondhatnánk azt is, hogy írásban kaptuk a felszólítást, de mégsem mondhatjuk - hogy miért, az később kiderül -, így hát maradjunk a szóbeli felszólításnál. A tények: A veszprémi Lovassy gimnázium tantestülete úgy döntött, hogy végre pontot tesz az úgynevezett Lovassy-ügy végére. Örvendetes és tiszteletre méltó a szándék, mi magunk is erre törekednénk. A gondunk csupán az, hogy Homonnai úr kollégái megbízásából kijelentette, hogy az ügyet úgy kívánják a sajtó nyilvánossága előtt befejezni, hogy a tantestület által megfogalmazott hivatalos nyilatkozatot leközöltetik a megyei lapokban. A Pannon Napló szerkesztősége is megkapta ezt a nyilatkozatot, azt azonban elsősorban terjedelme, másodsorban egyes megfogalmazásai miatt nem áll szándékunkban leközölni. A Lovassy gimnázium tantestületének felajánlottuk, hogy a tartalmi mondanivalót nem csonkítva, rövidített formában köt nyilatkozatot. Ajánlatunkat elutasították. Mint ahogy azt is, hogy akár a gimnázium igazgatójával, akár igazgatóhelyettesével interjút készítünk az ügyről. Nem maradt más hátra, mint őszinte örömmel bejelentsük Homonnai úr szóbeli közlése alapján: a Lovassy gimnázium tantestülete nem kíván többet foglalkozni az üggyel. Ehhez legfeljebb hozzátehetjük: a Pannon Napló sem önszántából, hanem a megtörtént ügy kapcsán foglalkozott a Lovassy gimnáziummal. A tantestület megsértését mélységesen elítéljük és szívünk szerint való az ügy lezárása. Csak hát a módszerek. A Lovassy gimnázium korábbi elzárkózása a tájékoztatástól, most pedig a már-már zsarolás ízű követelése a nyilatkozat teljes terjedelmű közlésének nem tetszik. Igaz, ez nem oktatásügyi, nem pedagógiai kérdés, ez a sajtószabadság kérdése is. És erkölcsi és etikai kérdés. De hát ki beszél itt etikáról? A Lovassy-ügy eddigi történetét, egyetértve a pedagógusokkal, mi is lezártnak tekintjük. Emlékezés Németh Lászlóra A balatonfüredi városi könyvtárban Németh László halálának 20. évfordulóján irodalmi estet tartottak, ahol megjelent az író Csilla és Magda nevű lánya is. Bodori György író és Cserép László művelődési osztályvezető emlékeztek meg a művészről és munkásságáról folytatott beszélgetésükben. Steinhausz György tolmácsolásában Németh László Sajkodról írt vallomása és Bodosi Györgynek az íróról szóló verse hangzott el. Az est folyamán felidézték a technika segítségével Németh Lászlónak a Lóczy gimnázium avatásán mondott beszédét. Kinek adna és kitől kérne kölcsön? C. J.-né nyugdíjas Pápáról - Senkinek nem adnék és senkitől sem kérnék kölcsön. Ez nálam már egy jól bevált, kialakult szabály. Még a régi rendszerben sem vettünk részletre semmit, pedig lehetett volna. Nem szeretünk tartozni. Vagy megvan a pénzünk és megveszszük, amit akarunk, vagy lemondunk róla. Nem jó dolog sem eladósodni, sem pedig arra várni, hogy viszszaadják a pénzt. Ágoston Endréné magánkereskedő Veszprémből - Kölcsönt? Senkitől nem kérnék és nem is adnék. Esetleg a közvetlen hozzátartozóimnak, illetve a lányomnak, a fiamnak biztosan. Ma nem olyan világ van, mint régen, mert óriási a munkanélküliség. Nekem is nehéz, nem szívesen cipelem mások terheit. A kölcsönt manapság nehezen adják vissza. Régen kezesnek is elmentem, de ma ezt sem szívesen vállalnám. Részi Ferenc vállalkozó Balatonakaliból - Annak adnék, aki szintén adna nekem, ha én kérnék tőle. És aki valamilyen biztosítékot tudna nyújtani, az is jobban számíthatna rám. Ezenkívül fontos, hogy jól ismerjem. Ismeretlennek mindenféle ígéretekre, például, hogy megtöbbszörözi a pénzem - nem adnék. Attól kérnék, akiről úgy gondolnám, tőle nem kell már továbbmennem máshoz. Senkitől, mert én nyugdíjas vagyok és nekem már senki sem adna. Kinek adnék? Most ezt nagyon meg kell gondolni. A fiataloknak, a gyerekeknek, az unokáknak. Azért nem adnak az emberek szívesen senkinek, mert nem kapják vissza a pénzüket. Legtöbben nem tudják megadni, mert nincs miből. Nagyon rossz a helyzet, de én nem panaszkodhatom. Családtagoknak és barátoknak szívesen adnék, de idegeneknek nem, mert akit nem ismerek, abban nem bízhatok meg. Esetleg még arról lehetne szó, hogy ha ismerősnek adnék - hogy írásba foglalnék egy szerződést és persze biztosítékot is kérnék tőle. Kitől kérnék? Családtagoktól és barátoktól - és talán a banktól, de csak utolsó esetben. Gadó Józsefné munkanélküliekkról - Nehéz kérdés. Nem nagyon tudnék adni, mert nekem sincs pénzem. Ha lenne, akkor a családtagoknak adnék, ha szükségük lenne segítségre, de ez természetes, nem? Idegennek nem adnék kölcsön. Ma már nem szabad. Megváltoztak az emberek, mindenki magának él, a saját létfenntartásáért harcol. Régen én is könnyebben elmentem kezesnek. Molnár Sándor nyugdíjas Tapolcáról - A rokonoknak adnék, de senkitől sem kérnék. Még soha nem kértem kölcsön. Inkább mindig összehúztuk a nadrágszíjat és addig vártunk, amíg valamilyen más megoldást nem találtunk. Például általában Trabantom volt, és nagyon szerettem volna egy Marutit. De csak akkor vettük meg, amikor reális lehetőség kínálkozott arra, hogy ezt megengedhessük magunknak. Petró István magángazdálkodó Papkesziről - Az államnak adnék, onnan lehet leghamarabb megkapni, nem? A bankokban is úgy jó pénzt tartani, ha az állam szavatolja a kifizetést. Egyébként családtagoknak még adnék, mert ők visszaadják. Mi se kérünk, csak tőlük. Úgy kell beosztani, hogy legyen elég. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! a Molnár Melinda Sipos Sándorné ifj. Berják Tibor nyugdíjas középiskolai tanuló Csajágról Szentgálról