Pannonhalmi Szemle 1928
Könyvismertetések: - Záborszky István: A lelkiismereti szabadság kialakulása. (Dr. Hegyi Damján)
megtermékenyítő. A való élettel való kapcsolataikat elemzi, hogy ezen az alapon is következtetést vonhasson igazságértékükre nézve és rámutathasson az egyedül jogosult, a helyét minden téren diadalmasan megálló, — vagy mint ő nevezi — a teljes, tökéletes értékű etnikára. És vizsgálódásainak végső eredményeképpen nyugodt meggyőződéssel kimondja, hogy csak a keresztény etnika tudja az emberi élet fémjelző hivatalában megállani az aranypróbát. Eme vizsgálódásait a bevezetésen és befejezésen kívül hat fejezetben végzi el. Az első fejezetben az erkölcsi érték alanyát és az erkölcsi célhoz való viszonyát, valamint különleges helyzetét és az egyes erkölcsi értékek ellentétességét érintő problémákat tárgyalja. A második fejezetben az erkölcsi cél határaival foglalkozik. A harmadik fejezetben az erkölcsi értékek hangsúlyozottságának fokozatait boncolja, rámutatva az értékek rendjére, az értékhangsúlyozottság lényegére, a különböző értékfokozatok és a szabadság, valamint a hangsúlyozottság fokainak és az erkölcsi világ végességének kölcsönös viszonylataira. A negyedik fejezetben a stoikus erkölcstan, a Kanttól Marxig terjedő gyakorlati értékmonizmus, a jogrendi erkölcstan és a Freudféle pszichoanalitikus etnika típusainak hamis voltát mérlegeli. Az ötödik fejezetet az értékélmény típusainak fokozati megállapítására szenteli. A hatodik fejezetben végül a személyiség és felelősség viszonylatait vizsgálja meg. E rövid tartalmi felsorolásból is nyilvánvaló, hogy Kolnai művében sok érdekes és újszerű gondolattal találkozhatunk. Ismeri a modern etnikusok egyoldalú meginduláson alapuló erőfeszítéseit, de egyszersmind jártas Aristoteles és Szent Tamás etnikai tanításában. A legújabb irodalom termékeit bőségesen felhasználja, de nem szolgai módon: eredeti egyéniségének retortájában minden idegen gondolatot felbont s miután a hasznavehetetlent értéktelen salakként kiküszöbölte, egészen új vegyület alakban adja elénk. Bár nagy hatással volt reája Chesterton paradoxonokkal tele írásmódja, Scheler fenomenologizmusa, Weininger etnikai radikalizmusa, mégsem követi egyszerű másoló mintájára azoknak megállapításait. Chesterton határozottan jó irányban vezette, Scheler és Weininger pedig csak gondolataik igazsághatáráig hatottak reája. Kolnai könyvének olvasása különös beosztása és nyelvezete miatt fáradságos ugyan, de fejtegetéseinek érdekes újszerűsége, gondolatainak gazdagsága, bizonyítékainak sokszor meglepő volta megéri a vele foglalkozást. Dr. Hegyi Dámján. Dr. Záborszky István : A lelkiismereti ítélet kialakulása erkölcsi cselekvéseinknél Aquinói Sz. Tamás szerint. Esztergom, 1927. 94 l. A mai korban kevés emberben található igazi megbecsülés a mult nagy eredményei és örök értékű alkotásai iránt. Ennek a megbecsülésnek és értékelésnek hiánya azután nem egyszer azt okozza, hogy tudományos téren sokan mindenképpen új módszereket iparkodnak megalkotni és új igazságokat akarnak feltalálni, pedig sokszor ez az újszerűségre törekvés semmi más célt nem szolgál, mint a gondolatok és ítéletek csenevészes szegénységének elburkolását. Nem egyszer olyanok ezek az új rendszerek, mint a hulló csillagok: amíg a teljes modernségükre büszke lelkeken átszáguldanak, sziporkázó fényt látszanak szerteszórni, pedig ezzel egyszersmind önönmagukat is szétporlasztják. Nem ilyen efemér értékű és csak rövid időre világító rendszer Szent Tamásnak az ágazatos hittant és az erkölcstant átfogó rendszere. Sok nagy értéket, sok megdönthetetlen és egyszerűségében is megkapó igazságot tár elénk, nemcsak amennyiben a kinyilatkoztatás for.