Pannonhalmi Szemle 1930
Könyvismertetések - Horváth Konstantin: Zirc története. Mihályi Ernő dr.
Hans Gerig: Der kölner dompropst Crístián Auguszt herzog von Sachsen-Zeitz bischoi von Raab. 1930. Verlag Ludvig Röhrscheid, Bonn, 149 1. Keresztély Ágost szász herceg, kölni nagyprépost, győri püspök, esztergomi érsek és Magyarország prímása, a XVII—XVIII. század fordulójának kiváló főpapja egyre jobban a tudományos érdeklődés körébe lép. Egy időben folyik német- és magyarországi működésének feldolgozása. Míg a győri püspöki levéltárban őrzött nyolc vastag kötetre terjedő aktái a katolikus megújhodást a konvertiták buzgóságával mívelő főpapot, az egyházmegyének a katonából lett pap határozottságával, a diplomatának ügyességével, a jó embernek békeszeretetével kormányzó vezérét mutatják be, aki a meszsze távolból a kicsinyes, mindennapi küzdelmek fölé emelkedő igazságszeretettel és bölcsességgel intéz minden ügyet, addig Gerig munkája abba a pár izgalmas évbe enged betekinteni (1701—1703), amikor I. Lipót császár szolgálatában, férfierejének teljében, 35 éves korában a spanyol örökösödési háború kezdetén fontos diplomáciai tevékenységet fejt ki Kölnben a franciákhoz húzó választóval szemben, majd ennek elmenekülése után a választófejedelemség kormányzatában is tevékeny részt vesz. Keresztély Ágostnak a császárhoz intézett s megfelelő kritikával használt jelentéseiből Gerig munkája nyomán sokkal határozottabb képet nyerünk az igazi nagy államférfiak közé azért sohse emelkedő főpapnak akkori fontos szerepéről. Dr. Horváth Detre O. S. B.: A kőszegi Szt. Imre templom 3 grafikonnal és 9 lev. lappal. Szombathely: Martineum Könyvnyomda Rt. 1930. 39 l. Horváth Detre szorgalmas tollából mindig csorog valami értékes apróság. Hol úti élményeit írja meg élvezetesen, alapos megfigyelésekkel, hol tudományos búvárkodásának leszűrődéseit közli folyóiratokban s apróbb önálló művekben. Jelen műve a kőszegi Szt Imre-templom történetét adja elő a jubileum alkalmából s meggyőző érvekkel bizonyítja kat. eredetét (1703). Érdeme, hogy témáját kis várostörténetté fejleszti s két eddig nem méltatott Schaller (1772) és ifjabb Dorfmeister (1805) képet ismertet. Ügyes grafikonai s ábrái tanulságossá és kedvessé teszik művét, Horváthnak ebben a könyvében is a művészettörténész párosul a historikussal úgy, hogy méltán várhatjuk tőle a kőszegiek gazdag levéltárának tudományos kiaknázását. Dr. Horváth Konstantin: Zirc története. Veszprém, Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930. 8°, 310. Ára fűzve 4 P, egészvászon kötésben 5.50 P. A mai anyagias világban örömmel üdvözöljük Zirc történetét, amelyben a tisztára apátsági alapítású község fejlődése s a magyarországi ciszterciek anyamonostorának múltja tárul elénk. Olyan világ ez, amelyben a magasfokú anyagi kultúra sohse öncél, hanem mindig a természetfelettire beirányzott emberi életet, a lelkiséget, a szellemet szolgálja. A szent Bakonyban Pannonhalma, Bakonybél, a veszprémi Szt. Katalin kolostor mellett 1182-ben indul meg Zircen a finom franciás lelki kultúra s vele együtt a mintaszerű gazdasági kultúra is. Szép fejezetet szentel a szerző Zirc első s a középkorban egyetlen ismert írójának, limogesi János apátnak (1208—18), akinek műveit a troyesi levéltárban fedezte fel. Néhány szomorú fejezet után, mikor a Nova Clara Vallis világiak, világi papok kezén vart