Pápa és Vidéke, 2016 (14. évfolyam, Különszám)
2016-02-25 / Különszám
2 Pápa és Vidéke Hírfolyam Január 1. Hatalmas sikerrel nyitotta az újesztendőt Pápa Város Fúvószenekara. A már hagyományos Újévi Fúvós Show-ra ezúttal a legnépszerűbb ABBA dalokat dolgozták fel, de Horváth Adriánék ezúttal rátettek egy lapáttal és a koncerttel minősíttették is magukat a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség szakmai zsűrijével. A koncert kiválóan sikerült, a Dobos László vezette zsűri kiemelt arany fokozattal minősítette a zenekart. Január 8. A polgármester kezdeményezésére lakossági konzultáció sorozat kezdődött a városban. A konzultációk első állomása a volt Kilián lakótelep volt, a következő hetekben városrészenként hívták meg a pápaiakat az egyes fórumokra, ahol az önkormányzati képviselőkkel közösen egyeztették az elkövetkező évek beruházási feladatait. Az egyes városrészekben nagy érdeklődés mellett lezajlott konzultációkon a megjelent polgárok számos ötletet, javaslatot fogalmaztak meg; az esztendő második felében ezeknek a felvetéseknek a figyelembe vételével kezdődtek meg a saját forrásból finanszírozott beruházások az Eszterházy Ferenc Terv keretében. Január 12. A német autóklub, az ADAC minősítésén folyamatosan kiválóan megfelelt Várkert Kemping a Caravaning magazin európai toplistáján az 5. helyet szerezte meg. A Várkert Kemping évről évre bővülő forgalmával 2014- ben a 22. legnagyobb helyi adófizetője volt a városnak. Január 22. A Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen dr. Nagy L. István mondott beszédet. A múzeumigazgató kiemelte, hogy kultúra nélkül nincs nemzet, mert a kultúra adja a nemzet egyediségét, az határozza meg a karakterét, a kultúra élteti a nemzetet. Ha egy nemzet elveszíti a kultúráját, akkor az megszűnik nemzetként létezni. Az est folyamán adták át a Pápai Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány (PAMMA) és a művelődési központ által alapított Pro Cultura Díszoklevelet. 2015- ben hosszú időn át végzett értékteremtő munkájának elismeréseként Válint Magdolna nyugalmazott óvodapedagógus vehette át a rangos kitüntetést. A díjat Bognárné Novák Ilona, a JMSZK szakmai csoportvezetője és 25 éves jubileumát ünnepelte Pápa Város Önkormányzata 1990. október 26. • • Önkormányzat alakult Folytatás az 1. oldalról A későbbi változások (Kilián ltp. „utcásítása”) részben gyakorlati okokból, legújabban pedig jogszabályi kötelezésből (Balla Róbert tér helyett Fapiac, Viczai helyett Rózsa utca) történtek meg. Ugyanakkor ma is élő közterületi elnevezések híján vannak a hivatalos elismerésnek (pl.: Csóka, Csúcs stb.). Pápa iskolaváros - tartja a mondás, de milyen állapotban is voltak az iskolák 1990 környékén? Volt egy vadonatúj általános iskola (Kilián György Általános Iskola ma Weöres iskola) és egy kötvénykibocsátásból felújított középiskola, a Közgáz. Az egykori Zárda épülete már akkor is romokban, a Zalkából hiányzott a tornaterem, a Munkácsy többgenerációs épülete meg hol ilyen, hol olyan. Általános iskolai oktatás folyt Borsosgyőrön, Tapolcason, a Gyár utcai iskolában, nagyon rossz állagú volt a Nagy László, attól jobban a Jókai. A Balla Róbert Téri Iskola (korábbi „kisegítő”) kicsi is és korszerűtlen is. Az egyházi iskolák újraindulása (katolikus óvoda és általános iskola, református kollégium, később evangélikus általános iskola) a rendszerváltás környékén számos vita forrása volt; a Petőfi évekig társbérletben működött a Refivel a Március 15. téren, az I. számú Általános Iskola pedig későbbi összevonásáig az Erkellel a Zárdában. Az első ciklus eredménye volt - nagyobb részt egyházi kártalanítási pénzekből - a Bocsor kollégium kialakítása a volt orosz laktanyában, a mai Tarczy-iskola tornatermének felépítése, továbbá a Petőfi Gimnázium új épülete - akkor a város szélének számító - Külső-Várkertben. Ma az ország egyik legszebb általános (és nem mellesleg: zene) iskolája a 2001-2002-es újjáépítésnek köszönhetően a Zárda épületében található, de címzett támogatásból 2006-ra megújult a Tarczy is; aztán épült aula és korszerű tantermek a Mezőben és a Munkácsyban is; a könyvtár Fapiac téri épülete még általános iskola korában szépült meg, a volt Jókai épületét pedig leginkább saját forrásból hozta rendbe az önkormányzat. A legnagyobb vesztes mindeddig a Türr gimnázium, de reménykedünk a legjobbakban! A szociális ellátórendszer számára az első húsz év a kapacitások bővítésének intenzív időszaka volt. A bentlakásos elhelyezést biztosító épületek szaporodása a Vörösmarty utcai bölcsőde átalakításával kezdődött, majd következett a Teveli úti munkásszálló, míg a sort a címzett támogatásból épített Vörösmarty úti otthonház zárta 1999-ben. Az előrelépés vitathatatlan, ráadásul az idősotthoni elhelyezés mindvégig önként vállalt feladata volt az önkormányzatnak. A folyamatos vásárlásoknak köszönhetően a Barát utca jelentős része ma már ugyancsak a szociális ellátásokat szolgálja, a sorban a családsegítő központ épülete EU-s forrásnak köszönhetően ráadásul vadonatúj, akárcsak a hajléktalanszálló az Arany János utcában (haj! ki emlékszik ma már a Csáky utcai szállóra!). Büszke lehet a város arra, hogy ma is intézményt működtet fogyatékkal élőknek, ugyanakkor voltak mára feladott szolgáltatások is, mint például a szobabérlők háza, vagy a baptista egyháznak átadott családok átmeneti otthona. A szociális feladatok ellátásához a város folyamatosan támogatást kap holland testvérvárosából, Kampenből, de a Teuton Lovagrend is sokat segít. A rendszerváltást a korábbiak közül igazából egy rendezvény élte túl: a városi ballagás. Szerepe, jelentősége, évtizedek alatt kialakult rituáléja megkérdőjelezhetetlen; ma már a város második legrégebbi rendezvénye a „NEJ”, ami Nemzetek Együttes Játékainak indult 1991 őszén az akkor megnyitott orosz laktanyában, aztán az idők folyamán nyárköszöntő Pápai Játékfesztivállá alakult át. A 90-es évek közepétől rendezünk Agrárexpót, végétől előbb Somlói Bornapokat, majd ma már Pápai Csülök-, Cicege- és Borfesztivált; az ezredforduló tájékán lett libanapunk (Szent Márton-nap), az utóbbi években pedig Gyertyafényes Advent, a helyi hagyományokra erősítve pedig Böjtelő. Sajátos színfolt a pápai rendezvények kínálatában a három csatolt településrész falunapjának mintájára megrendezett városrészi nap, pontosabban azok sorozata a Tókerttől a lakótelepekig, a Felsővárostól az Erzsébetvárosig. A turisztikai vonzerő leltár legfontosabb darabjai a rendszerváltozáskor az Esterházy-kastély helytörténeti kiállítása és a főúri enteriőr, továbbá a belvárosi séta és a Kékfestő Múzeum voltak. Szállást kezdetben a Hotel Platán, később az Arany Griff kínált. A kastély kiállításai aztán az ezredfordulóra bezártak, a Kékfestő Múzeum pedig folyamatosan küzdött azzal, hogy nem volt valódi gazdája a gyűjteménynek. Több évtizedes álom valósult meg 2003-ban a Várkertfürdő átadásával, rövidesen megnyílt a kemping, aztán szaporodott a panziók száma, majd megint lett szállodája is a városnak. A vendégéjszakák száma mára közelíti a hetvenezret; a helyi turizmus további erősödését leginkább az Esterházy-kastély megújulásától, a Fő tér átépítésétől és a Várkertfürdő gyógyászati kínálatának kiteljesedésétől remélhetjük. Az önkormányzat megalakulásának előestéjén vehették birtokba a pápaiak a TEHO-ból (ha emlékszik még valaki erre a helyiadó-fajtára) épített új járóbeteg rendelőt (SZTK, Séllyei utca). Az alapellátás átalakulását évtizedes késéssel követte a kórház korszerűsítése; az első Orbán-kormány biztosított először jelentős forrást a rekonstrukcióhoz. 2002-ben elkészült az új kórházi szárny, benne - egyebek mellett - műtőblokk, sterilizáló, sürgősségi osztály kapott helyet, és a beruházás során CT-hez is jutott az intézmény; a közelmúltban új épületbe költözött a rehabilitációs osztály, év végére pedig elkészült a legújabb épülettömb is. A három nagyobb beruházás összértéke megközelíti a 4 milliárd forintot; minden nehézség, ágazati probléma ellenére Pápán a kórház működik és szolgálja a helyiek egészségét. Az elmúlt 25 évben alaposan átalakult a helyi gazdaság. A szerkezetváltás, a szocialista ipar leépülése, a privatizáció sok-sok megrázkódtatással járt, egész iparágak tűntek el néhány év alatt (pl.: a konfekció ipar). A változások azzal is jártak, hogy mára csak hírmondója maradt a valamikori kézműiparnak (hol vannak a köszörűsök, üvegesek, kárpitosok, szűcsök stb.), a sokáig várva várt multik viszont ledobták a horgonyt a Pápai Ipari Parkban. Ma már az autóipar a legnagyobb foglalkoztató, az elmúlt években pedig egyre inkább szoktathatjuk magunkat ahhoz, hogy a képzett, motivált munkaerőnek híján van a helyi munkaerőpiac. A 25 éves jubileumra napra és percre pontosan 25 évvel az első testület megalakulása után ünnepi képviselő-testületi ülésen emlékezett Pápa Város Önkormányzata. A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében tartott rendezvényre a jelenlegi testület és bizottságok tagjai mellett meghívást kaptak mindazok, akik tagjai voltak az előző önkormányzatoknak és azok bizottságainak, meghívást kaptak a város kitüntetettjei, a város intézményeinek és gazdasági társaságainak jelenlegi és korábbi vezetői. (Lásd: hírfolyam) Dr. Áldozó Tamás alpolgármester, Kanizsainé dr. Pék Mária jegyző és dr. Kovács Zoltán polgármester a cikluszáró testületi ülés után Kövér László házelnök mondott ünnepi köszöntőt a jubileumi ülésen 2016. február 25. Hírfolyam Bódi László, a PAMMA elnöke nyújtotta át a kitüntetettnek. A magyar kultúra tiszteletére összeállított irodalmi műsorban a helyi diákszínjátszók közreműködésével elhangzottak a Szélesvíz című folyóirat irodalmi pályázatának nyertes alkotásai. Nagy Zsuzsanna: A tapolcafői kis forrás és Pintér Ádám: Kicsi kő nagy utazása című írása. Az előadást összeállította Benkó Zsófia Anna, a Teleszterion Színházi Műhely tagja. Az ünnepi műsorban közreműködött a Bartók Béla Zeneiskola növendéke és zenetanára. Január 27. A Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából és egyben az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának évfordulóján 2011 óta szervez megemlékezést Pápa Város Önkormányzata a zsinagógában. A megemlékezésen Áldozó Tamás köszöntötte az egybegyűlteket. A polgármester azt hangsúlyozta, a zsidó mártírok nemcsak a zsidó közösség, hanem a város halottai is. A zsidó mártírok emléke nemcsak a túlélők emlékezetében él. Emléküket a város egészének őriznie kell. A túlélők gyásza, az egész város gyásza. Február 14. A pápai Böllér Kft. és a Babati és Tsa Kft. mellett a magyarországi húsipar négy legnagyobb társasága, a Pick, a Gyulahús, a Kométa és a Pápai Hús részvételével rendezték meg a piaccsarnokban a II. Pápai Böjtölő elnevezésű böllérversenyt. A program házigazdája Szőke András volt. Február 25. „ Emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött nemzettársainkra, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre,, - mondta többek között Kovács Beatrix, a Veszprém Megyei Közgyűlés képviselője emlékbeszédében a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. A résztvevők a megemlékezés végén koszorúkat, virágokat és mécseseket helyeztek el a város egykori polgármestere, a kommunisták által emigrációba kényszerített Sulyok Dezső Pálos téri szobránál. Március 15. 1848 öröksége „nem egy politikai termék, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem egy olcsó marketing-fogás, nem egy hír i